Hiába a drágulás, nem rántja a mélybe a töltőkábel a villanyautósokat

A fél ország még a szilveszteri pezsgő- és virslimámorban úszott, amikor január elsején érkezett a hír, miszerint drágul az elektromos autók töltési díja. Annak, aki a hír hallatán gyorsan kirántotta a dugaljból az elektromos autó töltőkábelét, jó hírünk van: bár a nyilvános töltőoszlopokon január 2-től drágábban lehet áramhoz jutni, az otthoni töltés továbbra is megéri – így foglalható össze Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) elnökének elemzése, amit az Indexszel osztott meg.

A drágulás mértéke nagymértékben függ attól, hogy hol és milyen sebességgel töltünk. Amennyiben ezt otthonunkban tesszük meg, akkor nem szembesülünk költségnövekedéssel

– mutatott rá a JMSZ első embere.

Ez azonban már nem mondható el a nyilvános töltőoszlopokon való töltésről. A Mobiliti által év elején publikált új árak alapján

A legfontosabb változás, hogy az eddigi túlnyomórészt egységes árazás helyett oszloponként eltérő árakkal találkozhatunk, ezért különösen fontos töltés előtt tájékozódni az adott oszlopon elérhető árakról – hívta fel a figyelmet Pukler Gábor.

Fontos megjegyezni, hogy több szolgáltató már korábban árat emelt, illetve jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes szolgáltatók és oszlopok által kínált töltési lehetőségek árai között, például regisztrációval, előfizetéssel vagy pénzfeltöltéssel jelentős megtakarítás érhető el a nyilvános töltők használata esetén.

Általában a nagyobb kapacitású töltőknél használnak percalapú árazást. „Ha az autónk nem képes kihasználni a töltés során a rendelkezésre álló kapacitást, akkor vélhetően jobban járunk egy kWh-alapú árazással működő töltővel” – mondta a szövetség elnöke.

Így emelnek a szolgáltatók

A Mobilitinél a leggyakoribb, 22 kilowattos AC-töltőnél eddig 145 forint volt egy kilowattóra ára, most legalább 170, de akár 375 forint is lehet.

A DC-töltők ára a teljesítménytől függ:

• a 25 kilowattos oszlopnál 165-ről csaknem duplájára, 305 forintra növelik a kilowattóradíjat,
• az 50 kilowattos esetén 120 helyett 140–240 forintra,
• 100 kilowattnál is nagyobb teljesítmény esetén 150 helyett 415 forinttal kell számolni.

A Mobiliti ezenfelül a percdíjat is emeli, ami DC-töltő esetében 140–240 forintot jelent.

A Mol már novemberben megemelte a Plugee szolgáltatás díjait, regisztrált felhasználóként

• a 11–43 kW-os AC-töltésnél 109 helyett 149 forintot kell fizetni egy kilowattóráért,
• az 50–70 kW-os DC-töltés esetén pedig 155 helyett 179 forintba kerül egy kilowattóra.

Az e.on oszlopainál 159 forint egy kilowattóra a 22 kW-os AC- és 189 forint a 25–50 kW-os DC-töltésnél.

Még átlagfogyasztás felett is megéri

Pukler Gábor szerint egyértelmű a helyzet: továbbra is otthon éri meg jobban tölteni az e-autót, még abban az esetben is, ha meghaladjuk a rezsicsökkentett fogyasztási küszöbértéket (210 kWh/hó), és piaci áron vesszük igénybe az áramot.

Még piaci áron történő áramhasználat esetén is körülbelül másfél liter benzin ellenértékéből 100 kilométert lehet megtenni elektromos autóval. Amennyiben pedig napelemes rendszerrel rendelkezünk, akkor pedig tovább csökkenthetők az otthon töltés költségei

– mondta a JMSZ elnöke, hozzátéve: egyes bevásárlóközpontok és élelmiszerüzletek parkolóiban még mindig elérhetőek az ingyenes töltési lehetőségek.

Elektromos autózás esetén 17 kWh átlagfogyasztást számolhatunk 100 kilométernyi út megtételére. Ha valaki belefér a rezsicsökkentett keretbe, akkor ez 660 forintba kerül neki, míg piaci áron számolva 1190 forintot tesz ki.

Nem veszíti el előnyét az e-autó

A villanyautósok többsége továbbra is otthon tölt, amely esetben 1-2 liter/100 km-es belső égésű fogyasztásnak megfelelő költségről beszélhetünk továbbra is, így a kilométer-költségelőny elvesztéséről nem kell még beszélni, illetve nem szabad megfeledkezni az alacsonyabb üzemeltetési, karbantartási költségekről sem – húzta alá Pukler Gábor.

A villanyautók mellett fontos szempont a fenntarthatóság, környezetvédelmi szempontból nagyságrendekkel kedvezőbbek. Átlagos fogyasztással – hálózatról feltöltve – egy elektromos autó 48 g/km szén-dioxidot bocsát ki. Összehasonlításként a most kapható modern benzines autók 105 g/km, az átlagos korú autók pedig 150 g/km szén-dioxid-kibocsátással futnak az utakon. A különbség tehát akár háromszoros is lehet a környezeti terhelés szempontjából.

Évente egy autó átlagosan 15 ezer kilométert fut a hazai utakon, így egy átlagos életkorú autó 2,25 tonna szén-dioxidot bocsát ki, miközben egy elektromos 0,72 tonnát. Amennyiben sikerül az elektromos autókat napenergiával feltölteni, úgy ez az érték még tovább csökkenthető.

Elektromos vs. belső égésű

Vegyünk alapul egy Magyarországon átlagos korú, azaz 15 éves autót, amelynek átlagfogyasztása 100 kilométeren 8,27 liter. Az üzemanyag-ársapka eltörlése után 100 kilométert benzines autóval nagyjából 5250 forintért, míg dízelüzemű gépkocsival 5850 forintért tudunk megtenni jelenleg. A villanyautók esetében ennél színesebb a kép, hiszen minden szolgáltató más-más árazást használ, illetve a töltő elhelyezkedése és kapacitása is számít.

Mi a helyzet a hibridesekkel?

A tisztán elektromos autókkal ellentétben a plug-in hibridek esetében két összetevőből adódik a kilométerköltség, a fosszilis üzemanyag és az elektromos áram árából.

A most bejelentett töltési költségek növekedésének hatása a plug-in hibridek esetében nagyban függ a felhasználási szokásoktól. „Minél inkább kihasználja valaki az autó elektromos képességeit – és tölti azt nyilvános töltőn –, annál inkább érinti majd az áremelkedés. Úgy látjuk azonban, hogy a plug-in hibridesek is egyre inkább elektromos módban használják az autóikat” – mutatott rá Pukler Gábor.

Az emelés nem befolyásolja a vásárlási kedvet

Magyarországon folyamatosan növekvő tendencia mutatkozik az elektromos autók számában: a legfrissebb adatok szerint 2022. október végén a teljes gépkocsiállomány 0,79 százaléka volt tisztán elektromos, ami összesen 32 596 autót jelent. Ez az arány 2020 azonos időszakában még csak 0,29, míg 2021-ben 0,47 százalék volt, tehát a villanyautók térnyerése dinamikus itthon.

Az elektromos autók számának növekedésével párhuzamosan természetesen az azt kiszolgáló infrastruktúra is nő: 2021-hez képest 25 százalékkal nőtt a nyilvánosan elérhető töltőállomások száma, így 2022 első negyedévének végére már 2031 darabot tartottak nyilván országszerte – ez 2020-hoz viszonyítva azt jelenti, hogy közel duplájára nőtt a számuk.

Magyarországon az elektromos autók számának emelkedése évek óta meghaladja a hagyományos autókét, a töltési díj emelkedése kevésbé fogja befolyásolni a vásárlási kedvet, mint például a belső égésű motorral hajtott autók piacán általánosságban megfigyelhető drágulás

– mondta Pukler Gábor. Hozzátette: az elektromos autózás legnagyobb gátját továbbra is a járművek bekerülési költsége és a felhasználók – többnyire vélt – félelmei jelentik.

Újabb csapás, de várható volt

Nemcsak a töltési díj emelése, de a zöld rendszámos autók ingyenes parkolásának várható megszüntetése miatt is fájhat a villanyautósok feje.

„Az ingyenes parkolás lehetősége fontos engedmény volt a villanyautók elterjedésének beindulásához, de könnyű belátni, hogy a zöld rendszámos autók számának növekedésével, hosszú távon ez egy szép lassan kifutó kedvezménynek bizonyul” – mondta a JMSZ első embere.

(Borítókép: Sebastian Kahnert/picture alliance via Getty Images)