Varga Mihály: Ne bontsunk pezsgőt, csak mert a Bizottság jóváhagy bizonyos kifizetéseket

„Megkaptuk a jóváhagyást Brüsszeltől a helyreállítási források ügyében, kiváló minősítéssel, ezzel elindulhat ennek a támogatásnak a felhasználása. De még van »egy apró mozzanat«, az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, »reméljük, hogy ez meg fog történni«” – közölte Varga Mihály a Hír Tv-ben a Bayer Show-ban az uniós vissza nem térítendő 5,8 milliárdos helyreállítási forrással kapcsolatban. 

A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor szomorú dolog, hogy hiába voltak készen a tervek már tavaly nyáron, Magyarország mégis az utolsók között volt a jóváhagyással. A lengyelek pedig hiába írták alá, mert még nem kapták meg a pénzt Brüsszeltől. 

Itt felfüggesztésről van szó, nagyon bízunk benne, hogy a tárgyalások folytatódnak, eredményesek lesznek, ez a felfüggesztés megszűnik majd, és ehhez a pénzhez is a következő hét évben hozzá tudunk jutni

– kommentálta Varga Mihály a Bizottság azon ajánlását, miszerint a kohéziós EU-s forrásoknál befagyasztanak 7,5 milliárd eurót. A harmadik tényezővel, a kondicionalitási mechanizmus eljárással kapcsolatban a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Bizottság mindig újabb és újabb feltételekkel áll elő, „Magyarországról mindig kérnek bizonyos dolgot”, hogy utalja a pénzeket – írja az ATV.

Kicsit kezdünk ráunni erre típusú tárgyalási technikára, hogy mindig teljesítünk valamit, és aztán még kérnek valamit

 – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a szuperfeltételt az igazságszolgáltatási reformok jelentik, de „itt is a tervek szerint haladunk”, februárban a parlamentben ezek el lehetnek fogadva, a kormány a március 31-ei határidőt vállalta – szögezte le. 

Pezsgőt azért még ne bontsunk annak hatására, hogy most a Bizottság jóváhagy bizonyos kifizetéseket, ennek a jövő évben kőkeményen be kell vasalni a pénzügyi lábát is, azaz, le kell hívnunk a támogatásokat, hogy a magyar gazdaság többletforrásokhoz tudjon jutni

– jelentette ki a műsorban. A műsort vezető Bayer Zsolt feltette a kérdést, miszerint Brüsszel csak akkor hagyja-e jóvá az uniós források utalását, ha a magyar kormány beleegyezik az Ukrajnát segítő közös hitelvételbe. Válaszában Varga Mihály úgy hivatkozott a csak most jóváhagyott helyreállítási tervekre és forrásokra, mint „rendkívül rossz tapasztalatra”. 

Mi hajlandóak vagyunk 187 millió eurót, 75 milliárd forintot kétoldalú megállapodás alapján biztosítani Ukrajna számára

– jelentette ki a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy természetesen lennének garanciák a támogatással kapcsolatban. A magyar kormány az ukrán hitelt nem kapcsolja össze más uniós kifizetésre váró programokkal, nincs köze a partnerségi megállapodásnak, a helyreállítási programnak az ukrán hitelhez – jelentette ki Bayer Zsolt a válaszában. 

Ez csak az ő fejükben van összekötve, mert most egy zsaroló pozícióba szeretne kerülni az Európai Bizottság, összekötve ezeket, azt mondani Magyarországnak, hogy az ukrán hitelhez szükséges közös hitelfelvételt mi engedjük el

– magyarázta ki Varga Mihály. A szankciók ellentmondásosságára a The New York Timest idézve hívta fel a figyelmet, miszerint több ország, például Belgium és Hollandia is növelte a kereskedelmi forgalmát Oroszországgal, de ide lehetne sorolni például Spanyolországot is. 

A pénzügyminiszter szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy miközben „Európa térdre kényszerül, Amerika, Kína, köszöni jól vannak”. A nyolcadik csomag után meg kell nézni, hogy élérték-e a céljukat, a kormány szerint nem – szögezte le Varga Mihály.

Az uniós szankciókkal kapcsolatban azt mondta, minden ilyen bejelentés „kilövi az űrbe” az árakat. A legfontosabb célok között az áremelkedés mérséklése és az infláció csökkentése áll – jelentette ki.

A reálgazdaság jól van, nincs tömeges munkanélküliség, december van és a munkanélküliség 4 százalék alatt maradt. De a pénzügyi folyamatok – ez látható az energiárakban, az inflációs folyamatban, forintárfolyamban – nagyon veszélyesek a kilengések, mert ehhez nehéz alkalmazkodni

– jelentette ki, hozzátéve, hogy most írják újra a 2023-as költségvetést, mert az inflációs folyamat is változott. A háború végével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem tudja megjósolni, mert nem „hadi szakértő”. A jelenlegi nemzetközi politika legfontosabb célkitűzéseinek azt tartja, hogy meggyőzzék az uniós országokat és Brüsszelt, hogy a békére való törekvés legyen a diplomácia legfontosabb feladata.

Európa fog ebből a konfliktusból a lehető legrosszabbul kijönni, ezért nagyon gyorsan asztalra kell tenni egy európai gazdaságpolitikai újratervezést

– jelentette ki Varga Mihály.

(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Trenka Attila / Index)