Rusvai Miklós: Legalább 10 millió vakcina kell az átoltáshoz

A magyar kormány által megvásárolt 2 millió adag Szputnyik vakcina háromhavi bontásban érkezik, az első egy hónapon belül, utána pedig havonta egy szállítmány jön. Vagyis nagyjából áprilisra lehet az orosz oltóanyaggal beoltani egymillió embert, innentől számítva viszont 42 nap a 92 százalékos védettségi szint elérése, ez már május. A nyájimmunitáshoz és ennek nyomán a gazdaság újraindításához viszont az egymillió beoltott lakos sokszorosa kell. Milyenek a kilátásaink ennek tükrében?

Nagyjából jó a számítás, sőt az orosz vakcinától várt májusi immunitás becslése még optimista is. A vártnál lassabb ütemben érkezhet a Pfizer- és a Moderna-vakcina, de nemsokára megkaphatja az európai uniós engedélyt az AstraZeneca (AZ), esetleg a Johnson & Johnson oltóanyaga, a kínai Sinopharmé pedig a magar jóváhagyást. Ám nyár előtt így sem hiszem, hogy el tudjuk érni a megfelelő átoltottsági szintet. A felsorolt gyártók szállítmányaival együtt is nagyjából a nyájimmunitáshoz szükséges lakosságszám felénél tartanánk.

Pontosan mennyi embert kellene beoltani a nyájimmunitáshoz?

Mivel a vakcinák többsége kétadagos, így legalább 10 millió vakcinával kell számolnunk az átoltáshoz. Számunkra nem jelent vigaszt, hogy novemberig ennél is nagyobb szállítmányt garantált a Pfizer–BioNTech, ugyanis ősszel már a következő szezonra kell felkészülni a vakcinákkal, nem pedig a mostani hullám jelentette fertőzésveszélyt elhárítani.

A kormány részéről tehát az lenne a felelős döntés, ha júniusig, a teljes immunitás kialakulásáig, nem oldaná fel a szigorú korlátozásokat?

Ha az egészségügyi szempontokat nézzük, akkor az lenne a célszerű, ha nem oldaná fel.

Most a második hullám lecsengését várjuk, ami akkor következhet be, ha a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen kezeltek száma, illetve a napi halálozási és új fertőzési szám a szeptemberi szintre csökken. (A hivatalos adatok szerint tavaly szeptemberben a Covidhoz köthető napi halálozási szám 1–13 között volt, míg a napi fertőzésszám 118 és 1070 között. Ugyanez 2021 januárjában: 56–130 – napi halálozás, és 844–3068 – napi fertőzésszám. Forrás: koronavirus.gov.hu)

Tegyük fel, hogy lecsengett a második hullám, de még nincs meg a nyájimmunitás? Elfogadható bármilyen lazítás?

Rizikós, és nem mindegy, hogy mikorra érnénk el a szeptemberi napi halálozási, fertőzöttségi szintre. Ha március elejére, és a kormány enged a korlátozásokból, például a maszkviseletből, távolságtartásból, eljárhatnánk szűkebb létszámban a vendéglátóhelyekre, koncertekre, az nagyon kockázatos volna. Ez esetben április elején már jönne is a harmadik hullám. Ugyanakkor májusra már magas szintet érhet el az átoltottság, és az időjárás is javul, ami fontos a koronavírus elleni küzdelemben. Akár lesz harmadik hullám, akár el tudjuk kerülni, a vakcinázással nem szabad leállni.

Az a véleményem, hogy ha most feltennék a lakosságnak a kérdést, hogy márciusban kapjuk meg az orosz vagy a kínai vakcinát, vagy novemberben a Pfizert, akkor a többség a márciust és a kínait vagy az orosz oltóanyagot választaná. Én is ezt választanám. Nagyon fontos, hogy mielőbb magas szintre emelkedjen az átoltottság.

Ön a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a Sinopharm, melynek vakcinadokumentációja már a magyar gyógyszerhatóságnál van, február 13-ig zárolta a klinikai tesztek eredményének egy részét. Ezek a 3-as klinikai fázis, vagyis a több tízezres mintás elemzés eredményei?

