Venne karácsonyfát online?

Sok fenyőnk volt gyerekkoromban a kertben. December 24-én apámmal felmentünk a telek végére, ahol volt a fenyves, vittünk magunkkal fűrészt, és kivágtuk magunknak a fát, ami szimpatikus volt. Ketten megfogtuk, lecipeltük és lefaragtuk, így lehetett nekünk friss fenyőnk

– kezdte az Indexnek Mezei Dávid, az Online-Fenyő társtulajdonosa. „Sokan kaptak privatizációban földet, és akkor, a kilencvenes években elkezdtek a szülővárosomban fenyőt árusítani. Azonban sokan rájöttek, hogy szakértelem is kell, ezért otthagyták a fákat, így nőtt fel ott sok erdő. Mi 2018-ban kezdtünk el foglalkozni ezzel, és 2019-től már online is jelen voltunk a piacon. Ha valaki tejet rendel az interneten, minden oka megvan fenyőt is ott rendelni.”

Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy három évet ugrott előre a hazai e-kereskedelem a koronavírusnak és a digitalizációnak köszönhetően. Az emberek egyre jobban hajlanak az online bevásárlásra, az ételek rendelése is megduplázódott 2020-ra. Ehhez hozzájön még az is, hogy a lakosság nyolcvan százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot.

Szakmabelieket kérdeztünk arról, hogyan is néz ki jelenleg a fenyőpiac.

Egyértelműek a trendek 

Azt idáig is hallhattuk, hogy a Nordmann-fenyő az idei szezon sztárja. Bár a méterenként 7500 és 8500 forint között mozgó ár jelentősen drágább, mint a 3500-4000 forintos lucfenyő vagy az öt-hatezer forintos ezüstfenyő, sokan mégis az előbbit preferálják: a vásárlók

• 54 százaléka választja a legdrágább, Nordmann-fenyőt,
• 22 százaléka az ezüstfenyőt
• és csak 18 százaléka dönt a lucfenyő mellett.

Mezei Dávid szerint ennek egyszerű oka van: a Nordmann nagyon formás és mutatós fenyő, de ami még fontosabb, hogy sokkal kevésbé szúr és hullik, mint a többi. A cégalapító úgy látja, hogy a klasszikus vágott Nordmann-fán kívül

Azonban hozzátette, hogy maximum három vagy négy napig tartsuk bent ezeket a fenyőket, a ki- és behozatalnál figyeljünk oda a fokozatosságra, ne legyen túl nagy a hőmérséklet-változás és ültessük ki a kertbe minél hamarabb. Az egy méter feletti földlabdás fákat viszont már nem érdemes megvenni, nagyon nehéz őket életben tartani – sokak szerint ötven százalékuk megmarad, de ez a valóságban sokkal kevesebb.

Az Online-Fenyőnél tavaly három különböző alakú fával kísérleteztek: a keskeny, a klasszikus és a vastagabb fák közül válogathattak a vásárlók. Azonban úgy tűnt, hogy ezek közül a keskenyre nemigen volt igény, ezért idén már csak a klasszikus és a szélesebb fenyők maradtak – folytatta a karácsonyfa-kereskedő. Leginkább a 120 és 180 centiméter közötti fákat viszik, de akadnak olyanok is, akik 250 centi felettit is bevállalnak.

Egyre többen vásárolnak fenyőt online

A cég alapítói elsősorban az online tér lehetőségei miatt döntöttek a karácsonyfa-kereskedelem mellett. „Amikor elkezdtük, sokan még nem vettek fenyőt online, azonban a koronavírus nagyon sokat változtatott ezen. Amikor megláttam, hogy az édesanyám is online rendel mindenfélét magának tavaly év elején, már tudtam, hogy ez jó döntés volt.”

