Kinek fájna leginkább, ha idén sem lennének fesztiválok?
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A fesztiválok elmaradtak, az Akvárium csaknem három hónapja zárva van. Hogyan lehet értékelni a 2020-as évet?
Nehezen! Egyformán súlyosan érintett minket a kialakult helyzet valamennyi, a zenei- és a szórakoztatóipart érintő vállalkozásunkat illetően, mivel a klubéletet és a fesztiválok megrendezését ellehetetlenítette a világjárvány. Ugyanakkor másképp kellett kezelni a válságot a klub- és a tömegrendezvényeink esetében.
Nézzük az Akváriumot!
A korlátozások azonnal éreztették a hatásukat, mivel egyből be kellett zárnunk márciusban. A nyári enyhülés idején, amikor véget ért a kijárási korlátozás és újra kinyithattunk, elkezdtünk éledezni, takaréklángon működni. Aztán sorra jöttek az újabb korlátozások, végül novemberben ismét teljesen be kellett zárni. Veszteséget termeltünk, de pozitívum, hogy legalább munkát tudtunk adni a stábnak. A pandémia előtti időszakhoz képest viszont csak vegetáltunk.
Mi a helyzet a fesztiválokkal?
A bizonytalanság és a folyamatos újratervezési kényszer okozta a legnagyobb nehézséget. Nem tudtuk, mikortól és hogyan lehet megrendezni a tervezett eseményeinket. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a nagy nemzetközi fesztiválokat, a Szigetet, a VOLT-ot és a Balaton Soundot nem tudjuk megtartani, így ezekkel kapcsolatban újabb feladatok vártak ránk.
Visszaszerezni a többmilliós fellépési díjakat
Milyen feladatok?
A szerződött fellépőket le kellett mondani, úgy, hogy a már kifizetett gázsikat lehetőleg visszakapjuk. Eleinte minden szereplő kivárt, és várta a hivatalos korlátozó rendeletet, hogy ne kerülhessen olyan jogi helyzetbe, amely azzal jár, hogy a többmilliós fellépti díjakat nem kapja vissza. Amikor viszont egyértelművé vált a vis maior helyzet, a zenekarokat képviselő ügynökségekkel korrekt módon lehetett rendezni a megállapodást. Emellett a megvásárolt jegyek visszatérítésének folyamatát is ki kellett dolgoznunk, rengeteg tranzakciót kellett beazonosítanunk ahhoz, hogy a vásárlókat elérjük.
Mennyi jegyről van szó?
Ha összeadjuk a bérleteket, napijegyeket és egyéb értékesített szolgáltatásokat,
márciusig több százezer jegyvásárlással összefüggő tranzakció ment végbe.
A visszatérítés mellett felajánlottuk, hogy aki szeretné, automatikusan átviheti a jegyét 2021-re, anélkül, hogy bármilyen tennivalója lenne vele. A közönség bizalmát jelzi, hogy a jegyvásárlók több mint ötven százaléka a mai napig nem váltotta vissza a belépőjét.
Nemcsak a nemzetközi fesztiválok maradtak el, hanem a Strand és a B my Lake is.
A nyár arról szólt, hogy meg tudjuk-e valósítani a tömegrendezvényeket a szezon végén, úgy készültünk, ha zöld utat kapunk, akkor ne legyen akadálya a megrendezésnek, de végül az egész fesztiválszezon elmaradt.
Milliárdos veszteség
Ez gazdaságilag mit jelentett?
A fesztiválszervező cégeink – nemcsak a Sziget Zrt., hanem a VOLT Produkció Kft. is – relatíve magas állandó költséggel működnek. Egész évben, teljes munkaidőben dolgozó, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező stábbal dolgozunk, irodát, infrastruktúrát működtetünk, raktárakat bérlünk, eszközparkot tartunk fenn. Ennek a fedezetét teremtik meg békeidőben a fesztiválok. Az egyik nagy veszteségünk abból fakadt, hogy fesztiválok híján nem tudtuk miből kitermelni a működésünk költségeit.
És a másik?
Amikor áprilisban le kellett mondanunk a rendezvényeket, már javában folytak a kampányok, pörögtek a jegyértékesítéssel együtt futó reklámok, hirdetések, kifizettünk előlegeket a technikai alvállalkozóknak, kivitelezőknek, gyártottuk a karszalagokat, jegyeket, tehát jócskán kiköltekeztünk már. Ezek a direkt kiadásaink jelentették a veszteségeink másik nagyobb tételét.
Mekkora volt a veszteség?
A Sziget Zrt. esetében bőven meghaladta az egymilliárd forintot.