Nem maga a gyártó zárolta az eredményt. Az orvoscsoport, amely a vakcinát fejleszti, bejelentette, hogy közölni fog egy érdekes adatsort tartalmazó szakcikket a vakcinájukról, egész pontosan az időseket érintő immunizálásról, de kérte a tudományos szaklaptól, ahol az anyagot közölni szeretnék, hogy még ne publikálják a cikket. A február 13-i bejelentési időkorlátot vagy a konkurencia miatt, vagy szabadalmi okok miatt kérhették. Ez elfogadott eljárás és lehetőség a tudományos életben. 

A Sinopharm vakcinájával a klinikai vizsgálatok 3-as fázisában már több arab országban is oltanak, mi a véleménye az oltóanyagról?

A fázis 3-as vizsgálatok eredményeit nem láttam, azt tudom, hogy Bahreinben, Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben végezték az immunizálásokat, és meglehetősen jó eredményeket értek el: 84 százalékos hatásosságot a gyártó által garantált 79 százalék helyett. A nemzetközi vizsgálatokban részt vevő orvoscsoportok részleges adatközlései elérhetők, a tagjaik között angol, kínai szakemberek is vannak. Idős embereket is bevontak a klinikai vizsgálatba, és náluk sem tapasztaltak kellemetlen mellékhatásokat.

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológusa keményen kritizálta a Válasz Online-on a kínai oltóanyagot, többek között azért, mert nem harmadik generációs fejlesztésű, hanem régebbi, és inaktivált vírus szervezetbe juttatásával idéz elő immunitást. Ön lát ebben kivetnivalót?

Nem látok.

Ugyanakkor Duda professzor úrnak igaza van abban, hogy ez nem modern technológia. Ha választani lehetne, én a kínaival oltatnám be magam. De ennek az az oka, hogy harminc évig adenovírusokkal dolgoztam. Ilyen adenovírus-fehérjét juttat a szervezetbe a brit–svéd AstraZeneca vektorvakcinája vagy az orosz Szputnyik, az én véremben viszont valószínűleg rengeteg ellenanyag van az adenovírusokkal szemben, szóval számomra inkább egy inaktivált alapú oltóanyag lenne hatásosabb.

Esetleg a csimpánz-adenovírus?

Jól látja, a humán adenovírussal kisebb esélyem lenne a hatékony védekezésre, tehát a Johnson & Johnson vagy a Szputnyik szerével nem biztos, hogy sokra mennék, az AstraZenecáéval már többre. A humán adenovírusok ellen egyébként az európai lakosság körében viszonylag széles körű az immunitás: ez országtól és korcsoporttól függően 5–15 százalék, vagyis az ő szervezetük számára a csimpánzadenovírus-alapú vakcina jelentene hatékonyabb védelmet. A Szputnyik vakcina mindkét adagja humán adenovírust tartalmaz – a 26-os és az 5-ös típust. Az oroszok abban reménykednek, ha valaki immunis az egyikre, nem immunis a másikra, így hatásos lehet a szer. Az AstraZeneca oltóanyagának mindkét adagjában csimpánz-adenovírus van, s ez ellen pusztán az európaiak pár ezreléke rendelkezik immunitással. Az oroszok és a britek összefogásának és közös fejlesztésű vakcinájának az a lényege, hogy az első adag marad humán adenovírus, a második vektor pedig csimpánzé lesz. Fontos mérföldkőhöz érkezett egyébként a vektorvakcina:

Duda Ernő az említett interjúban arról is beszélt, hogy a teljes inaktivált vírus bevitelével (vagyis a Sinopharm-vakcinával) azért is kell nagyon óvatosnak lenni, mert maga a koronavírus olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amely autoimmun folyamatokat indíthat el. Egyetért?

Ez minden vakcinázás esetében előfordulhat. A vírusok nagymesterei annak, hogy autoimmun folyamatokat okozzanak a szervezetben, ám ez spontán módon is bekövetkezhet, oltóanyag bevitele nélkül. Lehet róla hallani, hogy Covid-fertőzött páciensekben elindultak ilyen folyamatok, de az ő körükben sokkal gyakrabban fordul elő az autoimmun válasz, mint a beoltottak körében. Így azt mondom, nekünk nem a vakcina hatására kialakuló autoimmun folyamattól kell tartanunk, hanem attól, hogy a vírus hatására veszi kezdetét a folyamat.

