A Tungsram-sztori: lámpagyárból high-tech óriás

Amikor valaki meghallja a Tungsram nevét a világon, elsőként talán az a szó jut eszébe, hogy világítástechnika. Az a magyar cég, amelyik égőket, izzókat gyárt, amelyeket világszerte használnak. Csakhogy nem lenne célszerű ennyire leegyszerűsíteni a történetet, pláne, hogy nagyjából egy héttel ezelőtt adták át a vállalat újpesti központjában a Közép-Európában egyedülálló, kutatás-fejlesztés célú vertikális farmot, amely megoldást nyújthat a világ élelmiszer-ellátására.

De ne szaladjunk ennyire előre!

A Tungsram ugyanis hosszú, 125 éves utat járt be a forradalmi újításig, és bár voltak nehézségek, bökkenők, sőt egy időre még a nevét is elvesztette – 1989-től a General Elecrtic (GE) leányvállalataként üzemelt –, most újra önálló, független cégként viszi a magyar tudást a világ legtöbb pontjára.

Ebben pedig kulcsszerepe van Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak, aki 2018-ban megvette a GE európai, közel-keleti, afrikai és törökországi fényforrás- és globális autólámpa-üzletágát, egyúttal visszahozta a köztudatba a Tungsram nevét is.

Bár Németországban született, ezer szállal kötődik Magyarországhoz.

Amikor beszélgetek valakivel, mindig Magyarországot képviselem. Rengeteget kaptam ettől az országtól, ez a második otthonom, szeretném, ha a lehető legtöbbet tudnám visszaadni. Az ember születik valahova, amit nem tud megválasztani, de az otthonát igen

– mondta az Indexnek Jörg Bauer, akinek a felesége magyar, gyermekei pedig kettős állampolgárok.

Németország és Anglia mellett Magyarországon, Budapesten is végezte pénzügyi tanulmányait, amire tudatosan, nyelvtanulással készült, igaz, bevallása szerint sokáig nehezen ment neki a magyar nyelv.

A kölni egyetemen volt egy magyar professzor, aki 1956-ban emigrált, és ő tartott magyarórákat. Amikor az egyik barátommal eldöntöttük, hogy a Közgázra jövünk, elmentünk az órájára. Az első alkalommal voltunk huszonöten, aztán tízen, végül csak ketten maradtunk. Fontos szavakat tanultunk, de a tudásom limitált volt, elsősorban az ételekre és az italokra korlátozódott. De legalább sört tudtam kérni

– mosolyog Jörg Bauer, aki itt ismerte meg a feleségét is, és amikor lehetősége nyílt a GE Lightingnál hazánkban gyakornokoskodni, nem habozott.

Szocialista gyár Amerikában a hidegháború idején

Csakhogy munkalehetőség nem volt, viszont mindenképpen szeretett volna maradni, és végül Győrben, az Audinál talált állást, ahonnan évekkel később pénzügyi igazgatóként távozott. Közel-keleti és németországi kitérőt követően, 2009-ben tért vissza, miután korábbi kollégáitól megtudta, hogy a GE pénzügyi igazgatót keres. A pozíciót 2013-ig töltötte be, majd a GE Magyarország elnöke volt 2017-ig, mielőtt megvásárolta a korábban már említett üzletágakat, és a Tungsram elnök-vezérigazgatója lett.

Amikor a vállalatról kérdezzük, a történetéről órákig, de talán napokig is tudna mesélni, kezdve onnan, hogy az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban jött létre, és csak öt évvel később költözött át a Huszár utcából a mai, Váci úti telephelyére. Az elmúlt 125 évben pedig a Tungsram összeforrt Magyarországgal, igaz, a cég ma is használatos nevére csak az 1900-as évek elején, Aschner Lipót igazgató hatására váltottak, és a volfrám angol (tungsten) és német (Wolfram) megfelelőjének az összevonásából született meg a Tungsram név.

Magyarország a 19. század végén virágzott, Budapest pedig a világ második legdinamikusabban fejlődő városa volt Chicago után. Nem véletlen, hogy abban az időszakban született a Rába, a Lang, a Ganz, és természetesen a Tungsram is. Igaz, akkoriban nem létezett ez a kifejezés, de a cég megtestesítette a startup fogalmát

– mondta Jörg Bauer, hozzátéve, hogy bár Magyarország mindkét világháborúban a vesztes oldalon állt, ami miatt rengeteg nehézséggel nézett szembe a vállalat, a krízisből mindig volt kiút.

A Tungsram számos gyárat, irodát épített világszerte, létrehozta Európa első ipari laboratóriumát, a Műszaki Egyetemen pedig a radioaktív kutatóintézetet. Sőt a magyar cégnek New Jersey-ben is volt gyára, amit kevés szocialista vállalat mondhatott el magáról a hidegháború idején, egyúttal meg tudta tartani globális versenyhelyzetét.

Aztán 1989-ben a rendszerváltás miatt újra nehéz helyzetbe került a cég, és jött a General Electric, majd néhány évvel ezelőtt újjászületett a cég Tungsram néven.

Nehéz időszak volt. Az első napon két alkalmazottunk volt az IT-részlegen, de ez is része volt a teljes függetlenné válásunknak, amit nagyjából két év alatt értünk el. Mostanra viszont nagyon jó csapat állt össze, amellyel a felvesszük a versenyt bárkivel a világon. Nagy, nemzetközi vállalatcsoport részeként egészen máshogy működik egy cég, mint önállóan. Rugalmasabbak vagyunk, összetett megoldásokat is vállalva dolgozunk, használjuk a saját rendszereinket

– mondja Jörg Bauer, hozzátéve, ahogy az elődökre, úgy a mostani csapatra is teljes mértékben jellemző az innovatív, proaktív gondolkodás, és fontosnak tartják, hogy az innováció minden területen, a mindennapi tevékenységükben is jelen legyen.

