Elkerülhetetlen a felszámolás: Brüsszel verte be az utolsó szöget a Dunaferr koporsójába

Már régen több, mint helyi ügy az ISD Dunaferr Zrt. megmentése, a dunaújvárosi önkormányzat mellett azonban hiába akart segítő jobbot nyújtani a magyar kormány is a régió vezető acélgyárának, az Oroszország ellen megszavazott nyolcadik szankciós csomag végképp ellehetetlenítette a vállalatot, annak orosz tulajdonosi köre miatt – értesült az Index.

Az alapítvány lélegeztetheti a céget

A vasmű mindennapjaira rálátó forrásaink szerint arról azonban nincs szó, hogy azonnal szélnek kellene ereszteni a munkavállalókat, a Dunaferr ugyanis támaszkodhat egy alapítvány erőforrásaira, amelyen keresztül egy darabig még finanszírozható lenne a működés.

Már egy héttel a nyolcadik szankciós csomag elfogadása előtt – szeptember 29-én – arról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy a 450 milliárd forintos adósságot maga előtt görgető vasmű ügye visszatérő téma a kormányüléseken is, ugyanakkor nem biztos, hogy a Dunaferr megmenthető, az orosz tulajdonos és a szankciók miatt ugyanis nem látszik a helyzet megoldása.

A vállalat a mintegy 44 ezer lakosú Dunaújváros legnagyobb foglalkoztatója, a legutóbbi (2021-ben leadott), 2019-es évre vonatkozó beszámolójához tartozó kiegészítő melléklet szerint 3356 főnek adott munkát, ebből 2342 fő volt a fizikai, 1014 pedig a szellemi alkalmazottak állománya.

Abban az évben egyébként az ISD Dunaferr Zrt. 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.

Állami beavatkozás?

A nehéz helyzet ellenére Palkovics László technológiai és iparminiszter már az idézett Kormányinfó másnapján, szeptember 30-án Dunaújvárosba látogatott, és közölte: a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehetne megmenteni a nemzetstratégiai szempontból fontos acélművet. A tárcavezető azonban ismertette, hogy a kabinet mozgástere igencsak szűkös, mivel magánvállalatról van szó. Az állami beavatkozás lehetőségei erősen korlátozottak, ráadásul az elrontott privatizációt követően azt sem lehet tudni, ki a tényleges tulajdonos, ebből fakadóan jelenleg nincs legitim vezetése sem a Dunaferrnek.

Október első napjaiban a helyi önkormányzat is lépett: Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere bejelentette, hogy 2 milliárd forint iparűzési adó megfizetésének átütemezéséről döntöttek. Azt, hogy ez mekkora vállalás a város részéről, hűen tükrözi: a mindösszesen 10 milliárd forintnyi saját bevétel ötödéről van szó – a háború negatív gazdasági hatásai, így az energiaválság közepette. Mindez még a nyolcadik szankciós csomag megszavazása előtt történt, amelynek következtében a Dunaferr az időközben bejelentett gyármentő programra sem számíthat. A további fejleményekről érdeklődve kerestük az önkormányzatot és a vasműt is, ám egyelőre egyik fél sem kommentálta a fejleményeket.

A bank is nemet mond

Az ügy cseppet sem elhanyagolható mellékszála, hogy az Index értesülései szerint a Dunaferr pénzforrásai elakadtak, mivel a cég végső többségi tulajdonosa, az orosz Vnyesekonombank (VEB) a szankciós listán van, ezért az ING Bank, mint finanszírozó befagyasztotta a dunaújvárosi acélgyár számláit. A VEB-bel kapcsolatos megkeresésünkre a pénzintézet azt a tájékoztatást adta, hogy

Az ING Bank minden esetben a nemzetközi szankciókat betartva jár el, teljes hálózatunkban megfelelő folyamatokkal rendelkezünk a szankciókra való időben történő reagáláshoz. Szoros kapcsolatban vagyunk az illetékes hatóságokkal, figyelemmel kísérjük az adott helyzetet, és ennek megfelelően felülvizsgáljuk folyamatainkat és alkalmazkodunk az esetleges változásokhoz.

Leálltak a kohók

A bajokat tetézi, hogy olyan történt, ami a cég történetében még soha: a múlt hónap közepén leállították a nagyolvasztókat, aminek hátterében az áll, hogy a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást. A leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél.

Az energiaárak egekbe szökése és az orosz–ukrán háborút követő szankciós politika miatt is nehéz helyzetbe került a Dunaferr, és augusztus elején az első, majd szeptember közepén a második kohót is le kellett állítani. Utóbbi leállás hátterében az áll, hogy a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást. Mindez egy időre a nyersvas- és acélgyártás teljes leállását eredményezte, ám a másodikként leállított kohót időközben újraindították.