Hogy látja, a Sinopharmnak van akkora gyártási kapacitása, hogy az ön által említett 6 milliós létszám átoltottságát elérjük vele tavasz végéig? Kiegészülve persze a többi gyártótól érkező mennyiséggel.

Reménykedni lehet, ugyanakkor a Pfizer esetében sem volt kétségem, hogy van akkora gyártókapacitása, amellyel el tudja készíteni a szerződésben szereplő mennyiséget, mégsem tudja teljesíteni a vállalást.

Lehet, hogy túlértékeltük a gyógyszergyártók valóságos teljesítményét.

Elképzelhető, hogy a vakcinamolekulák alkotóelemeinek szintetizálása lassította le a folyamatot. Tehát az is elképzelhető, hogy nem a vállalatok gyártókapacitásával van mindenhol gond, hanem néhol a beszállítók teljesítményével.

Úgy fest, mintha a vezető vakcinagyártók eleve nagyobb mennyiségre vállaltak volna garanciát az uniónál és az egyes kormányoknál, mint amennyit akár egy bővített gyártási kapacitással fedezni tudtak volna, most emiatt robbant ki komoly kommunikációs háború köztük és az EU között.

Egyetértek. Úgy tűnik, hogy sokkal több megrendelést vettek fel, mint amennyit teljesíteni tudnak. Ez nem csak a gyógyszeriparra igaz, az autógyártók és más szektorok is folyamatosan nagyobb megrendelést vesznek fel, mint amennyit valóban teljesíteni tudnak, aztán úgy vannak vele, jó, ha egy részét le tudják szállítani. A cégek szerintem sok esetben felelőtlenül túlvállalják magukat, ez nem szerencsés.

Az AstraZeneca oltóanyagát a múlt héten hagyta jóvá a gyógyszerészeti intézet és a népegészségügyi központ egy olyan tavalyi kormányrendelet alapján, mely kimondja: ha Nagy-Britanniában megvan az engedély a használatra, az Magyarországon is érvényes. Annak tükrében, hogy a szert az uniós gyógyszerhatóság (EMA) még nem fogadta el, mondhatjuk, hogy ezt a rendeletet a hatékony védekezés jegyében többek között az AstraZeneca  oltóanyagára írták?

Egyes források szerint 27-én, mások szerint 29-én lesz az EMA-döntés az AstraZeneca elfogadásáról. Sajnos, vagy mondjam inkább, hogy hála istennek, nem vagyok olyan helyzetben, hogy a kormánydöntések hátterébe betekintsek. Ha értesítenének is róluk, biztosan nem nyilatkozhatnék a részletekről. Ha a kérdésére igen volna a válasz, nem látnék benne kivetnivalót. Nagy-Britannia a fertőzés terjedését tekintve nagyon nagy bajban van, így ők kis túlzással mindent engedélyeznek, ami hatásos lehet. Svájcban viszont nem ilyen kiélezett a koronavírus-helyzet, így az, hogy ott is engedélyezték az oltóanyagot, számomra megfelelő garancia.

Mi a véleménye a koronavírus elleni, antitestalapú gyógyszerekről? Donald Trumpot is egy ilyen szérummal kezelték sikeresen, most a németek is elhatározták, hogy nagy mennyiségben elkezdik adni a lakosságnak.

A bamlanivimabot már engedélyezte az amerikai gyógyszerhatóság (FDA), ez jó referencia. Ám ne felejtsük el, hogy ez gyógyszer, és nem vakcina.

A súlyos betegség kialakulásának szab gátat. 

Össze tudjuk vetni az ilyen szereket az itthon is használt remdesivirrel vagy favipiravirral?

Sokkal célzottabb ezeknél, elvileg sokkal hatékonyabb lehet az említett két gyógyszernél. Egy probléma van csak vele: hosszú időn át nem lehet adagolni a fertőzötteknek. Minél tovább alkalmazzák, annál többet veszít a hatásosságából.

(Borítókép: MTI-fotó / Koszticsák Szilárd)