További Gazdaság cikkek
- Szakértők figyelmeztetnek: olyan mértékű romlás jön, amire ritkán van példa
- Ezek a számok értek több mint kétmilliárd forintot
- Csőtörés a diplomáciában: két szomszédunk egymásnak feszül
- Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
Egyre szélesebbre nyílik az olló a luxuspiacon is a használt és az új építésű ingatlanok között az energetikai jellemzők mentén − írta meg a Világgazdaság.
Ma már nem húsz-harminc százalékkal, hanem hetven-száz százalékkal többet ér egy modern, mennyezeti hűtéssel-fűtéssel, hőszivattyúval és napelemekkel épült új ház, mint egy rosszul szigetelt, hagyományos klímaberendezésekkel felszerelt, húsz-harminc éves ingatlan. A luxuskategóriában sem csak a komfortérzet a fontos, nem kizárólag a levegőminőség és a megfelelő páratartalom számít, mert az ma már alap, de a rezsiszámla sem mellékes.
A kilencvenes években épült, sok száz négyzetméteres lakóingatlanokat éppen ezért nagy ütemben elkezdték szigetelni és gépészetileg is korszerűsíteni, a budai villanegyedekben is beindultak a felújítási munkák.
A luxus-lakóingatlanok piacát sem a koronavírussal terhelt elmúlt pár év, sem a háború kitörése utáni időszakban történtek nem érintették hátrányosan, az infláció pedig egyenesen kedvezett a szektornak, a befektetők ingatlanba menekítik a pénzüket
− jellemezte a helyzetet a lapnak Kacsmarik Ágnes, a Fine & Country Hungary értékesítési vezetője.
Öt év alatt megduplázódtak a négyzetméterárak
2018 óta megduplázódtak az új építésű luxuslakások négyzetméterárai Budapesten a Fine & Country Hungary illetékesének tájékoztatása szerint. Miután a beruházók egyelőre visszatartják az új projekteket, így a kínálat nem tud bővülni, ami tovább mérsékli az árcsökkenés valószínűségét, sőt a költségek folyamatos emelkedése meg tud jelenni az eladási árakban is.
A tehetősöknek van pénzük, a kiemelten sikeres ágazatokban érdekeltek − mint a Covid alatt tovább erősödő gyógyszeripar, az elmúlt időszakban csúcsokat döntő építőipar és a jó ideje rendkívül gyorsan fejlődő IT − tovább gazdagodtak, és tőkéjük egy részét szívesen fektetik az eddig is válságállónak bizonyuló luxusingatlanokba. Mindazonáltal – mint arra Kacsmarik Ágnes rámutatott – befektetés céljára is olyan ingatlanokat vásárolnak a befektetők, amelyek tetszenek nekik, vagyis lényeges különbség nincs a saját részre és a kiadásra szánt között.
Tavaly ősszel még sokan a 2009-es válságban tapasztaltak megismétlődésére számítottak, amikor is a cash is king elve okán a készpénzes vevők hatalmas alkulehetőségeket tapasztalhattak. Hasonló 2022-ben nem köszöntött be, a mostani helyzet teljesen más jellegű.
Nagyon sok pénz van a rendszerben a luxusingatlan-közvetítők tapasztalatai szerint. A magyar vállalatok viszonylag jó állapotban vannak, így a Belvárosban és a budai kerületekben a felső vezetők, cégtulajdonosok által lakhatási célból generált kereslet is az egészséges piaci állapot irányába hat a piaci szereplők megítélése szerint.