16:00, December 01.
Horvátország 0
Belgium 0
Ahmad bin Ali Stadion F csoport
16:00, December 01.
Kanada 1
Marokkó 2
al-Tumama Stadion F csoport
20:00, December 01.
Japán 0
Spanyolország 0
Kalifa Nemzetközi Stadion E csoport
20:00, December 01.
Costa Rica 0
Németország 0

A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését

20210224- STA1788
2021.10.25. 14:48 Módosítva: 2021.10.25. 16:35
A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését a rá első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztés ellen – tájékoztatta a szervezet sajtóosztálya az Indexet. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját korrupcióval vádolják. A vállalat jogi lépéseket tesz.

Az elsőfokú ítéletet 2019 decemberében hirdették ki az ügyben, akkor Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserébe segítette a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amelyet érvénytelenített a horvát alkotmánybíróság.

Ahogy várható volt, nem sokkal később jött is a fellebbezés, ám sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjúban az alábbiakat mondta februárban:

Nem sok. 2019 év végén a Zágráb Megyei Bíróság hozott egy ítéletet, ami sajnálatos módon már nem az első megkérdőjelezhető horvátországi eljárás volt. Emiatt kifejeztük csalódottságunkat, hiszen a korábbi döntések mind a magyar hatóságok, mind a horvátok által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak vezető tisztviselői nem követtek el bűncselekményt. A korrupciós vádak nem állják meg a helyüket. Visszautasítjuk a bűncselekménnyel kapcsolatos vádakat. Júliusban a védelmem egy részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz. Erre még nem érkezett reakció.

Egészen máig: a horvát legfelsőbb bíróság sajtóosztálya rövid közleményt küldött az Indexnek, amelyet tartalmi változtatás nélkül idézünk.

A legfelsőbb bíróság elutasította az USKOK és a védelem által benyújtott fellebbezést, és helybenhagyta a Zágráb Megyei Bíróság által első fokon hozott ítéletet. Így jogerőre emelkedik az ítélet, amelynek értelmében az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta kenőpénz elfogadásában, míg a másodrendű vádlottat bűnösnek találta vesztegetés vádjában. Az elsőrendű vádlottat így hat, míg a másodrendű vádlottat két év szabadságvesztésre ítéli.

A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Ježić, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben ötmillió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre. Bár Ježić megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett ötmillió eurót a bíróság számlájára, egyelőre nem történt meg.

Reagált a Mol az ítéletre

Mint lapunknak küldött közleményükben írták, csalódottan értesültek az ítéletről, hiszen a legfelsőbb bíróság – ahogy fogalmaznak – annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy a korábbi határozatok – mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás – azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul, közölték az Indexel.

A vállalat szerint „több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyben 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta, hogy a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot.”

A Mol hangsúlyozza: „Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt.”

A társaság szerint „beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy „a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is azzal az ítélettel zárult, hogy a választottbíróság arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert”.

A közlemény tartalmazza, hogy

a Mol ragaszkodik korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.

„Az elnök-vezérigazgató továbbra is élvezi a Mol Nyrt. igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett” – zárul a közlemény.

Hogy volt?

Mint ismert, a Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.

  • 2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is.
  • Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
  • Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Ježić nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
  • 2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit; elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. 

A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Sóki Tamás / Index)



  • Hírek
  • Hírek