A cash flow finanszírozására bankhitelt vettünk fel, négymillió eurós nagyságrendről van szó. A mai napig ebből finanszírozzuk a működésünket.
Mi a helyzet a VOLT Produkció Kft.-vel?
Ott is jelentős a működési költség, több mint százmillió forintos, amelynek csak a töredékét lehetett abból finanszírozni, hogy a Mol Nagyon Balaton rendezvénysorozat egyes elemeit meg tudtuk valósítani. Így legalább képesek voltunk megtartani a szervező csapatot. Emellett próbáltuk más projektek megvalósításával enyhíteni az elszenvedett pénzügyi veszteségeket.
És az Akvárium?
a költségeink lefaragása mellett bankhitelt kellett felvennünk itt is.
Amellett, hogy külső források bevonásával próbáljuk áthidalni a teljes leállás időszakát, igénybe vettük az ágazati bértámogatást is, de sajnos karcsúsítanunk kellett, csökkentettük a létszámot és a fizetéseket is. Ezeket a kényszerű lépéseket különösen nehezen éltük meg valamennyi cégünknél, mivel ezekkel a munkatársakkal nemcsak kollégák vagyunk, hanem baráti közösséget is alkotunk.
A nyár második felében talán lehetnek tízezres létszámú tömegrendezvények
Meddig tartható fenn a mostani állapot?
Év eleje van, de rengeteg kérdéssel megyünk bele a 2021-es évbe. Mikor áll helyre az élet Magyarországon és az egész világon? Visszaszorul-e a vírus nyárra? Lesz-e elegendő vakcina? Mekkora lesz a hajlandóság az oltásra az emberek körében? Lesznek-e idén fesztiválok? Ha igen, akkor milyen volumenűek lehetnek?
És mi a válasz?
Vélhetően lesz olyan időpont, amikor az átoltottság vagy a vírus visszaszorulása miatt jelentősen lehet oldani a korlátozásokat, és tömegrendezvényeket tudunk tartani. De hogy ez mikor jön el, az nehéz kérdés. Mégis
optimista vagyok, és bízom benne, hogy a nyár második felére olyan helyzet alakulhat ki, amely lehetővé teszi tízezres létszámú események megtartását.
Ez persze sok tényezőtől függ.
Melyek ezek?
Az egyik, hogy mikor oldhatók fel a korlátozások. Erre a nyár közepe és szeptember között látok reális esélyt. A másik a felkészülési idő, a felvezetés és a kampány időtartama. Ha ez az időszak lerövidül, akkor a fesztivállal járó anyagi kockázat is jelentősen megnő. Egy példával illusztrálnám. A nemzetközi látogatókat vonzó fesztiváljaink jegyértékesítését általában már novemberben vagy decemberben elkezdjük. Most, január végén még azt sem látjuk, mikor tudunk elkezdeni jegyet árusítani, hiszen ezt nem tartjuk helyénvalónak a mostani járványhelyzetben. Tegyük fel, hogy tavasszal el tudjuk indítani a jegyértékesítést.
akkor nagyjából feleannyi idő alatt kellene eladnunk a nyári eseményeink belépőit, mint alapesetben.
Mindezt nehezíti, a kockázatot pedig tovább növeli, hogy nem tudjuk, hogyan jut ide szerte Európából a sok tízezer látogató, működnek-e az utaztató cégek, a légitársaságok megfelelő kapacitással, valamint lesz-e oly mértékű utazási kedv és pénz a látogatóknál, hogy útnak induljanak.
Egészségügyi igazolás lehet a belépés feltétele
Nem tűnik túl bizakodónak.
Jelenleg nem látok komoly esélyt arra, hogy annyi látogató érkezzen ezekre a rendezvényekre 2021-ben, mint amennyit korábban megszoktunk, és amennyire a nagyméretű fesztiváljaink koncepciója és költségvetése ki lett találva. Nem tudjuk azt sem, mi lesz az előfeltétele, hogy valaki fesztiválra vagy tömegrendezvényre mehessen. Be kell-e oltatnia magát, vagy friss, negatív COVID-tesztet kell-e bemuatni? Az biztos, hogy valamiféle garancia kell ahhoz, hogy a szervezők megteremtsék a bizalmat a résztvevőkben, és az ott szórakozók egészsége biztosítva legyen. Nem tartom ördögtől való gondolatnak, hogy a fesztiválszervezők a belépést ilyen jellegű egészségügyi igazoláshoz kössék, mint ahogy az élet egyéb területein is vélhetően megjelennek ilyen feltételek akár az utazások vagy nagy tömegeket vonzó sportesemények kapcsán.
Ezek szerint idén sem lesznek nagy fesztiválok?
A korábban kifejtett dilemmák alapján azoknak a fesztiváloknak, rendezvényeknek a megvalósulására látok reálisabb esélyt, amelyek inkább a magyar piacra támaszkodnak, és emellett a költségeiket is racionális szinten tudják tartani, ez adott esetben a nemzetközi programkínálat csökkentését vagy szinte kizárólag hazai zenekarok részvételét jelenti. Ettől függetlenül továbbra is azon dolgozunk, hogy az eredetileg tervezett formában tudjuk megvalósítani a VOLT-ot, a Balaton Soundot vagy a Szigetet.
Mennyire veszélyezteti a pandémia a cég fennmaradását?
Nem látok jelenleg olyan szcenáriót, amely azt eredményezné, hogy csődbe menne a cég. Nyilván nehézségeket jelentene, ha hosszabb távon kellene a kiadásainkat hitelből finanszírozni, de középtávon mindenképpen optimista vagyok,
bízom abban, hogy a pandémiás időszakot jelentős fellendülés követi, különösen a turisztikai szektorban, a szórakoztatóiparban,
hiszen a csaknem egy éve tartó bezárkózásból elemi erővel tör ki a részvételi kedv.
Akkor bizakodnak?
Pontosan. Több tervvel is készülünk, miközben azt látjuk, hogy a minap jelentették be, hogy a világ első számú fesztiválja, a Glastonbury 2021-ben is elmarad. Ez láncreakciót indíthat el, más fesztiválszervezők is követhetik a példát. A folyamat itt sajnos nem ér véget, mivel minél több esemény hiúsul meg, annál nagyobb lesz az esélye, hogy az ezekre szervezett zenekari turnék is elmaradnak, így tovább csökken az esély a fesztiválszezon megvalósulására. Rendkívül bizonytalan a helyzet, talán egy hónap múlva okosabbak leszünk.
Az Akvárium őszi programjában
már most nincs szabad hely
Mit hozhat az ősz?
Erőteljes felívelést várok az év második felétől. Úgy látom, folyamatosan növekszik az emberek körében az oltással szembeni bizalom, és nyár végére remélhetőleg elegendő vakcina áll rendelkezésre ahhoz, hogy az élet visszaálljon az eredeti kerékvágásba. Bátrabban lehet rendezvényeket is szervezni, addigra már mindenki ki akar szabadulni a bezártságból, az ingerszegény állapotból. Erős őszi programkínálattal indulnánk az Akváriumban is.
Ez mit takar?
Elsősorban a kényszer szülte a helyzetet, mert folyamatosan át kellett tennünk a programokat egyik időpontról a másikra, de
ott tartunk, hogy nincsen már szabad hétköznapunk sem az Akvárium őszi-téli programtervében.
Addig is fejlesztjük a klubot kívül-belül, mert hisszük, hogy megnövekedett igényekkel kell számolnunk, még akkor is, ha sok elemző figyelmeztet: kérdéses, mennyire áll helyre a vásárlóerő, elvégre a majdnem egy éve tartó hibernált állapotban, gazdasági visszaesésben sokan elvesztették az állásukat, csökkentek a bevételeik, tartalékolnak, és hosszabb ideig tart, amíg visszaáll a Covid előtti állapot.
Jelenleg a szórakoztatóipar, a fesztiválipar sem éppen a fénykorát éli.
A döntéshozók bizonyára tisztában vannak vele, hogy a fesztiválturizmus milyen fontos szerepet tölt be a hazai idegenforgalomban. Bízom benne, hogy ha nem javul a helyzet, akkor ebből kiindulva támogatást kapnak ezek a piaci szereplők és az egész zeneipar. A tavalyi, raktárkoncerteket, fesztiválokat és klubéletet segítő kormányzati intézkedések után további pályázatok, mentőcsomagok segítségével elkerülhető lenne, hogy teljesen csődbe menjenek a vállalkozások.
Ennyire kritikus a helyzet?
Abból következtetve, amire van rálátásom,
a zeneiparban elkönyvelt veszteség jelenleg több tízmilliárd forintnál jár.
Nem lesz könnyű kilábalni ebből a helyzetből, de a szórakoztatóipar „természetéből adódóan” kedvező helyzetben van, mert amikor megszűnnek a korlátozások, akkor többszörös erővel tör felszínre az elfojtott vágy a szórakozásra, koncertezésre, fesztiválozásra, közösségi élményekre.
(Borítókép: Fülöp Zoltán. Fotó: Sóki Tamás / Index)