A Budapest–Brüsszel-kötélhúzás után rá sem ismerünk majd a forintra

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a forint árfolyamát leginkább mozgató kérdés az uniós pénzek problémája. Ha továbbra sincsenek megnyugtató hírek, és nem rendeződnek a problémás ügyek, akkor ez fokozódó nyomást jelent pénznemünk árfolyamára, azaz forintgyengülést okoz.

– mondta az Indexnek az elemző.

Török szerint, ha nem hajlandó a magyar kormány megtenni az elvárt változtatásokat, akkor a nyomásgyakorlás a pénzek visszatartásával fennmarad. Egyelőre nem lát elmozdulást az ügyben, pedig szerinte gazdasági értelemben nagy szükség volna rá, hiszen számottevő növekedési veszteséget okoz. 

Megindul a forint, ha elengedik a kötelet

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, ha a befektetők azzal szembesülnek, hogy előrelépések történtek az uniós források ügyében – arról szólnak a tárgyalások, hogy milyen programok forrásait és milyen ütemezésben lehet lehívni –, az elegendő lehet arra, hogy a befektetők nagyobb arányban kezdjenek forintvásárlásba, a forint melletti pozíciók felépítésébe.

Persze nagyon sok még a bizonytalanság, ám egyáltalán nem irreális elképzelés, hogy a forint visszatérjen azokra a szintekre, ahol legutóbb azelőtt járt, mielőtt elindult volna a Budapest–Brüsszel-kötélhúzás a jogállamisági ügyben – mondta az elemző.

Nem dőlhetnek hátra a jegybankok

A forint meglehetősen erősen indította a 2023-as évet, olyannyira, hogy az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a feltörekvő piaci régióban. Ez a kedvező trend a hét első felében megszakadt, ami elsősorban az újból erőre kapó dollár következménye volt.

A vártnál sokkal jobb amerikai munkaerőpiaci adatok ugyanis elbizonytalanították a piacokat abban a hitükben, hogy az infláció elleni harc, és így a kamatemelések is lassan a végükhöz érnek az Egyesült Államokban – ismertette Virovácz Péter.

Délutánra viszont visszagyengült a forint a 385-ös szint fölé az euróval szemben, de az üzenet világos volt: a forintban van annyi erő, hogy átvigye az előtte álló ellenállásokat.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a piac ismét szigorúbb monetáris politikát árazott be a Fed részéről, ami így megmozdította a befektetőket, és a feltörekvő piacokról megindult a tőkeáramlás kifelé. Ennek hatására az összes régiós fizetőeszköz gyengült. Ugyanakkor a forint esetében erre rátett még egy lapáttal, hogy ismételten inkább negatív hírekkel szembesültek a befektetők Magyarország kapcsán.

Egyre több – vállalatokat érintő – negatív hitelminősítői döntés születik, ami mellett jó néhány elemző és előrejelző intézet az EU-s pénzek körüli vitára, az azzal kapcsolatos komoly negatív kockázatokra hívta fel a figyelmet az elmúlt napokban. Mindezek hatására a forint ismét visszatért a 390 feletti szintekre az euróval szemben, de csak átmenetileg. Mindez jól mutatja, hogy továbbra is mennyire instabil a devizapiac és mennyire sérülékeny a forint. Pont ezért nem dőlhet hátra a magyar jegybank és mondhatja azt, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödése tartós és fundamentális változás

– vélekedik Virovácz Péter.

Az elemző szerint elsősorban a Fed kamatpolitikája, az arra vonatkozó várakozások befolyásolják leginkább a befektetői döntéseket. Az Európai Központi Bank (EKB) esetében a piacok kevésbé tűnnek bizonytalannak, az eurózónában még mindenképpen folytatódik a kamatemelés, és egyelőre nem is látni, hogy idén érdemben szóba kerüljön bármiféle kamatvágás. Ilyen helyzetben tehát az euró felértékelődése a dollárral szemben borítékolható, ami pedig kedvező irányba befolyásolja a feltörekvő piaci eszközöket, így a lengyel zloty, a cseh korona és a forint árfolyamát is.

