Tíz éve nem volt ilyen: alapkamatot emelt az MNB

A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az irányadó kamatot.

A jegybank honlapjára felöltött közleményből az is kiderült, hogy a kamatfolyosó két szélén nem módosított a monetáris tanács, az egynapos jegybanki betét kamata maradt mínusz 0,05 százalék, míg az egynapos hitelé 1,85 százalék.

(A jegybank délelőtt azt is bejelentette, hogy a kamatdöntést követően délután 15 órától sajtótájékoztatót tartanak, melyen a teljes jegybanki vezetés jelen lesz. Erről lentebb és külön cikkünkben is olvashat)

Az elemzői konszenzus is nagyjából ez volt:

• a Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők 25 bázispontos emelést vártak,
• a Portfolio konszenzusa 30 bázispontos emelést valószínűsített,
• míg az Indexnek nyilatkozó elemzők szintén 30 bázispontos emelésre számítottak.

Ezt megelőzően a monetáris tanács legutóbb tavaly változtatott az alapkamaton, kétszer is: júniusban és júliusban egyaránt 15-15 bázisponttal csökkentette azt. Az alapkamat előtte, 2016. május 25. óta 0,9 százalékon állt.

Az alapkamat júniusi emelésének lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Maga a nyilatkozat egyébként akkor még nem is tűnt annyira erősnek: „Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni” – mondta akkor Virág Barnabás a Reuters hírügynökségnek. Erre később elemzők is ráerősítettek, majd maga Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt, aki egy konferencián azt mondta, hogy amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Szerinte az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély. Később Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja azt mondta, hogy meg kell találni az egyensúlyt a monetáris szigorítással: amennyiben túl lassan haladnak, növelnék az inflációs kockázatokat, amennyiben azonban túl gyorsan, az alááshatja a gazdasági növekedést. Közölte azt is, hogy érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni. Szerinte

Matolcsy György jegybankelnök egyébként épp a kamatdöntés előtt egy nappal írt cikket, amelyben élesen kritizálta a jövő évi költségvetés elfogadását. Azt írta, hogy

újraindítás helyett az inflációra fókuszáló költségvetésre lenne szükség.

Azt, hogy az Országgyűlés a jövő évi költségvetést 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal fogadta el, hibás döntésnek tartja, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.

Ahogy arról már reggeli előzetesünkben is írtunk, az infláció miatt főhet is a feje a jegybanknak, hiszen április után májusban is 5 százalék felett volt a drágulás üteme, ami az unióban ráadásul a legmagasabb volt.

Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint valószínűleg lesz még idén kamatemelés. Hangsúlyozták, hogy

egyedül a forint árfolyamának stabilizálásával van esélye hatni az inflációs folyamatokra, csak ezzel tudja mérsékelni például az importált nyersanyagok árának drasztikus megugrását.

Kamatemelési ciklust jelentett be az MNB

Monetáris fordulatot jelentett be Matolcsy György jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón: nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről. Ez a ciklus Matolcsy közlése szerint addig tart, amíg az infláció a jegybanki célsáv közelébe mérséklődik. „Ennek érdekében kezdtük meg a kamatemelési ciklust” – tette hozzá.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományi)