Na most akkor mi is van a forinttal?

Már második napja folytatódik a forint vesszőfutása: nemcsak hogy visszatért a 400-as szint fölé, de szerdán a tőzsdenyitás óta folyamatosan gyengül az euróhoz képest. Az induló 403,9 forintos árfolyamról 9 óráig 406-ig is elszaladt az euróval szemben, majd a vártnál jobb második negyedéves GDP-adat ellenére is folytatódott az esés. Fél 11-re már a 408 forintot is megjárta, aztán erősödni kezdett. Szintén gyengült a dollárhoz képest is: a nyitáskori 397,3 forintról elrugaszkodva benézett 401,9 forint fölé is a kurzus, aztán ez is korrigált. A svájci frankkal szemben is erőteljes a gyengülés: a reggeli 418 forintos nyitóár megjárta a 422,45 forintot is, miután ismét erősödni kezdett. 

Forintárfolyam: íme az okok

Nehéz megítélni, hogy minek van jelentősebb szerepe a forint zuhanásában: a nemzetközi gáz- és áramárak rekordszinteket döntő alakulásával kapcsolatos negatív hatásoknak, vagy pedig annak, hogy a kiszivárgó hírek szerint egyre kétségesebb, mikor lesz, lesz-e egyáltalán megegyezés az uniós forrásokról a magyar kormány és az Európai Unió között – mondta az Index érdeklődésére Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Hozzátette, hogy továbbra is erősen érződik még a Standard & Poors pénteki döntésének negatív hatása is, az amerikai hitelminősítő ugyanis negatívra rontotta az addigi, befektetésre ajánlott  BBB/A-2 szintű stabil kilátását. A befektetők idegességét egyáltalán nem csillapítja a Gazprom tegnapi bejelentése, miszerint akár 60 százalékkal is emelkedhet télre a gáz spotpiaci tőzsdei ára, és ennek nyomán a villamos energiáé is jelentősen felerősítette az infláció erősödésével és főleg a német gazdaság recesszióba zuhanásával kapcsolatos aggodalmakat. 

Erre senki nem számított

Épp ezért annak volt a legkisebb hatása a forint-euró árfolyamra, hogy a vártnál kedvezőbb második negyedéves gazdasági növekedési adatokat közölt a magyar gazdaságról a Központi Statisztikai Hivatal.

Az adat megjelenése után közvetlenül mindössze 30 filléres erősödés látszott. A magyar gazdaság állapotának befektetői megítélését jobban leképezni az ország csődkockázati biztosítási felárainak (CDS-felárak) alakulása: amíg ezek 5 éves futamidőre vetítve 50 pontos értéken álltak 2022 elején, addig augusztus 12-re, elérték a 180 pontot. Az SP kilátásrontással kapcsolatos aznapi döntése óta pedig már 188-nál jár az érték.

Török Lajos szerint egyébként a CDS-felár esetében is egyértelműen látszik, hogy a befektetők különbséget tesznek a magyar, illetve a többi régiós gazdaság között. Példaként Lengyelországot említette, amely esetében az orosz–ukrán háború kitörése előtt kismértékben alacsonyabb felárral lehetett CDS-t venni, a tavasz folyamán még együtt mozgott egy darabig a lengyel és a magyar felár értéke, viszont mostanra előbbi mindössze 118 ponton áll. 

Török Lajos szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a negatív kilátások, erősödő kockázatok ilyenkor már öngerjesztőek, és könnyen elkezd gyorsulni a zuhanás.

Ugyanakkor szerinte valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mostani árfolyamgyengülés miatt csütörtökön hozzányúlna az egyhetes betéti tender irányadó kamatához. A jegybank legutóbbi ilyen árfolyam-erősítő próbálkozása mindössze fél napig volt hatásos, és utána ismét esni kezdett az árfolyam a főbb devizákkal szemben, és csak Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja után, az abban elhangzott, EU-val szembeni kompromisszumkeresésre utaló kijelentések után nyugodtak meg annyira a kedélyek, hogy ismét erősödni kezdett a forint. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)