Durván visszaesett idén a sportolók importja

Az idei első félévben mindössze 23, unión kívüli harmadik országból származó sportoló kapott munkavállalási engedélyt Magyarországon – derült ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából. Ez időarányosan is jóval alatta van az elmúlt években tapasztalt engedélyszámoknak.

• 2018-ban ugyanis 256 sportoló kapott munkavállalási engedélyt;
• 2019-ben 339;
• míg a járvány és utazási korlátozások sújtotta 2020-as évben is szüksége volt a magyar sportnak 171 unión kívüli tehetségre. 

Igaz, arra nem tért ki a politikus, hogy mennyi időre szóltak az engedélyek. Mivel a külföldiek foglalkoztatása kevéssé jellemző a futballon kívül egyéb élsportra – a legtöbb ágazatban inkább a honosítás lehetőségével élnek –, ezért feltételezhető, hogy az érintetteket leginkább a hazai fociklubok szívták fel.

Az államtitkár válaszából egyébként az is kiderül, hogy a magyar munkaerőpiac elmúlt három évében mennyi harmadik országbeli munkavállaló kapott lehetőséget az itteni érvényesülésre.

2018-ban 18 235 fő, 2019-ben 14 234 dolgozó foglalkoztatása érdekében vállalták a hazai munkaadók a hosszadalmas engedélyeztetési procedúrát.

De még az elmúlt évekhez képest rekordszámú munkanélkülit és álláskeresőt produkáló járvány sújtotta tavalyi évben is mintegy 15233 fő estében tudták igazolni a cégek, hogy ezekre a pozíciókra nem találtak megfelelő hazai munkaerőt.  Tavaly december végén egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat  összesítése  szerint 31 398 munkavállalási engedély volt érvényben. 

Ami amellett is figyelemre méltó szám, hogy a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságának statisztikája szerint 2020-ban összesen 59548 harmadik országbeli kérelmezett munkavállalási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon. Egy évvel korábban még 78 021, 2018-ban pedig 60 931 kérelmezőt rögzített az idegenrendészet.

A különbség többek között abból adódik, hogy a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján bizonyos hiányszakmákban foglalkoztatott szomszédos harmadik országbeli (szerb és ukrán) munkavállalók alkalmazásánál elegendő az érintett dolgozók bejelentése a jogszerű foglalkoztatáshoz, de nincs szükség klasszikus munkavállalási engedélyezési eljárásra.

Tavaly az EU-s tagállamokból származó, ugyanúgy csak bejelentésköteles dolgozók mellett az előbbi rendelet szerinti foglalkoztatottak mintegy 63 százaléka érkezett Ukrajnából és Szerbiából. A szezonális, főleg mezőgazdasági munkákra érkezők esetében sincs szükség engedélyezésre, elég mindössze bejelenteni a munkaügyi hatósághoz az érkező munkásokat. 

Ugyan a 2021-es év eleje sem kifejezetten a gazdaság talpra állásáról szólt, azért a második negyedév felpörgése a munkaerő-piacon is éreztette a hatását, és egyes szakmáknál ismét a munkaerőhiány jelei mutatkoztak, mutatkoznak. Amit többek között az is alátámaszt, hogy

Ráadásul szeptembertől újabb lendületet kaphat a vendégmunkások foglalkoztatása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mint a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője a nyár közepén jelentette be, hogy a kormány döntése szerint a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett.