Ezért drágult drasztikusan a Lánchíd felújítása

Tételről tételre indokolt a Lánchíd felújításának árváltozása – derült ki a Magyarepitok.hu Sal Lászlóval, a közbeszerzést behúzó A-Híd Zrt. vezérigazgatójával készített interjújából. Az A-Híd egyébként nem ismeretlen tényező a magyar építési piacon: a hídépítésben 70 éves hagyományokkal bíró, magyar tulajdonú cég az elmúlt 10 évben mintegy 532 milliárd forintnyi, nyílt közbeszerzési eljárásban elnyert beruházásnak volt részese.

Sal László a portálnak elmondta, hogy a számháborúktól tudatosan távol tartják magukat, de arról azért beszélt, hogy mi az oka a többmilliárdos drágulásnak. A 2019-es, valamint a 2020-as tenderen is ők adták be a legjobb ajánlatot, végül a projekt kivitelezésére nettó 18,8 milliárd forintért szerződtek.

„Mivel az elnyert beruházás és a korábbi kiírások műszaki részletei is nyilvánosan hozzáférhetőek, a szakemberek számára eddig is világos volt, milyen változások történtek a szerződéses kritériumokban és műszaki tartalomban. A pályázati kiírások részleteinek meghatározása pedig nyilván a kiírók és nem a kivitelezők kompetenciája” – mondta a szakportálnak a vezérigazgató. A közbeszerzést ért bírálatokról is beszélt:

• előleg kérdése: az első tenderben 5 százalék, maximum 75 millió forint szerepelt, ami a piaci átlaghoz képest szokatlanul alacsony érték volt, míg az új kiírásban már 20 százalék van, ami megegyezik a legtöbb nagy állami, önkormányzati kiíró gyakorlatával, a magyar nagyberuházások során ugyanis rendre 20 és 50 százalék közötti előleg a megszokott, ráadásul az előleg visszafizetésére feltétel nélküli bankgaranciát is adniuk kell;
• számlázás: a nagy állami projekteknél szokásos havi számlázás helyett mérföldköves számlázást alkalmaznak, azaz mindössze hat darab számlát bocsáthatnak ki a 30 hónap alatt, a végszámla értéke pedig 25 százalék lesz;
• 5 milliárdos különbözet: eleve egy bruttó összegről van szó, ami nemcsak a kivitelezői költségeket, hanem a 27 százalékos áfát, a 10 százalékos tartalékkeretet is tartalmazza.

Tovább romlott a híd állapota

Sal László szerint a félreértéseket nagyrészt két dolog okozta. „Egyrészt nem vették figyelembe, hogy a két kiírás között eltelt időszakban a Lánchíd műszaki állapota sajnos tovább romlott. Ez a felhasznált anyagmennyiség növekedésével is jár: többek közt több acélszerkezetet és erősebb korrózióvédelmet kell alkalmaznunk” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy emellett figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a 2019-es tender becsült költségeinek a Lánchídra vonatkozó oszlopa, illetve az ahhoz kapcsolódó műszaki tartalom nem fedi le a 2020-as kiírás tételeit.

„Számos olyan elem van például, ami korábban a Széchenyi István téri munkálatoknál szerepelt, de a mostani projektnek része lett. Bár a pesti oldalon a villamos-aluljáró fejlesztése most nem tartozik a feladataink közé, de az afölötti útépítést, elektromos munkákat és díszkivilágítást, illetve a közvilágítás korszerűsítését el kell végeznünk – ez mind plusztételként jelentkezik, ha összevetjük a két tendert. Mindezek mellett új munkarész a pesti hídfőnél levő, a Széchenyi István teret körülvevő nagy körforgalom fejlesztése, amelynek köszönhetően a híd felé eső része teljesen megújul. Jelentősen nőtt tehát a megvalósítandó feladatok köre” – fogalmazott a vezérigazgató.

(Borítókép: A Lánchíd 2013. december 5-én. Martiskó Gábor / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!