Mutatjuk, hogyan hatott az ingatlanpiacra a háború

Az Oeconomus kutatásában arra figyelmeztet, hogy a belső menekültek jelentős részét sikerült állami intézmények által fenntartott helyeken elszállásolni. A tanulmányukban azonban leszögezik: a háború fokozódásával belátható volt, hogy ez az ideiglenes megoldás nem teszi lehetővé számukra, hogy mindennapi életüket tovább folytassák. Sok menekült ezért úgy döntött, lakást bérel vagy vásárol az új térségében.

A belső menekültek esetében az figyelhető meg, hogy az országon belül olyan régióba költöztek, amely vagy közel esett a háború által sújtott, korábbi otthonuknak is helyet adó térséghez, vagy egészen az ország nyugati részét választották.

Jelentősen megnőtt az érdeklődés Kárpátalja, Ternopil, Hmelnyick és Vinnyica megyékben, de emelkedtek a számok Kirovoghrad, Cserkaszi és Poltava régióiban is – ezeken a területeken két-, de akár háromszorosára is nőtt a lakást bérlő érdeklődők száma az előző év októberéhez képest. Természetesen jelentős visszaesés mutatkozik azokban a megyékben, amelyek közel vannak a háborús zónához, továbbá a lengyel határhoz.

A bérleti díjak azonban nem tükrözik ezt a megnövekedett érdeklődést a kiadó lakások iránt: öt megye kivételével mindenhol csökkent a havi bérleti díjak összege. A bérleti díj/négyzetméter értéke fokozatosan visszaesett február óta: idén májusban 6 dollár volt az egy négyzetméterért elkérhető átlagos összeg havonta.

Vannak, akik végleg távoznak

A tanulmány szerint sok menekült úgy döntött, hogy véglegesen elhagyja Ukrajnát. Ezért értékesítették a korábbi ingatlanjukat. Kárpátalja, Csernovic és Vinnyica megyék kivételével minden régióban csökkent az eladó ingatlanok ára.

A háború óta több mint 15 millió ukrán állampolgár hagyta el Ukrajnát. Legtöbbjük a közeli Lengyelországba vagy Németországba távozott. Ebből adódóan ezekben az országokban is megváltozott a kereslet a bérlemények után, valamint megnőtt a lakásbérleti díjak összege is. 

Egy átlagos 60 négyzetméteres bérlakás Varsóban 2021-ben havi 720 euróba került, 2022-ben pedig 780 euró/hónapra drágult, így egy év alatt hozzávetőleg 10 százalékot emelkedtek a bérleti díjak. Egy átlagos 60 négyzetméteres lakás bérleti díja 2021 első felében Münchenben 558 euró volt, ez egy évvel később 624 euróra nőtt – aminek az emelkedésében más gazdasági tényezők is szerepet játszottak.

Az Oeconomus érdekességként megemlíti, hogy Magyarország esetében a bérleti díjak 2022-ben jelentősen emelkedtek, ami a korábban már említett energiahelyzeti és inflációs adatoknak is köszönhető. Magyarországon a fővárosi négyzetméterár havonta 4290 forint/négyzetméter, az országos átlag pedig ennél valamivel alacsonyabb, 3780 négyzetméter/hó.

Ennek az alábbi okai vannak: a hazai albérletpiac Budapest-orientált, vidéken jellemzően az egyetemvárosokban és a nagyobb megyeszékhelyeken élénk a lakásbérleti piac. 

A menekültek érkezése ettől függetlenül az itthoni árakat is befolyásolta, bár nem olyan mértékben, mint a német és a lengyel piacokét, valamint nálunk jóval kevesebben döntöttek a végleges letelepedés mellett, mint Németországban és Lengyelországban.

(Borítókép: Ternopil város egyik utcája Ukrajnában 2022. március 7-én. Fotó: Adri Salido/Anadolu Agency via Getty Images)