A lakosság egészsége is elcsúszhat a gyógyszertárak banánhéján

Folyamatosan csökkent a gyógyszertárak száma az elmúlt tizenkét évben, jelenleg 168 gyógyszertárral van kevesebb, mint 2010-ben, ami hétszázalékos csökkenést jelent – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) sajtótájékoztatóján. Bár időközben új patikák is nyitottak, kétszáznál is több gyógyszertárra került lakat – jelenleg 2280 gyógyszertár működik Magyarországon. A bezárások főleg kisebb településeken történtek, míg az újonnan nyíló gyógyszertárak jellemzően a nagyobb városokban létesültek, azaz a kistelepüléseken romlott a gyógyszerellátás biztonsága – mutatott rá Zlinszky János, a HGYSZ elnöke.

Több százezer ember jut hozzá korlátozottan gyógyszerhez

A legnagyobb problémát a fiókgyógyszertárak számának drasztikus csökkenése jelenti: 60 fiókpatika szűnt meg az elmúlt 10 évben, csak tavaly 17-tel csökkent a számuk, míg az idei év alig több mint két hónapja alatt már hat patika zárta be ajtajait.

Mivel a fiókgyógyszertárak jellemzően kistelepüléseken működnek, elmondható, hogy az itt élők gyógyszerhez jutásának lehetőségei jelentősen szűkültek az elmúlt években. A HGYSZ számításai szerint

A bevételek nem követték a kiadásokat

A gyógyszertárak fenntarthatósága egyre komolyabb kihívást jelentett az elmúlt években. Miközben a működési költségek – bérleti díjak, bérköltségek, energiaköltségek stb. – egyre emelkedtek, a bevételek mindezt nem követték le.

Az energiaárak emelkedése jelentős többletterhet ró a gyógyszertárakra. Tavaly óta az átlagos forgalommal rendelkező gyógyszertárak energiaköltsége havi szinten 200-300 ezer forinttal nőtt. Különösen érintettek a kisebb forgalmú, főleg kistelepülési gyógyszertárak, amelyek energiahatékonysága alacsonyabb szinten van – jegyezte meg Zlinszky János. A gyógyszertárak nem tudnak lépést tartani a béremeléssel, az inflációval és más ágazatokkal – tette hozzá.

Az idén várható 3-4 százalékos reálbércsökkenés miatt idén a vásárlóerő jelentős csökkenését prognosztizálják. Ez 2–5 százalékos dobozszám-visszaesést jelenthet a gyógyszer-kiskereskedelemben.

A vényköteles gyógyszerek forgalma ez idő alatt 43 százalékkal nőtt, és bár a vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek forgalma még ennél is jelentősebb mértékben bővült, az ebből származó árrésszázalék 3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a vényköteles gyógyszerek teljes forgalomra vetített aránya folyamatosan csökken. Míg 2012-ben ezek a készítmények a teljes forgalom 72 százalékát tették ki, addig tavaly már csak 62 százalékát – derül ki a HGYSZ adataiból.

2022-ben 114 millió gyógyszertári vásárlást regisztráltak, a magyarok havonta átlagosan 9 ezer forintot költöttek gyógyszerre.

A HGYSZ többek között a gyógyszertárak számának további csökkenésére, a vásárlószám stagnálására, az eladott dobozszám csökkenésére, valamint a támogatott termékek további drágulására számít idén.

Lassan nincs, aki gyógyszert adjon

Mind gyógyszerészből, mind gyógyszertári szakasszisztensből égető hiány van Magyarországon. Egyre kevesebben akarnak gyógyszerészkarra menni, míg a szakasszisztensi képzést át kellene alakítani úgy, hogy a sima asszisztensképzés után ne kelljen két évet várni, míg a munkavállaló jelentkezhet szakasszisztensi továbbképzésre, amelynek elvégzése újabb minimum fél évet vesz igénybe – mondta Zlinszky János.

A HGYSZ úgy látja, hogy

Bár az elmúlt 3-4 évben megduplázódott a gyógyszerészek fizetési igénye, jelenleg is több száz gyógyszerészállás betöltetlen. Az inflációközeli béremelés 5-6 milliárd pluszköltséget jelent a gyógyszer-kereskedelem számára.

