Lehet trágyából várat építeni: tovább nőtt a Bige-birodalom

Amíg 2021-ben még 12,4 milliárdos veszteséggel zárta az évet a Nitrogénművek Zrt., idén 30 milliárd forint feletti nyereséget könyvelhetett el – derült ki a műtrágyagyártó cég éves beszámolójából. 

A pétfürdői műtrágyagyártó vállalat az értékesítés nettó árbevételét a 2021-es 145,8 milliárd forintos szintről 182,2 milliárdra növelte 2022-ben.

A 2021-es nagy veszteség mögött a megugró gázárak állhattak, erre enged következtetni a pénzügyi műveletek eredménye sor, mely a 2020-as mínusz 12,9 milliárd forintról 2021-re mínusz 23,1 milliárdra nőtt, ezen belül a földgázügyletekre fordított összeg a 2020-as 2,4 milliárdról 2021-re ennek nyolcszorosára, 19 milliárd forintra ugrott.

Egy évvel később, 2022-ben is még érezhető volt a magas gázár eredményromboló hatása, azonban a pénzügyi műveletek sor mínusz 6,5 milliárdra csökkent, a határidős földgázügyletek ráfordításai sor jelentősen, 829 millió forintra zsugorodott. Ez valószínűleg az előre tervezésnek, a termelési leállásoknak és a kényszerszünet alatt végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető.

Szorult helyzetbe került a műtrágya szektor

Az orosz–ukrán konfliktus nehéz helyzetbe hozta az egész szektort és a Nitrogénműveket is. A 2022. február 24-én kirobbant háború hatására a földgázárak az év eleji szinthez képest másfélszeresére ugrottak, és az energiaellátás is kérdésessé vált. Így már nemcsak az aszály sújtotta, jövedelemhiánytól szenvedő gazdák aggódtak a műtrágyaellátás és a várható árak miatt, hanem maguk a gyártók, sőt a várható éhínség nyomán fellépő politikai instabilitási és migrációs problémák miatt már a politikusok és az ENSZ is. 

A legtöbb gyár leállította vagy radikálisan csökkentette a termelést, a műtrágyagyártás ugyanis az energiaintenzív iparágak közé tartozik, az előállítás költségeiben körülbelül 70 százalékot tesz ki a földgáz.

A mezőgazdaság működésének piaci alapjait is beláthatatlan módon befolyásoló kormányzati döntések tovább növelték a működési kockázatainkat, így társaságunk ammóniatermelése átmenetileg leállításra került 2022. március 8-án 

– írta a cég az éves beszámoló kiegészítő mellékletében. A dokumentumból kiderül, hogy március 31-én újraindult a a Nitrogénművek, azonban az év során hol műszaki problémák, hol piaci okok miatt a termelés átmenetileg szünetelt – összesen 202 napon tartottak kényszerpihenőt, 2022. december 19. óta azonban folyamatos a termelés.

Az energiaválság nemcsak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent

– nyilatkozta korábban az Indexnek Bige László. Idén januárban pedig tetőzött az infláció 25,7 százalékos csúcson, az élelmiszer-infláció 40 százalék fölé szökött. Azóta az energiaárak már mérséklődtek, és az infláció is visszafordult, év végére egy számjegyűre jósolja azt a kormányzat mellett több szakértő is. Ennek nyomán a műtrágya szektor is fellélegezhet.

A műtrágyán nem érdemes spórolni

A lapunknak tavaly szeptemberben adott interjúban Bige László arra is kitért, hogy a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt. „Legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél. A nitrogénműtrágyák elhagyásával ugyanis borítékolható a hozam- és bevételcsökkenés is” – mondta. Megjegyezte, hogy akkora az európai kereslet, hogy export esetén egy nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet, viszont hozzátette, hogy a belföldi ellátást helyezi előtérbe.

– ismertette az Agrárközgazdasági Intézet a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es évre vonatkozó számításait. Az elemzésben megjegyezték, hogy az értékesített mennyiség 32,4 százalékkal lett kevesebb az egy évvel korábbinál. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a jelentős volumencsökkenés ellenére is 65,4 százalékkal 381 milliárd forintra emelkedett 2022-ben.   

Bige László fia, Bige Dávid, aki egyben a Nitrogénművek kereskedelmi igazgatója, a Portfoliónak márciusban elmondta, hogy szerinte belátható időn belül a 2021 előtt tapasztalt szintekre nem fog visszatérni a műtrágyák árszintje.

A rendszerváltás magvetője

A legfrissebb gazdaglistából kiderül, hogy Bige László tovább építette műtrágya-birodalmát, 233 milliárd forintra becsült vagyonával az ország 8. leggazdagabb embere volt 2022-ben. A Bige Holding megannyi ágazatban jelen van, de a legmeghatározóbb a műtrágya-, kénsav- és salétromsavgyártás. Bige László feleségével három fiút nevelt fel, akik forrásaink szerint a vegyipari holdingnál képzelik el a jövőjüket.

A magyar topmilliárdosok népszerű stratégiája, hogy külföldi elit egyetemekre – Yale, Princeton, Harvard, Oxford – járatják a gyerekeiket

– tudtuk meg Szakonyi Pétertől, A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztőjétől, aki hozzátette, hogy Bige László három fia közül ketten, Zoltán és Dávid a cégben dolgoznak. Utóbbi az Oxfordi Egyetemen végzett. 

(Borítókép: Bige László. Fotó: Balázs Attila / MTI)