Ezrek sorsa múlhatott pár lépésen, meleg volt a helyzet

A Dunaferr története bizonyára sokak számára nem ismeretlen, de akik nem követték, azoknak a mintegy 70 éves múltra tekintő üzemről érdemes tudniuk, hogy a vasmű az elmúlt években kapott nagyobb figyelmet. A társaság korábbi tulajdonosa 2019 óta nem nyújtott be éves üzleti beszámolót, amivel több ezer ember megélhetését kockáztatta. Az üzemet annyira elhanyagolták, hogy december kiderült: a gyár egyik kohója észszerű költségek mellett nem indítható újra. Négy év alatt kétszázmilliárd forintos veszteséget halmozott fel, ami először részleges, majd később teljes fizetésképtelenséget jelentett. 

Megérkeztek Nagy Mártonék

Hétfő délután újraindult a még tavaly novemberben leállt, 2-es számú nagyolvasztó a Dunaferr üzemében, amelynek megmentéséről február elején döntött a kormány. Ennek két pillére van: egyrészt 16 milliárd forintos átmeneti segítséget nyújtott, ezzel pedig hat hónapig biztosított a bérek kifizetése – ezt Orbán Viktor miniszterelnök február elsején jelentette be. Másrészt a kabinet egy jogszabállyal lehetővé tette a felszámolási eljárás kritériumai mellett a gyár működését.

Naponta közel ezer tonna szén szükséges a Dunaferr ellátásához

– ismertette az üzembejáráson Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár. A gyártáshoz szükséges anyagokat a brit Liberty Steel biztosítja, negyvenezer tonna szenet szállított rögtön, előfinanszírozás keretében. Emellett szakértelmet is hoz a működéshez, a bérmunkáért pedig díjat fizet. 

Több mint négyezer alkalmazott van a cégcsoporton belül, és ők csak a közvetlen munkavállalók. Ha jobban megnézzük, akkor ez a történet most itt tizenötezer család életérő szól. Dunaújváros és a Dunaferr élete kéz a kézben jár az 1950. május 2-án megtett első kapavágás óta, akkor az új város neve a következő évben Sztálinváros lett, a vállalat pedig Sztálin Vasmű. 

Ez mindig is stratégiai ipar volt, kijelenthető, hogy a gazdaságnak rengeteg acélra van szüksége. Évente nagyjából 3,5 millió tonnára – és ebben még várható növekedés is, hiszen egyes elemzések szerint 4 millió tonna fölé is emelkedhet a szám.

Az állam nem támogatást adott. A követelések között a felszámolás során a 16 milliárd forint bértámogatás ott lesz, egyszer vissza kell fizetni. „Viszont ez nagyon komoly likviditást ad, ráadásul egy olyan iparban, amely működőtőke-igényes. Naponta közel ezer tonna szén kell a gyár ellátásához. A másik fontos lépés az volt, hogy a Liberty és a felszámoló között létrejött egy megállapodás. Ez egy bérmunka, amely azt jelenti, hogy nemcsak bérgarancia áll rendelkezésre, hanem bért is kapnak a munkavállalók. Dolgozhatnak, így egyre több része tud újraindulni a gyárnak” – ismertette az államtitkár, aki hozzátette: ez is már nagy segítség arra, hogy elkezdődjön a reorganizáció.

Korábban a Dunaferrnél hatalmas káosz volt, december elsején a gyár gyakorlatilag meghalt. Jelenleg csak bízni lehet abban, hogy a most befolyó bérmunka eredménye lehetőséget ad a cég reorganizációjára. 

Egzisztenciák épültek a gyárra

A Dunaferr kapcsán talán az a legmegdöbbentőbb, hogy akivel az ember a gyárban beszél, mind ezer szálon kötődik az üzemhez, és legalább ennyi éve ott is dolgozik. Ennél a vállalatnál húzni az igát életérzés. Ez nem is csoda, hiszen a gyárlátogatás során lehetőségünk volt megtekinteni az újonnan üzembe helyezett kohót. Óriási méreténél csak a dübörgése nagyobb, tehát van ok a szerelemre. Tényleg van egy különleges atmoszférája, itt az állami tervek tényleg csak jó szándék marad, ha nem fajul azonnal kemény munkává – Peter Ferdinand Drucker nyomán.

Móger Róbert már több évtizede dolgozik ipari szakértőként a vállalatnál, jelenleg ő képezi a hidat a szakma és a Liberty között. „December elején a korábbi vezetés leállította volna a kokszolót. Ezt sikerült elkerülni azzal, hogy a Liberty szenet szállított. Ha nincs szén, megáll az üzem” – összegezte az Indexnek. Ám fontos kiemelni: már nem csak szenet, ércet is szállít, cserébe bérmunkát kap.

A Dunaferrnél két nagy olvasztó van, az egyik 960, a másik 1033 köbméter. Napi szinten négyezer tonna nyersvasat tudnak előállítani. Az acélgyártás elengedhetetlen alapanyaga a nyersvas és az acélhulladék. Az acélról azt kell tudni, hogy az egyik leginkább visszajáratott termék, a zöldátállásban többek között ezért is van ennek az anyagnak döntő szerepe.

Az ércet és a kokszot betesszük a nagyolvasztó tetején. 2200 Celsius-fok uralkodik lent a fúvósíkon, ahol befújják a levegőt a nagyolvasztóba. Ez lényegében egy ellenáramú akna, egy kemence. A végtermék a nyersvas lesz, mangánnal és szilíciummal kevert vasötvözet

– magyarázta a gyártási folyamatot Móger Róbert, aki több mint húsz éve dolgozik az üzemben. Ugyanakkor szerinte ebben az iparban kikerülhetetlen a technológiaváltás, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére van szükség mindenhol. A Dunaferr jelenlegi gyártási folyamatai még karbonalapúak, de ezt át kell formálni az elkövetkező években. Európának az acélgyártás és azon belül a zöldacél a jövőben kiemelten fontos lesz – szúrta közbe Fábián Gergely.

Egy már meglévő technológiát kell majd alkalmazni, az elektoracél-gyártást. Ebben száz százalék ócskavas-felhasználás mellett villamosalapú gyártási folyamat zajlik. Ez a technológiai váltás a Dunaferr esetén négyszázharminc hektárt érintene egy olyan gyárban, amely már 1954-ben termelt. Tehát jelenleg szakmailag is van még feladat bőven.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)