Nyeregbe pattant a forint, és nem látjuk, hol a vágta vége

Erősödéssel kezdte a hetet a forint, a 384-es tartományban járt hétfő reggel az euróval szemben. A Deutsche Bank körül körvonalazódó bizonytalanságok múlt hét pénteken némileg megakasztották a forint lendületét, de a bankpánik enyhülésével ezen a héten újult erővel folytatta a menetelést, messzire távolodva az elmúlt két hét rémálomszintjétől, a 400-as euró-forint árfolyamtól. 

A héten sokat javult a piaci hangulat az öreg kontinensen a bankpánik visszahúzódásával, ez a forintot is felbátorította és visszatért a korábbi lélektani határ, a 380-as euró-forint árfolyam környékére. Jót tett a magyar fizetőeszköznek a jegybank kamatdöntése is, továbbra is fennmarad a monetáris szigor.

A dollárral szemben is erősödött

A dollárral szemben is nagyot ment a forint, a hétfő reggeli 356-os szintről péntek estére 349,5 közelébe erősödött.

Pozitív hangulatban az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék gyengüléssel zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100-index közel 3,15 százalékos pluszban,
• a francia CAC-40 3,46 százalékos emelkedéssel,
• a frankfurti Dax 3,58 százalékos növekedéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 3,56 százalékos erősödéssel zárt.

Emelkedőben a BUX

A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan a magyar BUX-index is pluszban teljesített a héten, 1,19 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén jól teljesítettek: a Magyar Telekom 4,57 százalékot erősödött; az OTP 1,4 százalékot emelkedett; a Mol 3,64 százalékos pluszban zárt, a Richter 1,18 százalékot esett.

Nem lépett a jegybank

A jegybank keddi kamatdöntő ülése után a kamatkondíciók nem módosultak. A tartalékrátával kapcsolatos korábbi változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt – állapította meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.

A szakértő szerint a kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása. Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy

A döntésben ugyanakkor újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Ezt korábban a magas energiaárak és az emiatt bekövetkező árfolyamgyengülés miatt vezették be, azóta azonban az árfolyam érdemben erősödött, és az energiaárak is mérséklődtek, így ennek a forintárfolyamra csak mérsékelt hatása lehet.

A jegybanknak erősítenie kell a forintot

Regős kiemelte továbbá, hogy az MNB-nek lehetősége sem volt még a lazításra: az inflációs célkövetés értelmében a forintot inkább erősítenie kell. Az elmúlt időszakban ráadásul a forint árfolyama az amerikai és svájci bankcsődök nyomán gyengült, amely a kockázatkerülés fokozódása miatt is indokolttá tette a jegybanki szigort.

A szakértő szerint egyelőre nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez az elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják, hogy eljött a kamatcsökkentés ideje. Ez akkor következhet be, ha egyrészt az infláció már szemmel is jól láthatóan mérséklődésnek indul, illetve ha a kockázati környezet is javul – nem terjednek tovább a bankcsődök és az uniós forrásokhoz is hozzájutunk.

– vélekedett Regős Gábor. Szerinte ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.

A jegybank döntésével párhuzamosan ismertette új Inflációs jelentésének főbb számait is. Az idei gazdasági növekedést a korábbi 0,5-1,5 százalékos szintről 0,0-1,5 százalékra változtatta, míg az inflációt a 15,0-19,5 százalékos sávban hagyta. Ez tehát azt jelzi, hogy a növekedéssel kapcsolatban a negatív kockázatok erősödtek, míg az inflációs pálya az eddigi várakozásoknak megfelelően alakult, azaz a kamatkondíciók módosítására sincs egyelőre szükség. Az Index korábban bemutatta, hogy eddig mennyi pénzt hoztunk haza Brüsszelből.

Jót tett a fúzió

Rendkívül erősen zárta az MKB Csoport a 2022-es évet, 107 milliárd forintos eredménnyel jelentős növekedést ért el – ismertette Krizsanovich Péter, az MKB Bank és a Magyar Bankholding pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A bizonytalan gazdasági környezet sem kezdte ki a bankcsoport jövedelmezőségét, ráadásul az ügyfélállományát is bővíteni tudta.

Számos gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie az MKB Csoportnak, ugyanis a tavalyi évi rekordmagas infláció csökkentette a reálbéreket, ez pedig a rendelkezésre álló jövedelem zsugorodásához vezetett – ismertette az MKB Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

Az idei évben egy százalék körüli GDP-növekedést is elképzelhetőnek tartunk

– tette hozzá Krizsanovich Péter, aki szerint az infláció januárban már tetőzött, és a következő időszakban gyorsuló ütemben csökkenhet.

Szökik az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 70,73 dolláron állt, majd jelentős emelkedéssel pénteken 75,32 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 75,31 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 79,53 dollárra ugrott.

Péntektől a benzin és a gázolaj beszerzési ára is változik – tájékoztatott a holtankoljak.net. A 95-ös benzinért bruttó 8 forinttal fizetnek majd többet a benzinkutak, a gázolaj ára azonban bruttó 4 forinttal kerül majd kevesebbe. Várhatóan ez a változás a kiskereskedelmi árakban is megjelenik majd, ami az átlagárak tekintetében az alábbi eredményt hozza:

• 95-ös benzin átlagára jelenleg: 609 forint literenként,
• 95-ös benzin átlagára péntektől várhatóan: 617 forint literenként,
• gázolaj átlagára jelenleg: 603 forint literenként,
• gázolaj átlagára péntektől várhatóan: 599 forint literenként.

A gázolaj ára így hosszú idő óta (a hatósági áraktól eltekintve) újra 600 forint alá csökken, és jelentősen olcsóbb lehet, mint a benzin.

Drágult a földgáz

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre megawattóránként 42,30 eurón állt hétfő délután fél négy körül. A hét folyamán megugrott a földgáz ára, péntek fél négy körül 47,59 euró/megawattóra árfolyamon állt.

A földgáz után április elsejétől már az áramot is fixált áron kapják egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek.

A villamos energia esetében a gázév időtartamától függetleníthető fix áras időszak 2023 végéig tart. Az intézmények így mától kilenc teljes hónapon át jutnak rögzített árakon áramhoz több mint 20 ezer fogyasztási helyen. A lehetőséggel mások mellett

• önkormányzatok,
• oktatási intézmények,
• sportlétesítmények üzemeltetői,
• katasztrófavédelmi és vízügyi igazgatóságok,
• múzeumok, könyvtárak,
• színházak,
• fürdők és
• kórházak éltek az ország minden részében.

A kormány a magyar családok számára az átlagfogyasztásig egész évben biztosítja a rezsivédelmet.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 04.05. 08:30 – Ipari termelési adatok
• 04.06. 08:30 – Kiskereskedelmi forgalmi adatok
• 04.07. – Kereskedési szünnap a BÉT-en a nagypéntek miatt
• 04.07. 15:30 – Egyesült Államok munkanélküliségi ráta

(Borítókép: Index)