A megfelelő munkaerő hiánya leginkább vidéken, elsősorban kisebb településeken jellemző, de a jelenség a nagyobb városokban és a fővárosban is egyre égetőbb problémát jelent. Ennek egyik fontos vetülete a generációváltás kérdése. A gyógyszerész-társadalom egyre inkább idősödik, és a közel vagy már nyugdíjaskorú gyógyszertárvezetők nem tudják kinek átadni a gyógyszertáraikat. Ez középtávon ismét gyógyszertárak bezárásához vezethet – jegyzi meg a szövetség.

Megfelelő kommunikáció előzheti meg a pánikvásárlást

A gyógyszerhiány egy húsz éve folyamatosan velünk lévő jelenség, hol kisebb, hol nagyobb mértékben üti fel a fejét, és bármely készítményt érintheti – mondta Zlinszky János, aki szerint

gyógyszerhiány esetén kulcskérdés a megfelelő kommunikáció, annak hiánya ugyanis pánikvásárlásba torkollhat.

„Sem fekvő-, sem járóbeteg nem maradt gyógyszer nélkül az elmúlt években, mert rendelkezésre áll helyettesítő termék” – hangsúlyozta a HGYSZ elnöke.

Elavult szabályozás

Bár arányuk csökken, a gyógyszertárak forgalmának jelentős részét továbbra is a vényköteles készítmények adják, amelyek árképzése jogszabályhoz kötött. A degresszív és maximált árrésszabályozás közel 20 éves. Amikor megalkotásra került, más volt a vényköteles támogatott gyógyszerforgalom összetétele. Azóta érdemben nem módosítottak rajta, utoljára tíz éve volt egy kisebb változtatás a szabályozásban – mutat rá a HGYSZ. A támogatott termékek forgalmának nettó árrésszázaléka 2012 óta folyamatosan csökken, 10 év alatt 2 és fél százalékkal lett kevesebb, 2022-re már 10 százalék alá esett. Ez azt jelenti, hogy míg a támogatott termékek fogyasztói ára nagyjából 33 százalékkal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal – mutat rá Zlinszky János, aki szerint a patikákat szinte már megoldhatatlan feladat elé állítja a degresszív árrés.

A jelenlegi árrésmodell másik jelentős problémája, hogy nem követi le a gyógyszeriparban történt változásokat. Az elmúlt években egyre több modern, nagyobb értékű termék került be a gyógyszerforgalomba. A maximált árrésszabályozás következtében azonban a készítmény teljes fogyasztói árától függetlenül az árrés minden esetben 990 forint. A helyzetet nagymértékben nehezíti, hogy az elmúlt években az ebbe az árréssávba eső készítmények dobozszáma emelkedett, aminek következtében egyre alacsonyabb a gyógyszertárakban megjelenő árrésszázalék.

Cselekvésre szólít az ébredő erő

„Annak érdekében, hogy a következő években ne romoljon tovább a hazai gyógyszerellátás színvonala, és hogy a magyar betegek továbbra is probléma nélkül jussanak hozzá a szükséges készítményekhez, több lépésre is szükség van” – áll a szövetség állásfoglalásában. A tavaly újraalakult Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum egy jelentős lépés az ágazati szintű összefogás és párbeszéd felé. A GYEF-ben a gyártói oldal (Generikus Egyesület, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), a nagykereskedők (Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetsége) és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, HGYSZ) is képviselteti magát.

A fórum tagjai úgy látják, a 24. órában van gyógyszerellátás kérdése, ezért közös javaslatokat fogalmaztak meg az egészségpolitikai vezetés irányába. Ezek között szerepel a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítése, a degresszív árrés újratárgyalása, a gyógyszertári szolgáltatások bővítése, azaz hogy a patikák az alapvető gyógyszerellátás mellett további szolgáltatások is nyújtsanak a lakosság részére.

Ilyen új gyógyszertári szolgáltatást jelenthet

• a gyógyszertári vakcináció,
• a gyógyszeres terápiamenedzsment,
• valamint a gyógyszerészi vényírás.

Zlinszky János emellett felhívta a figyelmet arra, hogy

Bár számos európai országban engedélyezik a gyógyszerek házhoz szállítását, Magyarországon 2022-ben beszüntették a lehetőséget. A szigorú hazai jogszabályok csak vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb, hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszertári eszközök (például sebtapasz) kiszállítását engedélyezi. A nem vényköteles gyógyszerek külföldről való házhoz rendelése a hatályos uniós szabályok értelmében nem tilos, ami szinten versenyhátrányba hozhatja a hazai patikákat.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)