A hazai béremeléseket is fékezi a háború

Az orosz invázió alapvetően írta át egyes hazai ágazatokban az év elején még meglehetősen biztatóan alakuló idei béremeléssel kapcsolatos szakszervezeti törekvéseket, mivel az addig a munkaerő megtartásáért akár jelentős emelés felé hajló munkaadók behúzták a kéziféket a gyökeresen megváltozó működési környezet és az elszálló költségszintek miatt.

Tavaly decembertől 12-15-18 százalékos emelésről szóló megállapodásokat kötöttünk, egészen februárig, de a múlt héten számos munkáltatónál szembesültünk azzal, hogy a korábban bőven két számjegyű bérfejlesztésről induló egyeztetéseket már úgy folytatják, hogy a 10 százalékot is sokallják a megváltozott gazdasági feltételek miatt 

– mondta az Index érdeklődésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek elnöke. Elmondása szerint kicsivel több mint az alapszervezeteik felénél sikerült eddig megállapodni, de számos helyen, ahol a naptáritól eltérő az üzleti évkezdés, egyre nehezebb érdemi, a növekvő, 2022 februárjában már éves összevetésben 8,3 százalékos inflációt ellensúlyozó bérmegállapodást kötni, és a reálbércsökkenést elkerülni.

Egyes szakszervezeti hírek szerint akadnak olyan cégek is, ahol már inkább a munkahelymegtartásra fókuszáló válságtanácskozássá alakulnak a bértárgyalások a szomszédos országban zajló háború okozta vagy az egyre kiterjedtebb gazdasági szankciók nyomán fellépő, többek között alapanyag-ellátási problémák miatt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség által lefedett ágazatok esetében vegyes a kép a 2022-es bértárgyalásokat tekintve: vannak szektorok, ahol már a legtöbb cégnél megkötöttük a megállapodásokat is, és még az év elején sikerült kifejezetten jó feltételek mellett lezárni a tárgyalásokat, de olyanok is, amelyekben egyes cégeknél fölmerült a tárgyalások felfüggesztésének igénye is az elmúlt két hétben fellépő gazdasági változások miatt – mondta az Indexnek Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke. Úgy vélte, előfordulhat, hogy lesznek olyan vállalatok, ahol nem lesz meg átlagosan a 10 százalékos bérfejlesztés sem, holott az év elején a még a kormányzat felőli jelzések alapján láttak erre esélyt. Példakén említette, hogy a gyógyszeriparban, ahol 1-2 cég kivételével már többnyire sikerült lezárni a tárgyalásokat, átlagosan 8-8,5 százalékos emelést értek el, igaz, itt a tárgyalások eleve 5 százalék alatti munkáltatói ajánlatról indultak. A vegyiparban is vegyes a kép Székely szerint – aki egyébként a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének is elnöke, nemcsak a konföderációé –, de átlagosan 9-10 százalékos béremeléseket sikerült elérnie a szakszervezetnek. 

Az autóipari kisebb beszállító cégeknél vegyes a kép mind a gazdasági helyzetüket, mind a bértárgyalások állását illetően. Az elnök szerint akadnak vállalatok, amelyeknek az orosz agresszió miatti alapanyaghiány miatt nem tudják teljesíteni az egyébként bőven meglévő rendeléseiket, de olyanok is egyre többen akadnak, amelyek termelni ugyan tudnának, de megrendeléseiket mondják vissza a nagyobb autóipari szereplők. Éppen ezért azt javasolják a kisebb alapszervezeteknek, hogy ahol megállapodásközeli helyzetben vannak, inkább egyezzenek meg, nehogy akár csak hetekkel később is sokkal rosszabb feltételekről kelljen egyeztetniük. 

Nagyon sok helyen ragaszkodtak volna a munkaadók ahhoz, hogy csak differenciált – azaz az alacsonyabb keresetűek számára jelentősebb, míg a magasabb bérsávokban minimális vagy inkább jelképes – emelésről hajlandók tárgyalni, azonban sikerült, még ha az eredeti 11-12 százalékos szakszervezeti követeléstől alacsonyabb, azonban akár százalékosan, akár összegben minden dolgozó számára fix emelésről megállapodni – mondta Székely Tamás.

