Hatósági árak: áldás vagy csapás a lakosságnak?

Orbán Viktor múlt hét pénteken a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette: a kormány arról döntött, hogy a „központilag árszabályozott termékek listáját újabbakkal” bővíti. Ezt követően az Index több meg nem nevezett forrásnál is érdeklődött, hogy mely termékeket fogja érinteni ez az intézkedés. Ezek alapján a tojás és a burgonya kerülhet fel várhatóan a hatósági áras listára, de elképzelhető, hogy a trappista sajt is. Ugyanakkor az eddigi kormányzati logikát követve potenciálisan a kenyér, a száraztészta vagy akár a rizs is érintett lehet az intézkedésben.

Hosszabb távon piac- és versenytorzító döntés az ársapka

A lapunk által megkérdezett szakértőket is megosztja ez az intézkedés. Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője szerint az ársapkák átmeneti eszközök, ami segíthet csökkenteni a célközönségnek okozott sokkszerű pluszterheket azáltal, hogy azt egy más entitásra hárítják. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg ezek az intézkedések érvényben vannak, célszerű a probléma gyökerét orvosolni, hiszen az ársapkák hosszabb távon termékek hiányához vezethetnek. 

„Hosszabb távon piac- és versenytorzító ez a döntés” – véli a Concorde elemzője, aki emlékeztetett arra, hogy amióta a rezsicsökkentett ár érvényben van Magyarországon, nem sokan foglalkoztak azzal, hogy mennyi lenne a piaci ár, illetve azzal, hogy mennyit fogyaszt. 

Egy jó történelmi példa lehet Diocletianus római császár termékárrendelete, aki a III. század végén 800 darab termékre vezetett be hatósági árat, hogy megfékezze az inflációt. Eredeti célját nem érte el, az idő múlásával a kereskedők a feketepiacon értékesítették portékáikat, visszatartották az áruikat, vagy cserekereskedelmet folytattak. A birodalom lakosai ahol csak tudták, kijátszották a rendeletet

– ismertette Gaál Gellért, aki szerint abban az értelemben van különbség az élelmiszereket és az energiatermékeket érintő ársapka között, hogy az előbbi esetén a kereskedők át tudják hárítani más termékek árának megemelésén keresztül a fogyasztókra a költségeket, míg az energiahordozók esetében az MVM vagy a Mol számára ilyen lehetőség nem áll feltétlenül rendelkezésre.

A Concorde elemzője szerint közgazdasági értelemben a célzott támogatások hatékonyabbak és kevésbé piac- és információtorzítók, mint az ársapkák. Szerinte, ha a rezsicsökkentést az ársapkák közé soroljuk, akkor elmondható, hogy fékezte a fogyasztói árindex növekedését, ugyanakkor amikor ennek a gyorsan emelkedő költségvetési terhe miatt hirtelen beavatkozás történt, mintegy 3 százalékpontos inflációemelkedést okozott.

„Az élelmiszer-, illetve üzemanyag-ársapka inflációcsökkentő hatása minimális volt, az előbbi az egyéb termékeken keresztüli áthárítás, utóbbi a negatív mellékhatások miatt” – foglalta össze Gaál Gellért.

Elképzelhető, hogy működhet

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora jónak találja ezt az intézkedést, és támogatja, hogy a kormányzat kiszélesítse az ársapkákban érintett termékek körét. Szerinte a kormánynak több mint 12 éve eltökélt szándéka, hogy a munkából élő embereket, a háztartásokat és a nyugdíjasokat segítse. Úgy látja, hogy a jelenlegi intézkedés rávilágít arra, hogy ezt a szándékot a kormány továbbra is fenntartja, és kifejezetten a háztartásokat akarja ezzel támogatni.

A kereskedőket az elmúlt időszakban semmi nem jogosította fel arra, hogy az élelmiszereknek az árát 60-80 százalékkal növeljék. A szeptemberi legutóbbi inflációs adatban meghatározó súlyt az élelmiszerárak növekedése jelentett. A fogyasztói kosárban egy átlagos háztartás tekintetében 70 százalékot tesznek ki az élelmiszerek, ezért a kormány a lényegnél ragadja meg a problémát. Hiszen egy olyan termékkört ragadott ki, ami a legnagyobb arányban gerjeszti az inflációt

– beszélt az intézkedés okairól Lentner Csaba. 

A korábban bevezetett ársapkákat a kereskedők könnyen kijátszották, és más termékekre hárították át a veszteségüket. Minél szélesebb lesz ez a kör, annál nehezebben lehet ezt majd kijátszani – fűzte hozzá.

Az NKE professzora szerint ideje volt már ennek a lépésnek, amely ha a kenyereket vagy a péksüteményeket is érinteni fogja, akkor a kereskedők már nem nagyon fogják tudni ezt más termékekre átvezetni. Úgy véli, hogy a húszszázalékos infláció a kereskedőket nem jogosítja fel arra, hogy négyszeres áremelést hajtsanak végre.

Lentner Csaba az ársapka körül kialakult politikai vitát úgy összegezte, hogy „előre mondom: az ellenzék erre úgy fog reagálni, hogy a kormány ne alkalmazza ezt az intézkedést, és hogy ez egy régi időket emlékeztető intézkedés – mondják majd ezt a szocialisták. Áfacsökkentést fognak javasolni az ellenzéki pártok, de felhívom a figyelmet: az még könnyebben kijátszható és áthárítható a fogyasztókra, ráadásul az államnak is szüksége van bevételekre”.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)