Kocsis Máté: A jegybank meg akarta hosszabbítani Matolcsy elnöki mandátumát

DSZZS20200416004
2022.12.06. 21:49
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője közölte: a jegybank részéről többféle ötlet is megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy Matolcsy György elnöki mandátumát meghosszabbítsák. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja viszont nem akarta átírni az alkotmányos szabályokat a jegybank kedvéért.

A Magyar Nemzeti Bank kategorikusan cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint az MNB az elnöki mandátum időtartamára vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezte. Az MNB azonnali helyreigazítást kért minden érintett orgánumtól – olvasható abban a közleményben, amelyet a jegybank a Világgazdaság cikke után adott ki.

A lap azt írta, hogy a jegybank azt szerette volna elérni a kormánypártoknál, hogy a parlamenti többség úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy 

Matolcsy György élete végéig, de minimum 2031-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhasson.

A kormánypártok ezt elutasították, és a lap értesülései szerint ez a személyes sérelem ösztönözte arra az MNB elnökét, hogy hétfőn kemény szavakkal kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját.

A Magyar Nemzeti Bank keddi közleménye után a Világgazdaság megszólaltatta az üggyel kapcsolatban Kocsis Mátét, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetőjét, aki a következőket mondta:

Az tény, hogy a jegybanktörvény módosítását előkészítő egyeztetéseken felmerült az MNB részéről a szervezeti átalakítás kapcsán a jegybankelnök mandátumának meghosszabbítása több verzióban. De a frakció ezeket végül elvetette, mert a megbízatás időtartamát meghatározó alaptörvényi korlátot nem kívánta átlépni.

A vonatkozó jogszabályok szerint a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára hat évre nevezheti ki a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnökét. Egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a jegybank elnöki tisztségét. Matolcsy György 2013 márciusa óta áll a MNB élén. Újabb hatéves ciklusát 2019 tavaszán kezdte meg, tehát a megbízatása 2025-ben jár le.

Válságközeli helyzet

Matolcsy György hétfőn azt mondta a Gazdasági Bizottság parlamenti ülésén, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van.

A kormány 2021-es költségvetése egy gazdasági műhiba volt, jövőre akár 15-18 százalékos infláció is várhat a magyar nemzetgazdaságra

– fogalmazott a jegybank elnöke.

Matolcsy György kritikus hangvételű megjegyzései után a forint is gyengülésnek indult.

Varga Mihály: A jegybank elnökének igaza van, de...

„A Jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat – írta Matolcsy beszédére reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.

Minden ország lépéskényszerbe került, Magyarország is. A válságkezelés eredményeként eddig magas maradt a gazdasági növekedés (a harmadik negyedévben 4,1 százalék, ami az unióban a hetedik legmagasabb mérték), valamint magas a foglalkoztatottság (4,7 millió ember dolgozik, továbbra is 4 százalék alatt a munkanélküliség). Lehet építeni az elmúlt évek eredményeire

– tette hozzá a Facebook-posztban a pénzügyminiszter.

A pénzügyi államtitkár felsorolta az eredményeket

Matolcsy beszédére a parlament hétfői ülésén is számos reakció érkezett, többek között Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és Tordai Bence (Párbeszéd) is elmondta véleményét. Előbbi az őszödi beszédhez hasonlította a jegybankelnök felszólalásának jelentőségét, míg utóbbi azt mondta: „Matolcsy György megsemmisítő kritikáját adta az Orbán-kormánynak”.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára máshogy látja a dolgokat. A politikus egyrészt leszögezte, hogy az MNB-nek nincs kormányzati feladata a gazdaságpolitikában, a jegybank függetlenül végzi a törvényben meghatározott feladatát, így a jegybankelnök a véleményét teljesen szabadon mondhatja el.

Felidézte azt is, hogy a kormány az elmúlt 12 évben sokat tett azért, hogy a gazdasági növekedés éves szinten meghaladja a 4 százalékot. Felszólalásában beszélt a munkaalapú társadalom kialakításáról, az adócsökkentésekről, a beruházásokról, és azt mondta, hogy ez a gazdaságpolitika a helyes út Magyarország számára.

Fidesz-felár, Dzsingisz kán, háború és béke, külföldi szponzorok

Tállai András után Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke szólalt fel, aki azt mondta, hogy ugyanezen kormány alatt az idei évben került sor adóemelésekre, megszorításokra, a kata megszüntetésére, a pedagógusok kirúgására, az uniós források felfüggesztésére és a magas inflációra. Szerinte legfeljebb erre lehetnek „büszkék” a kormánypárti képviselők, miközben a lakosság „Fidesz-felárat” fizet mindenért a rossz kormányzás miatt.

A momentumos politikus szerint Orbán Viktor megtévesztette és átverte a magyarokat, miközben a rossz kormányzás miatti problémákat mások nyakába akarja varrni.

Önök lassan 13 éve kormányoznak. Ki a hibás még önök szerint? Szvatopluk, Koppány vagy Dzsingisz kán?

– tette fel a történelmi személyekre utaló kérdést Gelencsér Ferenc, aki szerint a kormánypártoknak láthatóan fogalmuk sincs arról, mi lesz a jövő héten.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ezután arról beszélt: nem meglepő, hogy az ellenzék és a kormány másképp látja az évet. Az államtitkár 2022 legfontosabb kérdései közé sorolta a háború és a béke ügyét, a megélhetést és a munkahelyeket fenyegető brüsszeli szankciókat és a baloldali dollárbotrányt.

Felidézte, hogy a kormánypártok országjárásán többen azt firtatták, mikor áll végre a baloldal a béke oldalára. Azt is tudakolták, egyetért-e a baloldal azzal, hogy a kormány akadályozza meg az országnak káros energiaszankciókat. Kijelentette: a kormány nem fogja elfogadni az országnak káros szankciókat. Végül azzal zárta a felszólalását, hogy szerinte a baloldali kampányhoz több milliárd forintnyi támogatás érkezett külföldről, és a baloldal ezért cserébe a „szponzoraik” érdekeit képviseli.

Többször kritizálta már a kormányt a jegybankelnök

Nem ez volt az első eset, hogy az MNB első embere gazdaságpolitikai bírálatot fogalmazott meg a kormánnyal szemben. 2021 júliusában megjelent cikkében arról írt, hogy az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet. Hangsúlyozta: minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt szerinte a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása.

Egy hónappal később pedig hat pontban összegezte a gazdaságpolitikai melléfogásokat, azt állítva, ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát. Üzent a kormányfőnek és a pénzügyminiszternek is:

A miniszterelnök és a kormány – a tárgyalt időszakban – minden esetben racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról. Megítélésem szerint azonban a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották. Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést.

Ez év februárjában megjelent írásában pedig úgy vélekedett, hogy Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU-tagállam, ugyanakkor nem sikerült „a kanyarban előznie”.

Egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020–21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU-gazdaságot is

– vonta le a következtetést a jegybank elnöke.

(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Hírek