Lazítják a forint szíjait: őrültként szabadul el, vagy stabil marad?

Múlt szerdán kommunikációs bombát robbantott a jegybank, belengette a monetáris lazítás kezdetét a kamatfolyosó felső szélének visszavágásával. A bejelentés hatására az addig rekordszinteken mozgó forint hátraarcot vett, és meredek gyengülésbe kezdett, egészen a 380-as szintig ütötték vissza.

Kedden be is igazolódtak a pletykák, és döntött a jegybank, 450 bázisponttal vágták vissza a kamatfolyosó felső szélét. A forint a kamatdöntésre eleinte erősödéssel reagált, majd Virág Barnabás megszólalt a kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen, és a magyar fizetőeszköz gyengülni kezdett. 

A kamatfolyosó tetejének csökkentése a pénzügyi rendszer egészét tekintve nem jelentős lépés, mivel az egynapos hiteleszköz kihasználatlan volt, így nem is volt effektív. Ugyanakkor erős jelzés arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amire egyébként mi is és a piaci árazások is számítanak

– fogalmazott lapunknak korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Feltehetően az MNB a tavaszi időszakban továbbra is magas kamatszintet tart fenn.

A jegybankok lépéseiben az időzítésnek természetesen van kockázata, amennyiben túl korán kezdődik meg a lazítás, elképzelhető, hogy ismét megélénkül az infláció (Magyarország esetében még nem is láttunk benne érdemi csökkenést), viszont amennyiben túl későn, jelentős károkat okozhat az adott ország vagy gazdasági térség gazdaságában.

Ezzel szemben a túl gyors, nem körültekintő lazítás azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a még mindig magas inflációs környezetben elindul felfelé a gazdaság. Beindul a hitelezés, a fogyasztás, ami pörgeti a keresletet, és ez többletinflációt generál. Vagyis konzerválhatja a drágulás mértékének magas szintjét – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Így teljesített a forint

Hétfő reggel 377,3 körül járt a forint az euróval szemben, várva a jegybank keddi kamatdöntésére. Kedden a jegybank hullámvasútra ültette a magyar fizetőeszközt, a kamatdöntés után erősödött a magyar fizetőeszköz, a 374-es szint közelébe erősödött, de Virág Barnabás kamatdöntést követő beszéde után gyengülésbe kezdett, és az esti órákban a 378-as határt is átlépte. A hét vége felé azonban erősödésnek indult a magyar deviza, szombat délben kicsivel 373 felett járt. 

Az áprilisi jegybanki kamatdöntésből, illetve a kapcsolódó közleményekből a piaci szereplők azt szűrhették le, hogy a jegybank óvatosan kezeli a kamatcsökkentés megkezdését 

– világított rá az Indexnek Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint a jegybank döntése, hogy még nem kezdték el a 18 százalékos irányadó betéti kamat csökkentését, illetve hangsúlyozták az óvatos megközelítést, a kamatdöntések előre kommunikálását és azt, hogy kiemelten figyelembe veszik a piaci kamatvárakozásokat, hozzájárulhatott ahhoz, hogy az euró-forint árfolyam a 380-as szint alatt tudott maradni a következő hónapokra adott kamatcsökkentési jelzés ellenére is.

A dollárral szemben hétfő reggel 343,7-nél járt a forint, majd a hét végére jelentős erősödést mutatott, szombaton 14 óra 30 perckor már 338,66-nál járt.

Erős maradhat a forint

A forint árfolyamát elsősorban a 18 százalékos egynapos MNB betéti kamat 2022. októberi bevezetése fordította meg, azonban az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearány hatására érdemben csökkenő folyó fizetési mérleg hiány is pozitívan támogathatja a devizát – állapította meg lapunknak Balog-Béki Márta, a Magyar Bankholding tőkepiaci elemzője.

A bankholding a forint árfolyamára vonatkozó előrejelzést javította, amit indokol a forint év eleji gyors erősödése, a gáz- és energiaárak év eleje óta látott csökkenése és alacsonyabb szinteken való stabilizálódása, ami érdemben javítja a külső egyensúlyt, a dollár év eleje óta látott gyengülése, valamint az MNB kamatcsökkentésének elhúzódása.

