Antal, Antónia
-6 °C
-2 °C

Külföldi továbbtanulás a Brexit után: Hollandia és Írország az új sláger

GettyImages-2863728
2021.01.10. 17:38 Módosítva: 2021.01.11. 06:08
Túl a Brexiten könnyen előfordulhat, hogy az EU-ból érkezőknek a következő tanévtől kétszer-háromszor annyiba kerülnek az egyetemi, főiskolai képzések az Egyesült Királyságban, mint korábban. Nem csoda, hogy a magyar diákok alternatívákat keresve más európai felsőoktatási intézményeket választanak.

Az egyik jó nevű budapesti gimnáziumban idén érettségiző Veronika régi vágya volt, hogy Skóciában tanuljon tovább, ahol az EU-s diákoknak eddig ingyenes volt az oktatás. Elsősorban azért, hogy anyanyelvi környezetben tökéletesíthesse angoltudását, illetve annál a prózai oknál fogva, hogy egy skóciai képzés költségeit a családi büdzséből még ki tudták volna gazdálkodni.

Ám a Brexittel ugrottak Veronika eredeti továbbtanulási tervei is.

Mint mondja, az első érzelmi sokkot jelentő fájdalmas csalódás után alternatívaként végül Írországra esett Veronika választása, ahol ugyanúgy a közgazdasági vonalat célozza meg, amely szerencsére több ír egyetemen is elérhető. A január 20-i határidővel be is adja a jelentkezését, majd az érettségi vizsgákon elért pontok alapján augusztusban derül ki, hogy sikerült-e a felvételi.

Kapcsolódó

Lejár az átmeneti időszak: mit kell tudni a brexitről?

Mi változik jövőre? Mikortól kell útlevél a magyaroknak a britekhez? Meddig kell regisztrálnom, ha ott akarok élni? Tíz kérdés, tíz válasz.

Amit konkrétan hoz a továbbtanulásban a Brexit

Veronika is azon diákok egyike, akik EU-s állampolgárként 2020. december 31. után most már egész biztosan ugyanazokkal a feltételekkel tanulhatnak tovább a távozó szigetországban, mint korábban az unión kívülről érkező diákok. Azaz a Brexit a gyakorlatban elsősorban

drágulást jelent a leendő nagy-britanniai hallgatók számára. Vagyis egész konkrétan a jelenlegi 9250 fontos (nagyságrendileg több mint 3,6 millió forintnak megfelelő) uniós tandíj helyett évente 10 és 38 ezer font (körülbelül 4 és 15 millió forint) közti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni idén szeptembertől.

Ráadásul az akár két-háromszorosára növő tandíjak mellett az EU-s diákok az új tanévtől elesnek a korábbi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségétől. Mindez azért is lehet nagy érvágás, mert a hazainál sokak szerint jóval „barátibb” brit diákhitel-konstrukció korábban a diákok tanulmányainak száz százalékát finanszírozta, és viszonylag könnyen hozzáférhető volt mindenki számára.

Ez a korábban viszonylag egyszerűen elérhető hitel a Nagy-Britanniában tanuló diákoknak gyakorlatilag teljes egészében finanszírozta a tanulmányait. Ugyan igényelni kellett, ez többnyire csak papírmunkát jelentett, szinte bárki magkapta, és csak akkor kellett visszafizetni, mikor egy bizonyos, magyar viszonylatban viszonylag magasnak számító mértéket ért el a hallgató jövedelme

– állítja Lévai Balázs, többek között a középiskolások külföldi továbbtanulását segítő Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.

Kapcsolódó

Hogy érinti a Brexit a magyar vállalkozásokat?

Vége a befektetés, a szolgáltatások és a munkavállalás szabadságának.

Túl azon, hogy a Brexit a területen bonyolítja az adminisztrációt, miután a magyar diákok eddig vízum nélkül tanulhattak az Egyesült Királyságban, az átmeneti időszak lejártával a hat hónapnál hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, amely további 812 fontnyi (megközelítőleg 300 ezer forintos) többletköltséget jelent számukra.

Ami a képet árnyalja

Bár a magyar diákok szeptembertől a brit helyett kénytelenek a nemzetközi tandíjakat fizetni, a képet némileg árnyalja, hogy a 38 ezer fontos képzési díj a plafon. A legmagasabb díjú képzések jellemzően az orvosi szakok, amelyekre a magyar diákok eddig szinte egyáltalán nem jelentkeztek. A szakok többségén minden bizonnyal nem kérnek majd el ennyit az Egyesült Királyság egyetemei.

