Hamarosan zászlót tűzhet a forint a devizahegycsúcsra

Hétfő reggel 374,2 körül járt a forint az euróval szemben, majd a hét folyamán többször is elhúzta a mézesmadzagot a piac orra előtt, megközelítette az idei rekordot jelentő 372-es árfolyamot. A zászlót ugyan nem tűzte ki a csúcsra a magyar fizetőeszköz, de a szakértők szerint ez már csak idő kérdése, hamarosan bekövetkezhet.

– világított rá lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Hozzátette, hogy a dollárral szemben a csúcs pont egy éve volt 336,9-es árfolyamon, azaz itt közel vagyunk a csúcsértékhez, a mostani erősödés után lassan elérjük, ha nem is a háború előtti, de az egy évvel korábbi szintet.

A szakértő hozzátette, hogy a héten az amerikai szankciók hathattak volna a magyar fizetőeszközre, de a felfokozott várakozásokhoz képest érdemi szankciót nem hoztak, így a kapcsolat javulhat, ami hosszabb távon erősítheti a forintot.

A héten jelentősnek mondható erősödést nem mutatott a forint, pénteken lefordult a 373-as szint fölé, és szombat délben 373,5 körül járt az euróval szemben.

A dollárral szemben erősödött

Egy fontos szintet tört át csütörtökön a forint, a gyengülő dollárral szemben 340 alá kúszott. Ha így menetel a magyar fizetőeszköz, hamarosan új forintrekordról számolhatunk be. A gyengülő dollár mellett a pozitív európai piaci hangulat is kedvez a forintnak. A Fed kamatemelését erősítő kijelentések és makroadatok után pénteken ideiglenesen visszatáncolt a forint a 340-es szint fölé, majd irányt változtatott, és újra benézett a fontos szint alá, szombat délben 339,74 közelében járt.

Szárnyalnak az európai tőzsdék

A főbb európai tőzsdék gyengüléssel zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100-index közel 2,76 százalékos pluszban,
• a francia CAC-40 2,39 százalékos emelkedéssel,
• a frankfurti Dax 1,61 százalékos növekedéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 1,94 százalékos erősödéssel zárt.

Esett a BUX

A főbb európai tőzsdékkel ellentétben a magyar BUX-index mínuszban teljesített a héten, 2,11 százalékos gyengüléssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek: a Magyar Telekom 1,87 százalékot erősödött; az OTP 3,72 százalékot zuhant; a Mol 0,59 százalékos mínuszban zárt, a Richter 2,53 százalékot gyengült.

Az OTP arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy rendszerfejlesztési okokból szombatonként egy hatórás sávban, valamint vasárnaponként egy két és fél órás és egy négyórás sávban nem lesznek elérhetők egyes szolgáltatások. Emellett további időszakos leállásokat jelentettek be május közepéig.

Szökik az olaj ára

Kedden 17 órakor a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 81,17 dolláron állt, majd némi emelkedéssel pénteken 82,70 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a kedd délutáni 85,30 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 86,34 dollárra nőtt.  Ezzel az olaj ára a negyedik egymást követő hetet fejezi be emelkedéssel.

A nyugati országok számos szankciót vezettek már be Oroszországgal szemben azóta, hogy tavaly februárban kitört az orosz–ukrán háború. Már február óta életben vannak a nyersolajra és az olajtermékekre vonatkozó uniós intézkedések.

Ám Moszkva válaszul napi 500 ezer hordóval csökkentette a termelését, továbbá partnere, az OPEC+ olajcsoport azzal lepte meg a piacot, hogy április elején bejelentette: csökkenti a kitermelést, ezzel kínálati nyomást helyezve az árakra.

Oroszország olajbevételei 1 milliárd dollárral 12,7 milliárd dollárra emelkedtek – ez 43 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A párizsi székhelyű energiaügynökség úgy véli, hogy ez az olajtermékek exportja növekedésének volt köszönhető. Az IEA szerint az orosz nyersolajexportok új céliránya Kína helyett inkább India lett.

Csökkent a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi jegyzésében megawattóránként 43,65 eurón állt szerdán kilenc órakor. A hét folyamán csökkent a földgáz ára, péntek délután fél négykor 41,8 euró/megawattóra árfolyamon állt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ország energiaellátását biztosító legfontosabb kérdésekről egyeztetett kedden Moszkvában. Tárgyalóasztalhoz ült Alexander Novakkal, az orosz energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, valamint Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is. A tárgyalások után kifejtette, hogy Európa a mögötte álló telet az extrém enyheség miatt energiaellátás szempontjából megúszta.

Felhívta a figyelmet, a Nemzetközi Energiaügynökség figyelmeztetése egyértelmű: az újrainduló kínai gazdaság radikálisan megnövekedő energiaigénye és az európai energiainfrastruktúra fejlesztésének rendkívül lassú üteme miatt az igazi nehézséget a soron következő tél jelenti.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 04. 18. 04:00 – Kína GDP-adatai.
• 04. 18. 11:00 – Zew index (Németország és az Európai Monetáris Unió).
• 04. 19. 11:00 – Fogyasztói árindex (Európai Monetáris Unió).
• 04. 20. 14:30 – Munkanélküliségisegély-kérelmek (Egyesült Államok).

(Borítókép: Mohai Balázs / Bloomberg / Getty Images)