A csirke far-hát, a kapitalizmus és a kormány örökös harca

PAP 6992
2022.09.01. 14:59
Meglehetősen nehéz feladat összeszedni, pontosan hogyan változtak az árkorlátozó intézkedések az elmúlt bő egy évben, ami nem is csoda, hiszen egy viharvert időszak közepén vagyunk. Az első intézkedések már tavaly novemberben megszülettek, most úgy tűnik, lassan ezeket is kivezetik. Nagy Márton szerda reggel sokat sejtetően hangosan gondolkodott, ez pedig erős üzenet lehet arra, hogy lassan vége az árstopnak.

Az első árkorlátozó intézkedés az üzemanyagárakat érintette: „Az üzemanyagárak és az infláció féken tartása miatt a kormány 2021. november 15-től a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg. Az állam szabályozói szerepének erősödésére, az árszabályozások alkalmazására a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség” – mondta Nagy Márton, aki a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt még ez év elején.

A pandémia után

Ez az intézkedés nem számít túl gyakori lépésnek, de Nagy Márton bevezetésekor úgy fogalmazott, „a járvány miatt egyes részpiacok működése zavarokat mutat, az ellátási láncok akadoznak, energiaválság, infláció és ezt kísérő kamatsokkok vannak”. A mára már gazdaságfejlesztési miniszter az interjúban kijelentette:

az ötletet a miniszterelnök dobta be a Parlamentben október végén.

Ezt követte idén év elején a csirke far-hát. A kormány január 12-én úgy döntött, hogy árstopot vezet be egyes alapvető élelmiszerekre. Ez alapján az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napján alkalmazott árnál. Az árstop 2022. február 1-jétől lépett életbe, a mai napig érvényes, és az alábbi termékeket érinti: kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej. A tervek szerint először három hónapig tervezték bevezetni, de már akkor azt kommunikálták, hogy meghosszabbítható lesz.

A háború után

2022 áprilisában, már a háború okozta áremelkedések hatásainak csökkentése érdekében július elsejéig meghosszabbította a kormány az üzemanyagokra, illetve az alapvető élelmiszerekre érvényben lévő árstopot. Ezt Orbán Viktor jelentette be az április 27-i kormányülést követően:

Magyarországon a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megvédje az áremelkedések következményeitől

– fogalmazott a miniszterelnök, ezért július elsejéig mindkét esetben meghosszabbították az intézkedést. Ezt követően, június 16-án, csütörtök délután közösségi oldalán Orbán Viktor bejelentette, hogy októberig fenntartja a kormány az élelmiszer-, valamint a benzinárstopot, továbbá év végéig marad a hitelmoratórium és a kamatstop is. Ezzel vált véglegessé: 2022. október 1-jéig marad az élelmiszer- és a benzinárstop, a hitelmoratórium és a kamatstop pedig 2022. december 31-ig.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hosszabbítás bejelentését követően elmondta, hogy Brüsszelből kapott a kormány egy felszólító levelet, amely az árstopok révén keletkezett árkülönbözet megszüntetésére szólít fel. Ez a levél részben azért született, mert a EP-képviselők egy csoportja ellenzi a benzinárstop azon részét, amely a külföldi forgalmival rendelkező autók számára nem teszi lehetővé a kedvezményes árat.

Erre válaszul a miniszter kiemelte: a piaci folyamatokba való beavatkozásnak mindig nagyon nyomós oka kell hogy legyen.

Ám a kormány úgy véli, hogy ebben a helyzetben több érv szól a piaci folyamatokba való beavatkozás mellett, mint ellene, hiszen egy háborús helyzetben eleve rendkívüli intézkedések indokoltak – szögezte le Gulyás Gergely, aki kijelentette, hogy „a magyar kormány elkötelezett, hogy továbbra is megvédje az embereket és ezen keresztül a gazdaságot is az elszabadult benzináraktól. A kormány jogilag is elemezte a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések a versenyt nem sértik.”

2022. július 21-én Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte, hogy az infláció megállítását a „magyar kormány árstoppal igyekezett megfékezni, de hosszú távon ez nem tartható fent, ezzel az intézkedéssel a nehezebb gazdasági környezethez való felkészülésre és az átállásra ad lehetőséget a hazai vállalkozásoknak”.