Egyirányú utca

Most már csak az a kérdés, hogy az említett alapítványnak meddig és mire elég a pénze, mindenesetre a nyolcadik szankciós csomag megszavazásával eldőlni látszik az évek óta tartó, egyre reménytelenebb küzdelem. Az 1954-ben alapított kohászati-gépészeti komplexum haláltusája nemcsak a városnak, hanem a magyar iparnak, az országnak is fájó. 

Frissítés

Cikkünk megjelenése után a Dunaferr levelet küldött, amelyet változtatás nélkül közlünk:

„Rosszindulatú és hamis hírek jelentek meg a DUNAFERR-ről a médiában

Dunaújváros, 2022. 10. 14. - A DUNAFERR megdöbbenéssel értesült az Index.hu hírportálon 2022. október 14-én megjelent, „Elkerülhetetlen a felszámolás: Brüsszel verte be az utolsó szöget a Dunaferr koporsójába” című cikkéről, melynek kiindulópontja, végkövetkeztetése és számos állítása is hamis, nem felel meg a tényeknek. A társaság megdöbbentőnek tartja, hogy alaptalan információk alapján keltenek zavart és felesleges bizonytalanságot a vállalat körül, még tovább súlyosbítva az eleve nehéz körülmények között működő vasmű helyzetét, veszélybe sodorva a cég működését és az itt dolgozó több ezer ember megélhetését. A DUNAFERR jelen közleményben szeretne reagálni az alaptalan híresztelésre és eloszlatni a kétségeket.

• A cikk állításával szemben sem az Európa Unió Oroszországgal szembeni legújabb, nyolcadik szankciós csomagja, sem a korábbi szankciós csomagok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely érintené a DUNAFERR-t vagy tulajdonosát.
• Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az ING Bank a DUNAFERR számlavezető bankja lett volna, és hogy bármikor is finanszírozta volna a DUNAFERR-t.
• A cikk állításával szemben nem létezik semmilyen alapítvány, amely működteti vagy bármikor is működtette a DUNAFERR-t, és nem igaz az sem, hogy a társaságnak nincs legitim vezetése. Noha a végső tulajdonosok vitája miatt a DUNAFERR-nek valóban nincs igazgatósága, a társaságnak van legitim vezetése, amely irányítja az acélgyár napi működését.
• A cikk állításával szemben a DUNAFERR semmilyen megkeresést nem kapott az Index részéről a cikk megjelenése előtt. 

A sajtóban a mai napon megjelenő hírek és állítások a cég elkerülhetetlen felszámolásával kapcsolatban hamisak és alaptalanok!

Értetlenül áll a vállalat a felfoghatatlanul káros híresztelés előtt, mint ahogyan azt sem érti a DUNAFERR, hogy a szerkesztőség miért nem kérte ki a vállalat véleményét a cikk megjelentetése előtt, amely alkalmat adott volna a tényszerű tévedések tisztázásra.

Továbbra is bízik a vállalat az állami segítségben

Mindemelett a DUNAFERR – ahogyan arról korábban is hírt adott – nincs könnyű helyzetben. Az energiaárak brutális emelkedése, az ukrán-orosz háború okozta logisztikai nehézségek, valamint a háború kitörése óta jellemző acélpiaci pangás és nyomott árak miatt a vasmű rendkívül nehéz környezetben kénytelen működni. Minden nehézség dacára a szeptember közepén bejelentett, kényszerű egyhetes leállást követően a társaság újraindította 2-es számú nagyolvasztóját, így jelenleg is zajlik a nyersvas- és acéltermelés (folyékony fázis). Ezzel együtt a felsorolt gazdasági és piaci tényezők olyan nehézségeket okoznak, amelyeket a DUNAFERR önerőből nem tud megoldani, ezért a társaság továbbra is bízik az állami segítségben. A kormányzati szerepvállalás kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az egyik legnagyobb magyar iparvállalat tovább tudjon működni, biztosítva ezzel közvetlenül 4500 munkavállalójának megélhetését, közvetve pedig további több tízezer, a társaságcsoport beszállítóinál, alvállalkozóinál, partnereinél dolgozó ember munkáját.

***

A DUNAFERR-ről

Az ISD DUNAFERR társaságcsoport Magyarország meghatározó jelentőségű acélgyártó komplexuma, az ország egyik legnagyobb termelő vállalategyüttese. Éves acéltermelő kapacitása mintegy 1,7 millió tonna. Integrált technológiájának köszönhetően a társaságcsoport az iparági termékek széles körét kínálja: melegen hengerelt, pácolt, hidegen hengerelt, tűzi horganyzott acéltekercseket és táblalemezeket, valamint hidegen hajlított idomacélokat. A társaságcsoport gazdasági tevékenysége, eredményessége, foglalkoztatáspolitikája és közéleti szerepe Dunaújváros és térségének életét is szinte minden vonatkozásban befolyásolja. A társaságcsoport a beszállítókkal együtt több mint 20 ezer ember megélhetését biztosítja vagy járul ahhoz hozzá.″

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)