Sőt, a mellékelt ábra szerint a helyi felsőoktatási intézmények igyekeznek a továbbiakban sem lemondani az európai diákokról. Többek között a University of Essex vagy a University of Sterling már meg is hirdette a maga speciális, az EU tagországaiból érkezőknek szóló hallgatói ösztöndíjait, amelyek akár öt-nyolc ezer fontos tandíjkedvezményt is biztosítanak.

A brit egyetemek eleve minden erejükkel ellenezték a Brexitet, amiből szintén arra következtethetünk, hogy készülnek mentő megoldások a jövőre nézve. Elképzelhető, hogy a privát ösztöndíjrendszer jóval hangsúlyosabb lesz, és át fogja venni az állami diákhitelezés szerepét. A nagy-britanniai mesterképzéseknél eleve már csak a bankoktól lehet diákhiteleket felvenni

– vázolja Lévai Balázs a lehetséges forgatókönyveket.

Mi vonatkozik a már Nagy-Britanniában tanuló diákokra?

Akik 2020. december 31-ig megkezdték nagy-britanniai tanulmányaikat, illetve már aláírták a finanszírozásról szóló hitelszerződést, ők a képzésük végig a korábbi, jóval kedvezőbb feltételek mellett tanulhatnak a szigetországban – erősíti meg mindezt másodéves angliai BA-hallgatóként Pongrácz Bálint is, akit egyelőre szintén nem érintenek az aktuális Brexit-változások. Nekik még a diákvízum igényléséért sem kell fizetniük, az MA-képzések sorsa azonban még nyitott kérdés.

Így módosulnak a tervek

A Brexit után valóban sokan elálltak az Egyesült Királyságban folytatott tanulmányok tervétől. Bár még a teljes felvételi ciklus korántsem zárult le, így óvatosan kell bánni a hasonló ex cathedra kijelentésekkel – figyelmeztet Lévai Balázs, hiába rajzolódik ki az említett tendencia a saját diákjaik, illetve a szülők körében végzett friss felmérésükből.

Valóban jellemző alternatíva most Írország, bár messze nem a legnépszerűbb a régóta rendkívül magas felvételi ponthatárok miatt. A stabil németnyelv-tudással bírók körében az ingyenes felsőoktatást biztosító Ausztria és Németország eddig is evidens volt, ahogy most is az. Az angolul beszélőknek pedig most Hollandia az elsődleges cél – teszi hozzá az Engame Akadémia vezetője.

Hollandia az anyagiak szempontjából is vonzó ajánlat lehet, miután a helyi állami egyetemeken az első év ezer, majd kétezer euró az EU-s polgároknak. Főleg miután az átlagos magyar fizetős felsőoktatási képzések is megközelítőleg ennyibe kerülnek. Arról nem is beszélve, Hollandiában könnyen találhatunk erős, színvonalas egyetemi képzéseket, mindezt széles, angol nyelven is elérhető választékban.

Ugyanakkor Dánia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is élénkülő érdeklődésre számíthatnak. Ezek után leginkább már csak az a kérdés maradt, hogy kiesésével a felsőoktatási térképről Nagy-Britannia az EU-s diákok mekkora túljelentkezési hullámát szabadítja majd rá a holland és a többi európai egyetemre, ezzel sokakat megfosztva a külföldi továbbtanulás lehetőségétől.

Pedig egyre népszerűbb volt Nagy-Britannia

A 2019/2020-as tanévben megközelítőleg 15 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményekben, azaz nagy százalékkal többen, mint egy évvel korábban – mutatják a külföldi országok statisztikai hivatalainak, felvételi központjainak összesítésével az Engame Akadémia adatai. Ők a körülbelül 250 ezer, felsőoktatásban részt vevő magyar 6 százalékát teszik ki – derül már ki a KSH hazai összesítéséből, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden 17. magyar diák külföldön folytatta a tanulmányait. Hagyományosan a német és az osztrák egyetemek számítanak a legnépszerűbb célpontnak, ugyanakkor az utóbbi tíz évben megháromszorozódott a szigetországba jelentkező magyar diákok száma.

(Borítókép: Egy diák a Cambridge-i Egyetemen 2004-ben. Fotó: Graeme Robertson / Getty Images)