Világítás a világon mindenhol

„A munkavállalók évtizedes lojalitása sem változott, munkatársaink közül többen is harminc-negyven éve vannak itt, ahogy megmaradt a meritokrácia is, amelyet a GE ültetett el mélyen a szervezetben: mindenkit a munkája, elkötelezettsége, teljesítménye alapján ítélünk meg, nem számít, ki hány éves, vagy honnan érkezett. A munkatárs vagy állásra jelentkező szemében a szikrát keresem, a szenvedélyt és a késztetést, hogy felelősséget vállaljon a munkájáért.

A szakma legjobbjaival szeretnénk együtt dolgozni, és akinek megvan a képessége, azt tárt karokkal várjuk. Ráadásul nemzetközi cégként a külföldi munkalehetőség is adva van, és nemzetközi szinten versenyképes megoldásokat csak őszinte meggyőződésű, elkötelezett és szabad gondolkodású munkavállalók képesek szállítani” – mondta Jörg Bauer.

Az elnök-vezérigazgató nem a levegőbe beszél, a Tungsramnak ugyanis jelenleg 100 országban van leányvállalata vagy disztribúciós partnere. És nincs megállás, a magyar multi ugyanis terjeszkedik, Abu Dzabiban és Kazahsztánban is céget alapít, méghozzá olyan földrajzi régiók központjaiban, amelyek nagyobb piaci lehetőségeket kínálnak a környező országokkal együtt.

Lámpagyárból high-tech cég

Ezeken a területeken manapság is jól cseng a Tungsram név, ám már nem elsősorban a világítástechnikával kapcsolják össze, hanem sokkal inkább az innovatív megoldásokkal.

És mi kell ahhoz, hogy egy ilyen hagyományokkal rendelkező vállalat profilját átalakítsák, és ne csak az égők és izzók gyártásával foglalkozzon?

Nagymértékben támaszkodhatunk a cégnél jelen lévő innovatív szellemiségre, mérnöki és egyéb tudásra, képességekre. Ezeket kell megmozgatni, valamint kiegészíteni olyan szellemiségű új munkatársakkal, akik a legfrissebb trendeket ismerik, legyen szó az Ipar 4.0-ról, a digitalizációról, a beltéri gazdálkodás mögötti világtrendekről vagy a vállalati működési modellekről. A korábbi generációk is hozzájárultak a társadalmi fejlődéshez, először a villanylámpával, később a rádióval, a tévével. A mi nemzedékünk lehetősége a digitális technológia

– mondta Jörg Bauer.

Igaz, az éves forgalom – amely 2020-ban 226 millió dollár, nagyjából 66,4 milliárd forint volt – nagy része még mindig az alaptevékenységből, vagyis a világítástechnikai termékekből származik, egyre nagyobb teret kap a többi üzletág is. Ezt jól mutatja, hogy a vállalat stratégiájának célja, hogy három éven belül a bevételek 50 százaléka a beltéri, kültéri világítótestek és az autólámpákból származzon, a másik fele pedig az új tevékenységekből.

Ilyen a magyarországi solution üzletágunk, amely projekt jellegű, teljes világítástechnikai tervezést és kivitelezést végez akár alternatív finanszírozási módszerekkel. A másik az alkatrészek és szolgáltatások, amely során a lámpagyártás során szerzett tudásunkat, tapasztalatunkat használjuk más területen. Ilyen az izzókban használatos volfrám alkalmazása speciálisan finom orvosi eszközökben, de az évtizedek során felhalmozott tudásunk alkalmazására remek példa a beltéri farm is a fenntartható és biztonságos élelmiszer-termelés kapcsán

– mondta Jörg Bauer.

Ezek a fejlesztések ráadásul nemcsak Informatikai Innovációs Díjat eredményeztek a cég számára, hanem azt is megmutatják, hogyan képzelik el a vállalatnál a problémamentes átalakulást és a haladást az innováció útján.

Ami a beltéri gazdálkodást illeti, a jelentősége kiemelkedő, a vertikális farmok hosszú távon megoldhatják ugyanis az élelmiszer-ellátást globálisan, és kizárólag LED-es, mesterséges világítással, évszaktól, klímától, napszaktól és időjárástól függetlenül lehet növényt, zöldséget, gyümölcsöt termelni bárhol a világon. Ráadásul a vertikális farmokkal a vízfelhasználás is csökken, akár 95-98 százalékkal, ami a klímaváltozás közepette csak nehezíti a klasszikus farmok helyzetét.

A beltéri gazdálkodást ráadásul a koronavírus-járvány is felgyorsította.

Sok ország realizálta a lezárások idején, hogy nem túl szerencsés más országoktól függeni, és szinte kizárólag importálni az élelmiszert. Persze, sok helyen, így például Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, nem alkalmas a klíma a hagyományos gazdálkodásra, és itt jönnek képbe a beltéri farmok, amelyek bárhol képesek működni. Nagyszerű lenne, ha ennek segítségével a világon mindenhol biztosítani tudnánk az élelmet

– mondta Jörg Bauer.

(Borítókép: Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Tungsram központi irodaházában 2019. január 7-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)