Bár szakértők szerint az évi körülbelül 2-2,5 millió fenyővásárlásból mindössze pár tízezer darabot tesz ki az online vásárlás országszerte, a karácsonyfawebshop üzemeltetői úgy látják, hogy egyre többen nyitottak erre, és a jövőben ez még inkább így lesz. Ugyan ők helyszínen is jelen vannak, az online vásárlások száma mindig kiemelkedőbb volt. Nem elég, hogy a fa gyantás, szúr és autó nélkül nehezen szállítható, de a választás is sokkal könnyebnek bizonyul online: nem kell kint állni a hidegben és ezer fa közül válogatni, elég kiválasztani, hogy milyen formájú fát szeretne a vevő, fizethet készpénzzel, online bankkártyával vagy utalással, és pár napra rá a fenyő meg is érkezik.

Azonban akármennyire is jó üzleti résnek tűnik az online piac, ennek is meg vannak a hátulütői. Mezei Dávid elárulta, hogy a legnagyobb kihívás az online piactéren a hirdetés: nagy a konkurencia és nagyon nehéz karácsonyfa szóval hirdetést megjeleníteni, mivel relatív kevés a megkülönböztetési lehetőség ezen a piacon. Az online térben egyébként a műfenyők is nagy konkurenciát jelentenek, ugyanis az ezeket árusító, sokkal nagyobb cégek jelentősen nagyobb költségvetéssel dolgoznak, ezért mindig ők kerülnek előre a hirdetések között. Az Online-Fenyő ezért is specializálódott a szolgáltatás minőségére, hogy ezzel megkülönböztesse magát, és hosszú távú, illetve visszatérő vendégkört tudjon kialakítani.

Az alapítók tavaly megduplázták a forgalmukat, idén az árak emelkedése miatt pedig úgy számolnak, hogy 25 százalékos növekedést érhetnek el.

Átalakulóban a fenyőfa-gazdálkodás

Vidéken szájról szájra terjednek a hírek, és a vevők attól vásárolnak, akiről a legjobbat hallják, vagy ahol a legkedvezőbbek az árak. Az online kereskedelem csak Budapesten jellemző, a vásárlás módja vidéken nem változott, a piac mégis nagy átalakuláson megy keresztül jelenleg.

A közbeszéd ellenére termesztői oldalon az árak évek óta változatlanul alacsonyak a végfogyasztói árakhoz képest, ami – sokak tudta nélkül – az egész piac dinamikáját átformálta. Mivel Nyugat-Európában (Dánia, Németország) sokkal nagyobb számban folyik a kitermelés, mint amekkora igény van rá, ezért termelői szinten a fenyőfák ára alacsony. Ez komoly hatással van a magyar piacra is, mert a fákat, amelyeket korábban 15-20 euróért tudtak csak megvenni itthon, most már 10-15 eurós áron kaphatók például Lengyelországban. De szakértőnk kapott árajánlatot 125-150 centiméter magas Nordmann-fenyőre Dániából Budapestre leszállítva 7,5 eurós áron is. Ez azt jelenti, hogy egy magyar kereskedőnek akár jobban megérheti külföldről fenyőt vásárolni, mint a hazai termesztőktől. Szakértőnk szerint még a drága euró sem befolyásolja ezt, ugyanis az minimális eltérést jelent ilyen kis összegeknél. Bár folyamatosan nő a magyar gazdálkodók, termesztők költsége, a fák árát így sem tudják emelni, mert akkor senki sem venné meg őket. Sőt sok gazdálkodó még arra is kényszerülhet, hogy árat csökkentsen.

Tavaly egy traktoros óránként nettó 5500 forintért jött dolgozni, most az üzemanyagár és az egyéb költségek miatt már 7000 forintért vállalja el ugyanazt a munkát

– tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy mindennek ellenére a végfogyasztói árak mégis tovább emelkednek, ugyanis a kereskedők azt mondják, hogy az áremelkedések miatt az ő költségeik is nőttek. Pedig aki tavaly ötezer forintért tudta megvenni a termesztőtől a Nordmann-fenyőt, az idén akár négyezerért is találhatott. A helyzet kicsit olyan most, mint a sertéshúspiacon: a termelői oldalról nem túl fényes a helyzet, azonban az áruházak és a kiskereskedők – akik a végfogyasztókat látják el – még jobban is járnak, mint korábban.

(Borítókép: Mezei Dávid. Fotó: Kaszás Tamás / Index)