Az elszálló árak miatt lépnie kellett a jegybanknak

Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reutersnek adott hétfői nyilatkozatában. Beszélt arról is, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt,

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „mindenképpen fordulatot jelent a monetáris politikában”, hogy ha tényleg lesz kamatemelés a közeljövőben, hiszen legutóbb közel 10 éve emelt az alapkamaton a jegybank – a pandémia alatt volt, hogy a Matolcsy György vezette MNB „effektív kamatemelést végrehajtott” az egyhetes betéten keresztül, de ezt leszámítva nem volt monetáris szigorítás, így a hétfői hírek az eddigi kommunikációhoz képest fordulatot jelentenek.

A fordulat ellenére a szakértő arra azért felhívta a figyelmet, hogy abból a szempontból talán nem voltak meglepőek Virág Barnabás szavai, hogy a márciusi inflációs jelentés megjelenésekor, illetve a márciusi kamatdöntő ülés után a jegybank már elég erőteljesen azt kommunikálta, hogy látja a felfelé mutató inflációs kockázatokat, azonosította azokat a tényezőket, amik a vártnál magasabb inflációhoz vezetnek, és jelezte, hogy kész lépni, amennyiben az szükséges.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint meglepő volt az MNB-alelnök nyilatkozata, ugyanakkor ennek ellenére „utólag nagyon jól össze lehet rakni a képet”: a kiindulópont ugyanis az volt, hogy

– ez a 3 százalék alatti korábbi elvárásoktól fényévekre van.

Mit jelent a magas államháztartási hiány? Azt, hogy „a kormány beletapos a gázpedálba, költekezik, keresletet élénkít”. Török szerint

Egyébként hasonló volt a helyzet a válság előtt, bár nem ilyen magas államháztartási hiányok mellett: korábban is növekedéstámogató volt a kormányzati politika. Viszont eddig ott volt az a béklyó, amit az Európai Unió írt elő, hogy alacsonyan, legfeljebb GDP-arányosan 3 százalék alatt kellett tartani a hiányt. Az elemző szerint ebben az időszakban elérhető lett volna a 0 százalékos hiány is, ugyanis a gazdasági ciklus megengedte volna ezt. A kormány viszont 2-3 százalék közt tartotta a hiányt, keresletet élénkített, amihez adott volt egy globálisan alacsony inflációs környezet. Most viszont visszatért az infláció: ahogy a világgazdaságba visszatér a növekedés, mindenhol magasabb az inflációs környezet, mint a korábbi egy évtizedben bármikor – az Egyesült Államokban 4 százalék feletti, Európában is emelkedik, Magyarországon pedig 5,1 százalék volt a legfrissebb adat.

Török szerint ez önmagában még nem olyan nagy baj, mert lehetne akár azt is mondani erre, hogy ezt a bázishatás okozza (az üzemanyagárak tavaly ilyenkor nagyot zuhantak), ami elmúlik majd, és jövőre visszatér a normális, 3 százalék körüli pályára az infláció Magyarországon.

De a gond az, hogy ezt már nem lehet hitelesen mondani, hogy ha a kormányzati költségvetési politika ilyen jelentős keresletélénkítést céloz meg

– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy ennek természetesen lesznek pozitív következményei is, például a gyors növekedés, az alacsony munkanélküliség, vagy például a felpörgő beruházások. Tehát a gazdaság pörögni fog, de az infláció, amelynek stabilan tartása a jegybank fő feladata, azzal így „nehezen tud megbirkózni”. Az MNB tehát kénytelen valamit lépni, különben elhiteltelenedik, aminek olyan következményei lehetnek, hogy például a forint még jobban meggyengül, ha pedig tovább gyengül a magyar fizetőeszköz, az áremelkedéshez vezet, azaz ez a tétlenség „egy negatív spirálba, egy ördögi körbe” húzhatja a gazdaságot és a nemzeti bankot. Török Zoltán szerint emiatt

Ilyen értelemben már megmagyarázható, hogy miért hangzott el hétfőn a cikk elején szereplő üzenet az MNB alelnökétől, hogy a júniusi kamatmeghatározó ülésen kamatot emel a monetáris tanács.

Nyeste Orsolya szerint az infláció májusban még valószínűleg hasonló szinten marad, mint az áprilisi, sőt, talán még nőhet is, aztán az év hátralévő részében az valószínűsíthető, hogy 5 százaléknál tovább már nem gyorsul, és kicsivel 4 százalék felett marad. Éves átlagban 4,2 százalékos inflációt várnak az Ersténél.

Mekkora lehet majd a kamat?

Török Zoltán 15 bázispontos emelést vár, azaz 0,6 százalékról 0,75 százalékra emelkedhet az alapkamat, míg az egyhetes betét kamata 0,75-ről 0,9 százalékra nőhet. További emelésre a Raiffeisen elemzője nem számít, de ez több összetevős kérdés, ugyanis az még képlékeny, hogy

• miként alakul a Covid-válság, a gazdaság élénkülése, helyreállása milyen ütemben zajlik majd,
• milyen lesz a globális kockázatvállalási hajlandóság,
• hogyan alakul az inflációs környezet a világban, illetve Magyarországon,
• mit csinálnak a környékbeli jegybankok (főként a cseh és a lengyel központi bankok),
• továbbá mi lesz a forint árfolyamával.

„Talán az a valószínűbb, hogy nem lesz több kamatemelés, de jövőre várok újabbat még” – fogalmazott az elemző.

Nyeste Orsolya szerint 0,85–0,9 százalékra emelhetik az alapkamatot júniusban, és szerinte ezt újabb kamatemelések már nem követik – ezt arra alapozza, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén még nem kezd el szigorítani.

A piac már be is árazta a kamatemelést

A régiós jegybankok közül egyébként a magyar lenne az első, amely kamatemelést hajt végre, ami egy pozitív üzenet a forint szemszögéből, ez látszódik is az árfolyamán:

Török szerint, ha ezen a szinten tudna stabilizálódni az árfolyam, akkor valószínűleg nem kell további kamatemelésre számítani. Úgy véli, hogy valahol 350 környékén állhat meg a forinterősödés, ennél „lejjebb” már nem nagyon tud erősödni a várható júniusi kamatemelésre sem, hiszen ezt már beárazta a piac. Ha viszont mégsem lépne az MNB júniusban, az egyértelmű „hitelvesztés” lenne, ami valószínűleg forintgyengülést hozna.

Nyeste Orsolya szerint a piac még nem látja kristálytisztán, hogy mit lép majd a jegybank, ugyanis van az alapkamat (jelenleg 0,6 százalék) és az egyhetes betéti kamat (0,75 százalék), amik jelenleg eltérnek egymástól: kérdés, hogyan valósítja meg a beígért monetáris szigorítást az MNB – mindkettőt emeli, vagy csak az egyiket, vagy egy szintre hozza a kettőt. A piac szerinte viszonylag jelentős mértékű kamatemelést árazott be a forint piacán, ami hozzájárult az erősödéséhez, mintegy megelőlegezve a döntést – a tényleges döntés után már nem szokott olyan jelentős piaci hatása lenni a lépésnek, így további, nagyobb forinterősödésre az elemző sem számít.

(Borítókép: Shutterstock)