Matolcsy György kivonta kamatvágó szablyáját, az infláció elleni harc új korszakába értünk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden bejelentette, hogy 100 bázisponttal csökkenti az egynapos betéti tender kamatszintjét (effektív kamat), illetve az egynapos fedezett hitel kamatát. Ezt a korábbi hónapok szokásaival ellentétben nem Virág Barnabás, a jegybank alelnöke jelentette be, hanem Matolcsy György jegybankelnök. 

– világított rá Virovácz Péter. Az ING-bank vezető elemzője megjegyezte, hogy minden esetben, amikor a monetáris politika új korszakba lép, ezt Matolcsy György nyitja meg vagy éppen zárja le az előzőt. Mivel májusban megkezdődött az effektív ráta csökkenése, ez is korszakváltásnak tekinthető. Az elemző szerint az új szakaszban folyamatosan csökkenthetik a kamatokat, ha minden kedvezően alakul.

Matolcsy György a beszéde végén kiemelte, hogy sem a 24 százalékos, sem a 14 százalékos, sem az egy számjegyű infláció nem fogadható el hosszú távon (a jegybank hivatalos inflációs célja 3 százalék, 1-1 százalékos toleranciasávval). Az élelmiszer-ársapkákról elmondta, hogy azok rövid távon segíthetnek az infláció elleni küzdelemben, azonban hosszú távon emelik azt. Erre mutatott rá korábban az Indexnek adott interjúban Larry Randall Wray sztárközgazdász, a modern monetáris elmélet egyik vezéralakja is. Fontos megjegyezni, hogy a kormányzat és a jegybank céljai megegyeznek, és a megvalósítás módjáról folyamatosan egyeztetnek.

Mit várhatunk a kamatdöntés után?

A májusi jegybanki döntés teljes összhangban volt az ING-bank várakozásával, amit korábban az Index közölt. Ahogyan azt várni lehetett, az elmúlt hónapok javuló trendjei megnyitották az ajtót a valódi kamatvágások előtt. A kamatvágási ciklus jelenlegi szakaszában a jegybank elsősorban a piaci stabilitást érintő változtatásokat figyeli. 

Tekintettel arra, hogy javulnak a külső egyensúlyi mutatóink, a tavalyi év végéhez képest erősödött a forint, és most stabilizálódni látszik 370-375 környékén, valamint az összes fontos pénzügyi részpiacon is stabilitás látható – amellett, hogy a piac be is árazta a kamatvágási ciklust –, mind azt jelzi, hogy trendszerű kedvező változások zajlottak az elmúlt időszakban

– ismertette Virovácz Péter. Az infláció csökkenése szerinte már csak hab a tortán, ami persze szintén fontos a piaci stabilitás szempontjából, nyugtatja ugyanis a befektetőket.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint a forint árfolyamában történhet korrekció, amely a 370-es szintre is visszaviheti az árfolyamot. Ugyanakkor ennél alacsonyabb, akár 365-ös árfolyamra csak abban az esetben számít, ha pozitív hírek érkeznének az uniós forrásokkal kapcsolatban.

Virovácz Péter szerint a 378-380 körüli szint meglehetősen erős ellenállást tud biztosítani, vagyis ha csak valami földrengésszerű változást nem tapasztalunk a külső vagy a belső kockázati megítélésben, a forint képes lehet hosszabb távon is 380 alatt maradni. Az erősödés irányába komolyabb lépést csak valami váratlan pozitív esemény válthatna ki.

Amennyiben minden a tervek szerint halad, és minden hónapban 100 bázispontot képes a jegybank csökkenteni az irányadó rátán, úgy szeptemberre érhet össze a 13 százalékos alapkamattal az irányadó ráta. Ezt árazza a piaci is, vagyis amennyiben valóban ezt az utat követi az MNB, az önmagában nem kellene, hogy érdemi turbulenciát vagy meglepetést okozzon a befektetők számára

– mondta a szakértő. Pénteken 16 óra magasságában 372,4 forint közelében jegyezték az eurót.

Tovább vághat a jegybank

Virovácz Péter szerint ha továbbra is stabil marad a pénzpiaci környezet, esetleg további javulásról beszélhetünk, úgy a májusi döntés lesz az irányadó a következő hónapokban.

Száz bázispontos lépésenként közelítheti a jegybank az irányadó rátát az alapkamathoz. Mivel a jegybank a fokozatosságot részesíti előnyben, valamint a kiszámíthatóságot, úgy nem gondolnám, hogy ezt a lépésközt nagyon rángatná a jegybank

– fogalmazott a szakértő. Kitért arra, hogy egy újabb piaci turbulencia esetén előfordulhat, hogy az MNB egyszerűen megáll a kamatvágással, és kivár, amíg javul a kockázati megítélés. Piaci turbulenciát számos tényező okozhat: akár az Egyesült Államok adósságplafon körüli vitája, vagy éppen az uniós forrásokkal kapcsolatos vita újabb fellángolása – ismertette.

Miért dönthetett így az MNB?

Varga Zoltán, az Equilor elemzője ismertette, hogy számos pozitív tényező vezetett a jegybank száz bázispontos kamatvágásához:

• tartósan és jelentős mértékben javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása,
• a fejlett országok közelmúltbeli bankrendszeri problémáinak nem voltak globális tovagyűrűző hatásai,
• a feltörekvő piacok befektetői megítélése általánosan erősödött,
• a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil,
• az európai energiaválság kockázata csökkent,
• Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege nagymértékű és trendszerű javulást mutat. 

Virovácz Péter szerint egyértelmű üzenet a piacok számára, hogy bár valóban elindultak lefelé a kamatok, ez elsősorban a piaci stabilitással van összefüggésben, nem pedig az árstabilitással. Ezt a két tényezőt a jegybank az elmúlt hónapokban tudatosan kettéválasztotta. A szakértő szerint ezzel tud kellően szigorú hangnemet fenntartani az MNB, a piaci szereplők viselkedését irányítani olyan formában, hogy a megkezdett kamatvágás ne veszélyeztesse a piaci stabilitást és ezen keresztül az árstabilitást.

(Borítókép: Matolcsy György 2016. október 3-án. Fotó: Huszti István / Index)