Tömegeket érint a poszt-Covid tüdőkárosodás

„Sajnos találkoztam már nagyon durva, súlyos tüdőkárosodással, amit hosszú távon a Covid okozott. Ilyenkor szteroid adásával próbáljuk elkerülni a későbbi, súlyosabb szövődményeket” – mondta el az Indexnek Szondy Klára, a Wáberer Medical Center tüdőgyógyász szakorvosa. 

A doktornő hozzátette, a pandémia alatt koronavírussal kórházba került betegek körülbelül 40-50 százalékban érintettek ma az úgynevezett poszt-Covid tüdőkárosodásban. Ők jellemzően jóval a betegség lecsengése után is kínzó mellkasi fájdalomról, köhögésről és nehézlégzésről panaszkodnak. 

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint egyelőre nem látszik a vége, hogy általánosságban meddig romlik, romolhat a poszt-Covid tüdőkárosultak állapota. Egyelőre annyit tapasztalunk, hogy egyéni szinten ez javulhat, ám néhány esetben a tüdőhegesedéssel párhuzamosan súlyosbodhat is a beteg állapota

– magyarázta Szondy Klára, aki szerint ugyanakkor reményre adhat okot a tény, hogy a tüdőregenerációs folyamat általánosságban viszonylag jól működik, legyen szó például sérülésről vagy komolyabb tüdőgyulladásról.

Viszont ha a tüdő ennek ellenére sem jön helyre, beindul az orvosi nyelven organizációsnak nevezett folyamat, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tüdő kötőszövetesen átalakul, azaz állandósul a nehézlégzés.

Láttam koronavírus-fertőzésen átesett beteget 50 százalékos tüdőérintettséggel, ami három hónap alatt ment vissza 40 százalékra. Így ha kicsit jobban megterheli magát, máig nagy fokú nehézlégzés lép fel nála. Ha ezek a betegek például kapnának még egy gyulladást vagy egy bakteriális fertőzést, biztos, hogy lélegeztetni sem lehetne őket rendesen. Miközben más betegnél, ahol induláskor 20-30 százalékos a tüdőérintettség, ott jó esély van arra, hogy teljes lesz a gyógyulás, feltéve, ha az immunrendszer össze tudja kapni magát

– sorolja a példákat Szondy Klára.

Egy poszt-Covid rehabilitáció esélyei

Ha a fertőzést követő negyedik hét után is fennáll légzőszervi panasz és a mellkasi fájdalom, mindenképpen forduljunk orvoshoz, különösen azok után, hogy mára komplett kórházi osztályok és ambulanciák jöttek létre a poszt-Covid tüdőkárosodában érintett betegek rehabilitációjára – figyelmeztet Szondy Klára.

A tüdőgyógyász szerint az említett intézményekben komoly gyógytornászi munka folyik, mert a koronavírus okozta tüdőérintettségnél különösen fontos a rekeszizom megerősítése, amitől a felette lévő légtelenné vált, vizenyővel teli légzőhólyagocskák jobban kinyílnak, majd kiürülnek.

Hogy javuljon az állapota, ezért természetesen maga a beteg is rengeteget tehet. Részben ha bizonyos értelemben újra tanulja a légzést, például arra, hogy erőlteti a belégzési fázist, és nem a kilégzésit. Valamint Gyógyászati segédeszközök, légzőizom-tréner, valamint szakszerű gyógytorna is ugyanúgy segíthet a tüdő funkciójánk visszanyerésében, javításában.

(Borítókép:  Egy egészségügyi dolgozó elvégzi a tüdő CT-vizsgálatát egy betegen egy ideiglenes COVID-19 kórházban a Sokolniki Kiállítási és Kongresszusi Központban 2021. április 1-jén. Fotó: Sergei Bobylev / TASS / Getty Images)