Trendszerű forinterősödés

Virovácz Péter szerint a globális hírek ismét a feltörekvő piacok irányába fordíthatják a tőkeáramlást és javulhat a kockázatvállalási hajlandóság. Hangsúlyozza, hogy az év eleje óta látott forint rali miatt egy irányba állnak a befektetők és ilyenkor már meglehetősen nehéz egy újabb gyors erősödési hullámra számítani a forint részéről. Ugyanakkor egy lassú, fokozatos, trendszerű forinterősödéssel számol.

Ahogyan a Fed abbahagyja a kamatemeléseit, míg az EKB folytatja azt, a dollár tovább gyengülhet, támogatva ezzel a feltörekvő piaci devizákat. Emellett kedvezőbb hírekre számítanak az infláció, a külső egyensúly és az uniós források kapcsán is, már ami a hazai hatásokat illeti.

Persze mindehhez szükség van a támogató globális környezetre és a pozitív hazai hírekre – mondta Virovácz.

Veszélyes vizeken evez a forint

Amennyiben a következő hónapok adatai az Egyesült Államokban továbbra is azt támasztják alá, hogy a vártnál erősebb a gazdaság teljesítménye és ellenállóbb a munkaerőpiac, úgy ez a dollár ismételt erősödését hozhatja. Ez rossz hír lesz a forint számára, így pedig nehéz lesz komolyabban eltávolodni (az erősödés irányába) a mostani árfolyamszintektől – világított rá Virovácz Péter.

A forint számára szintén komoly negatív fordulatot hozhat, ha a Moody’s – az egyedüli nagy hitelminősítő, aki idén még nem mondott véleményt a magyar adósosztályzatról – egy lépésben leminősítené Magyarországot és negatív kilátással látná el a besorolásunkat.

Török Zoltán kockázatként a nagyobb horderejű, előre nem látható eseményeket említi, amiket nevezhetünk piaci sokkoknak is – ilyen a Covid, a háború, vagy legutóbb a törökországi földrengés. A negatív sokkok pedig rombolják a piaci kockázatvállalási hajlandóságot és ezáltal szintén forintgyengítő hatásúak. 

A Raiffeisen elemzője rávilágított, hogy Európa sikeresen levált az orosz energiáról, eddig enyhe volt a tél, kedvezően alakulnak az energiaárak, így csökkenni fog az ország energiaimport-számlája. Ez kedvező fordulat, hiszen egy komoly kockázati tényezővel már nem kell számolnunk (vagy legalábbis nem annyira), mint tavaly ősszel és a tél elején. Török nem is számít ebben a tekintetben negatív fordulatra, de ebből a forrásból további forinterősödést sem vár.

Az elemző a hazai és külső veszélyeket értékelve nem tartja valószínűnek, hogy sokáig 400 alatt maradna a forint az euróval szemben.

Az inflációra szegeződnek a szemek

A csökkenő európai energiaárak mellett a magas, 18 százalékos irányadó jegybanki kamat a forint fő támasza – világított rá Török Zoltán. 

Az elemző elmondta, hogy a magas kamatok fenntartása jelentős költséggel jár a jegybank, az állam és a gazdasági szereplők számára. Szerinte a kamatok csökkentése a forint gyengülésével járna, éppen ezért csak a megfelelő környezetben lehet elkezdeni a kamatcsökkentést, például amikor az infláció már csökkenő pályára állt.

A piac arra számít, hogy év közepére 3 százalékkal alacsonyabb lesz az MNB irányadó kamat, a végére pedig a 13 százalékos alapkamatból is lefarag egy keveset a Monetáris Tanács. Azonban ahhoz, hogy a fenti kamatpálya megvalósulása ne okozzon forintgyengülést, nagyon szerencsés csillagállásnak kell fennállnia az év egészében. Ennek a valószínűsége pedig nem túl nagy

– ismertette az elemző.

Összegzésként Virovácz Péter elmondta, hogy a vártnál hamarabb befejeződő Fed kamatemelési ciklus támogatná a forintot, ahogyan az is, ha gyorsan pont kerülne az uniós források ügyének végére, és a piac látná az adatokból az uniós források beérkezését. Hasonlóan kedvező fordulat lenne, ha az infláció a vártnál dinamikusabban kezdené meg a régóta várt csökkenését.

(Borítókép: Index)