Nem az üzemanyag árának emelkedése a legnagyobb gondunk

Kedd este Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszűnik a 2021. november 15-től érvényben lévő üzemanyag-ársapka. Hernádi Zsolt újságírói kérdésre úgy fogalmazott, az árstop kivezetése után 641 forint lesz a benzin, és 699 forint a dízel literenkénti átlagára – ez a benzin esetén 33, a gázolajnál pedig 45 százalékos azonnali áremelkedést jelent. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2021 novemberében 473 forint volt a benzin, és 492 a dízel – ez a benzin esetén 35, a gázolajnál pedig 42 százalékos áremelkedést jelent éves szinten.

Mire eljutottunk volna tankolni, és elkezdtük volna megszokni, hogy újra a piac diktálja a nafta árát, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a november havi inflációs adatokat. Ebben azonnal Európa-bajnokok lettünk: 2022 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.

Tényleg a benzinár a legnagyobb probléma?

Ha az inflációs adatok mélyére ásunk, azt láthatjuk, hogy éves szinten az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, az alábbi sorrendben:

1. a tojás (102,9 százalék),
2. a kenyér (81,8 százalék),
3. a tejtermékek (79,0 százalék),
4. a sajt (78,8 százalék),
5. a vaj és vajkrém (77,3 százalék),
6. a száraztészta (70,8 százalék),
7. az édesipari lisztesáru (69,1 százalék),
8. a margarin (60,3 százalék),
9. a baromfihús (54,4 százalék),
10. a péksütemények (54,0 százalék)
11. és a tej (52,9 százalék) drágult.

A termékcsoporton belül a liszt (8,7 százalék) és az étolaj (3,2 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. De a háztartási energia is legalább ennyire elkeserítő, hiszen 65,9 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3 százalékkal nőtt éves szinten. Jól látható, hogy ezeket az adatokat meg sem közelíti az éves szintű 35 százalékos üzemanyag-drágulás, de a Kormányinfó utáni azonnali 33 százalékos áremelkedés sem.

Kicsit más a kép, ha az előző hónaphoz viszonyítunk, hiszen októberhez képest novemberben átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – bár ez egy picit torz, hiszen az inflációs adat az árváltozást vizsgálja, és az üzemanyagáraknál most fél óra alatt ment végbe az egy év alatt felhalmozott hatások következtében az árváltozás. Ám az élelmiszerek akkor is 3,6 százalékkal drágultak egy hónap alatt, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8 százalékkal kerültek többe. Mivel az előző hónapban csak 480 forintot kellett fizetni az üzemanyagokért, így ebben az összehasonlításban a 33 százalékos drágulást kell figyelembe venni.

Ugyanakkor a teljes képhez tartozik, hogy egyes élelmiszerek árát a kormány szintén befagyasztotta. Ilyen termék a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej – ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál. Később bővítették a termékek körét, a tyúktojás, illetve az étkezési burgonya is felkerült a listára – e termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál.

Miért drágul jobban az élelmiszer, mint a benzin?

Azzal kapcsolatosan, hogy miért drágulhattak egy év alatt ennyivel jobban az élelmiszerek, mint az üzemanyagok, Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője az Indexnek úgy reagált, hogy „ennek a szektornak jóval nagyobb sokkhatást kell elviselnie, illetve az üzemanyagok drágulását is a hátán viszi”.

Továbbá itt rendkívül komoly importkitettségünk van, és így a forint gyengülése is hatványozottabban közrejátszik

– foglalta össze az ING elemzője, aki szerint „itt egyszerre és teljesen lecsapódik az energiaválság, a munkaerőválság és a munkabér emelkedése”, illetve nem szabad figyelmen kívül hagyni a 2022-es évi aszálykárokat sem. Ha összehasonlítjuk az üzemanyagszektor és az élelmiszerszektor produktivitását, érdemi előnyben van az előbbi.

Az is probléma az elemző szerint, hogy mivel évtizedek óta elmaradtak az energetikai beruházások a mezőgazdaságban, a tavaly óta kibontakozó energetikai válság – amit megfejelt az orosz–ukrán háború – hatásainak teljesen kitett ez a szektor. Virovácz Péter szerint így nincs más lehetőségük, „vagy lehúzzák a rolót, vagy áthárítják az árakat a fogyasztókra”.

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)