Mindössze egy-két olyan munkáltató van, amellyel még nem zárult le az idei bértárgyalás, de ezeknél is már csak pár vitás pont van – mondta az Indexnek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezeti Szövetség elnöke. Utóbbiak közül az egyiknél, a Molnál várhatóan napokon belül aláírják a már szövegezés alatt lévő megállapodást. Az elnök szerint végül a munkaadó egyoldalú ajánlatát alapjaiban újratárgyalva az eredetinél jóval kedvezőbb feltételeket sikerült elérnie a szakszervezetnek mind a Mol Nyrt., mind a Mol Petrolkémia esetében, annak ellenére is, hogy a nagykereskedelmi benzinárstop, illetve a kőolaj árának évtizedes csúcsra ugrása a forintárfolyam ingadozása mellett alapjaiban változtatta meg a cég működési környezetét is.

Ugyancsak megállapodással zárult még januárban az Opel Szentgotthárdnál sztrájkhelyzetet okozó bérvita: e szerint a munkavállalók jövedelme a 2021-es kiindulási alaphoz képest két év alatt átlagosan (az egyes alapbérsávoktól függően) 12-27 százalékkal emelkedik.

A béregyezségek többségét még év elején, a háború előtti gazdasági környezetben sikerült tető alá hozniuk, jellemzően 10-15 százalékos átlagos emelést elérve. A legalacsonyabb a 8, a legmagasabb a 20 százalékos emelés, amit a konföderációhoz tartozó cégeknél el tudtunk érni, de még a 10 százalék alatti egyezségeknél is sikerült további kiegészítő juttatásokkal, plusz pótszabadságokkal, cafeteriaemeléssel ellensúlyozni a kisebb mértékű emelést – mondta Mészáros Melinda.

Arra is volt példa, hogy a már korábban tető alá hozott többéves megállapodást sikerült úgy módosítaniuk – például az MVM-csoportnál –, hogy az idei évi béremelési ajánlatot az inflációra tekintettel emelték, és további kiegészítő juttatásokkal támogatták a dolgozók megélhetését. Egyébként a legtöbb megállapodásban akad az év közbeni felülvizsgálatra lehetőséget adó kitétel is. 

Háborús hatások és szolidaritás a magyar munkaerőpiacon

A háború máshogy is érezteti hatását: vannak olyan, ukrán leánycéggel is bíró vállalatok, ahol az ottani dolgozókat családostul evakuálják Magyarországra, hogy a dolgozói körből felajánlott magánszállásokon, családi házakban helyezzék el őket. Van olyan cég is, amely azt vállalja, hogy elszállásolja a sorkatonai behívó ellenére itt maradó és tovább dolgozó ukrán származású munkavállalók családtagjait Magyarországon.

Egyébként maguk a szakszervezetek is léptek a menekültáradat kapcsán: egyre több felajánlás érkezik szakszervezeti üdülők megnyitásáról, tagoktól származó szállás- és adományfelajánlásokról is. A MASZSZ-nál létrehoztak egy, a menekültek közvetlen ellátását segítő egyházi és egyéb civil szervezetekkel kapcsolatot tartó segélyezési központot a felajánlások koordinálására, a LIGA csatlakozva az Európai Szakszervezeti Szövetség menekültekkel való szolidaritás kimutatásával kapcsolatos felhívásához a honlapján tette közzé azon szervezetek elérhetőségét, ahová az adományokat várják. A Munkástanácsok a tagság kérésének eleget téve külön bankszámlát nyitott az adományok fogadására. Formálódik a lengyel szakszervezetekkel közösen egy V4-es segélyezési együttműködés is. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: A munkások autókat szerelnek össze a Volkswagen gyárában 2018. március 8-án. Fotó: Alexander Koerner / Getty Images)