A forint árfolyamában a jelenlegi szintekhez képest a közeljövőben nem várnak jelentősebb erősödést, de pozitív teljes EU-s megállapodás és forrásbeáramlás esetén elképzelhető egy markáns további erősödés, amire elsősorban az év második felében lehet számítani.

Negatív teljesítmény a főbb tőzsdéken

A főbb európai tőzsdék a német DAX kivételével gyengüléssel zárták a heti kereskedést:

• a londoni FTSE 100-index közel 0,63 százalékos mínuszban,
• a francia CAC-40 0,98 százalékos eséssel,
• a frankfurti Dax 0,39 százalékos növekedéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 0,83 százalékos gyengüléssel zárt.

A BUX-index hasít

A főbb európai tőzsdékkel szemben a magyar BUX-index jól teljesített a héten, 1,64 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén erősen meneteltek: a Richter 2,06 százalékos növekedést mutatott fel, a Magyar Telekom 0,71 százalékot erősödött, az OTP 2,69 százalékot lépett előre, a Mol 1,26 százalékot emelkedett.

Tőzsdére lép a tőzsde

Nyilvános részvénytársasággá alakul át a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a működési forma megváltoztatását a társaság szerdai sajtónyilvános közgyűlésén szavazták meg. Emellett határoztak a társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsde Részvények Standard kategóriába történő tőzsdei bevezetéséről és az alapszabály módosításáról.

A társaság közleménye szerint a BUX-index a legtöbb részvénypiachoz hasonlóan veszített az értékéből, 43 794 ponton zárva az évet, ami 13,7 százalékos csökkenés éves szinten, ez nemzetközi összehasonlításban az átlagnál jobb teljesítményt tükröz. A nagyfokú volatilitáshoz kimagaslóan nagy forgalom társult: az egy kereskedési napra levetített átlagforgalom közel 14 milliárd forintot tett ki, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Osztalékot fizet az OTP

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank éves közgyűlésén bejelentette, hogy az osztalék mértéke részvényenként a 2022. év vonatkozásában 300 forint, azaz a részvények névértékére vetítve 300 százalék.

A bankvezér felfedte, hogy a kamatrés jelentős csökkenésével szembesültek az elmúlt évben, és ez idén is folytatódik.

Reméljük, hogy a teljesen értelmetlen kamatsapka kivezetésre kerül, és 2023 már jobb lehet

– fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy a magyar bank teljesítménye sokkal jobb lett volna a kormányzati intézkedések nélkül.

Csökkent az olaj ára

Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 76,88 dolláron állt, majd némi csökkenéssel pénteken 76,15 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 80,53 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 79,87 dollárra mérséklődött.

Két lépésben, júniusban és augusztusban is jelentősen megemelné az ukrajnai vezetékes olajhálózat üzemeltetője, az Ukrtransznafta a Barátság kőolajvezetéken szállított orosz olaj vámját.

Már március elején is felmerült, hogy az ukrán vállalat egy nagy emelést hajthat végre, és megemelheti a Szlovákia, Magyarország és Csehország felé tartó orosz kőolaj tranzitdíját. Akkor az iparági források arról írtak, hogy tonnánként 27,2 euróra emelkedhet az ár. A kijevi kormányzat a tarifa emelését a háborúban elpusztult kőolajszállítási infrastruktúra újjáépítésének költségeivel magyarázza.

Esik a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre megawattóránként 40,85 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést a múlt héten. Némi csökkenés után a gáz ára ezen a héten 38,53 euró/megawattóra értéken zárta a kereskedést.

Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.

A korábbi bejelentésnek megfelelően májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára. Az érintett cégek költségeinek nagyarányú mérséklése elősegíti gazdaságos működésüket a szankciós energiaválságban. Egy másik kormánydöntés alapján szintén május elsejétől az MVM Csoport kevesebb mint felére csökkenti Váltó fix tarifáit a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer nem lakossági ügyfele számára – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

(Borítókép: Index)