Az európai szankciók után

Az üzemanyagárstoppal kapcsolatban ezt követően sűrűbb időszak jött: 2022. július 29-én Rogán Antallal és Gulyás Gergellyel tárgyalt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Ezt követően a Mol első számú vezetője úgy fogalmazott: ha a 480 forintos ársapka továbbra is fennmarad, nem fog import üzemanyag érkezni az országba, ez pedig ellátási problémákhoz vezethet – ezt Ratatics Péter, a Mol hazai operatív működésért felelős ügyvezető igazgatója lapunknak külön részletezte.

Érdekesség 1.

Augusztus 4-én kiderült, hogy a Mol minden idők legnyereségesebb negyedévét zárhatta. Háromszor nagyobb lett a vállalat nyeresége, mint az előző év ugyanezen időszakában. A nettó árbevétel is majdnem nyolcvan százalékkal nőtt.

Július 30-án, szombat délelőtt rendkívüli Kormányinfót hirdetett a kormány. Ezen bejelentették, hogy az üzemanyag-ellátási nehézségek miatt csak a magánszemély által üzemben tartott járművekre vonatkozik, de továbbra is életben marad az üzemanyagárstop – a mezőgazdasági gépekre és taxikra is 480 forintos ár vonatkozik. „Ma déltől érvényesek az új szabályok, a kormány célja, hogy minél hosszabb ideig fennmaradjanak ezek a szabályok” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azonban történt egy nagyon fontos bejelentés: fel kellett már szabadítani az ország stratégiai készleteiből. Ez azért fontos változás, mert ez volt az első jel arra vonatkozóan, hogy vannak nehézségek az üzemanyag-ellátásban.

A térségben egyszerre több finomító – köztük a százhalombattai – sem működik, illetve a 480 forintos literenkénti ár miatt szép lassan eltűntek az importőrök Magyarországról, így a Molnak egyedül kellett kiszolgálnia a piac száz százalékát – ahogy ezt több szakértő is kifejtette lapunknak. Hollik István a bejelentést követően másnap azonnal leszögezte: „Ha szükséges, és a magyar gazdaság lehetővé teszi, akkor küzdeni kell azért, hogy ez az eszköz október elseje után is rendelkezésre álljon.”

Augusztus 5-én a kormány úgy fogalmazott, hogy biztosítja az ország működéséhez szükséges forrásokat, az üzemanyag- és energiaárak működését pedig nemcsak a háború, hanem Brüsszel szankciói is fokozzák. Mint írták, a kormány emellett folyamatosan elemzi az üzemanyag-ellátási helyzetet, és a kellő időben dönt majd a jelenleg október 1-jéig érvényben lévő benzinárstop ügyében.

Szépen lassan elengedték

Ahogy az üzemanyaggal kapcsolatban ismertettük, úgy az élelmiszerárakkal kapcsolatosan is egyre több szakértő jelezte, hogy teljesen ellentétes a beavatkozás a piaci szabályok (és a kapitalizmus) működésével. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese is úgy nyilatkozott a napokban, hogy a hatóságilag befagyasztott árakat meg kell szüntetni.

Érdekesség 2.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter végig azt kommunikálta, hogy a jelenlegi inflációs környezetet a világjárvány utáni gazdasági hatások okozzák. „Azon túl, hogy az elmúlt egy hónapban Oroszország elkezdte lecsavarni a gázt” – így Nagy Márton június 30-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén.

„Az árstopok betöltötték szerepüket, viszont csak átmeneti nehézségek kezelésére valók, a fenntartásuk pedig már egyre drágább” – ezt szerda reggel nyilatkozta Nagy Márton. Az ársapkákkal kapcsolatban a gazdaságfejlesztési miniszter rámutatott arra, hogy az intézkedéseket azért kellett életbe léptetni, mert a magyar gazdaságot ársokk érte, ami a háborúval egyre nagyobb lett.

Tehát mára részben elismerte, hogy nem csak a háború okozza az ársokkot, a problémák már jóval korábban kezdődtek.

A miniszter az ársapkákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy addig jó volt, amíg a helyzet átmeneti volt. Viszont ha állandóvá válik, nem fenntartható. Véleménye szerint az intézkedések betöltötték a szerepüket, az energiaválság viszont még tart, és az árak is folyamatosan emelkednek. Éppen ezért Nagy Márton szerint mérlegelni kell ezen intézkedéseket az infláció és a fenntarthatóság szempontjából, ugyanakkor azt is figyelni kell, hogy az országba megfelelő mennyiségű import érkezzen. Tekintettel arra, hogy a Mol látja el a haza piac száz százalékát, ahogy az fentebb írtuk.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)