2024. június 14. 21:00 ÉLŐ
Németország 2
Skócia 0

A kormány bejelentette, segít – aztán kiderült, ez csak zsebpénz

D MTI20221116001
2023.06.19. 17:32
Biztosan komoly veszteséget eredményez – értékelték Gulyás Gergely hétfői bejelentését az Index megkeresésére energetikai elemzők. A kormány három szektorban árplafont vezet be a rögzített áras szerződéseknél, a legmagasabb árat 200 euró/megawattban határozzák meg július 1-jétől. Az MVM lapunk megkeresésére nem reagált, de biztosan kijelenthető: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ötletét végül ők fizetik. Elemzés.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón ismertette, hogy a cégek 81 százaléka rögzített áras szerződést kötött, ennek következménye, hogy az érintettek harmada 320 euró/megawatt felett fizet, miközben az átlag meghaladja a 250 eurót. Erre reagálva arról döntött a kormány, hogy három területen árplafont vezet be.

A LEGMAGASABB ÁRAT 200 EURÓ/MEGAWATTBAN HATÁROZZÁK MEG JÚLIUS 1-JÉTŐL.

Az intézkedés a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra és a raktározás, szállítás területére érvényes. Az intézkedés több mint 5000 piaci szereplőnek segít, mintegy 40 milliárd forintos költségvetési kiadás mellett. A tárcavezető ismertetése alapján a kormány a jelentős könnyítésért cserébe azt várja a vállalkozásoktól, hogy növeljék a gyártási kapacitásokat, az árakat pedig ne emeljék – utóbbit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ellenőrzi a továbbiakban.

A kormányzat érvei

Az MKIK fáradhatatlan buzgólkodása nem meglepő, a friss változtatás tőlük érkezett múlt hétfőn. Akkor úgy fogalmaztak, „a területi kamarák által összegyűjtött vállalkozói jelzések alapján indokolt az energiaszerződések felülvizsgálata”. A kkv-k nagy része a piaci árhoz képest viszonylag magas áron kötötte meg fix áras szerződését tavaly ősszel, belekényszerült a szerződéskötésekbe. A kamara azzal indokolta a javaslatát, hogy a kkv-k a kedvezőtlen feltételű szerződéssel járó megemelkedett költséget – alacsony teherbírásuk okán – hosszú távon nem tudják elviselni. Érdekesség, hogy a „rendkívüli helyzetre való tekintettel” a kamarai tagdíjat sem az energiaválság, sem a világjárvány alatt nem módosították, könnyítést nem adtak.

A kormány lépése azért se volt meglepő, mert Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és befektetésekért felelős helyettes államtitkára, valamint Szük Krisztina, a kamara közgazdasági igazgatója pár napja a Világgazdaság hasábjain érvelt a döntés mellett. A közös tollukból származó véleménycikk szerint a vállalkozásoknak a tavalyi év második felében kedvezőtlen időpontban kellett fix áras beszerzési megállapodásokat kötniük, hogy a következő üzleti évre biztosíthassák az energiaellátásukat.

Az ukrajnai háború és az energiahordozókra kivetett uniós szankciók miatt ekkorra egész Európában megdrágult az áram és a gáz, de a cégek nem várhattak a szerződéssel, és nem is tudhatta senki, meddig tart az ellátási bizonytalanság okozta pánik.

A szerzők szerint a vállalatok a kisebbik rossz mellett döntöttek, amikor magas áron állapodtak meg a kereskedőkkel, mert a másik lehetőség az volt, hogy esetleg nem jutnak energiához.

Magánjogi szerződésekbe nyúlnak bele

Balogh József energetikai szakértő az Indexnek úgy nyilatkozott, valójában arról van szó, hogy 40 milliárd forintos intézkedést jelentette be a kabinet.

Összehasonlításként: a rezsivédelmi alap 2700 milliárd forint évenként. „Ehhez képest a mostani a bejelentés zsebpénz”.

Lapunknak arra is kitért, hogy a magyar áram- és gázpiacon a legnagyobb szereplő az MVM Csoport. Így a mostani döntés veszteségét ez a vállalat viseli. Ez a 40 milliárd ugyanott csapódik le, ahol a korábbi rezsicsökkenés vesztesége.

Jogosan felvetődik a kérdés, hogy ki kompenzálja a kereskedőket.

Balogh József hozzátette, a veszteség azért keletkezik, mert a földgázbeszerzéskor még 300 euró volt az árfolyam, most ezt kell eladni 200-ért. Ezen a piacon az MVM részesedése becslése szerint 89 százalékos. Ám ennek az intézkedésnek semmi köze a rezsivédelmi alaphoz. „A döntés nem a lakosságot érinti, hanem a piaci szektort” – mondta Balogh József.

Emellett szintén fontos érve az energetikai szakértőnek, hogy a mostani döntés értelmében a kabinet a társasági szerződésekbe nyúl bele. „Így felvetődik a kérdés, hogy melyik magánjogi szerződés lesz a következő, amit módosítani kell. Véleményem szerint vannak olyan rendkívüli helyzetek, amikor indokolt egy ilyen módosítás, de nem 40 milliárd forintos tételnél. A magánjogi szerződések szentsége a jogrendszer alapja, ezért felrúgni nem lehet” – összegezte.

Mindenképpen veszteség keletkezik

Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője az Indexnek úgy értékelte a döntést, hogy a 200 eurós ár magasabb a mostani piaci árnál, de alacsonyabb annál, amely mellett a vállalkozások jellemzően leszerződtek a szolgáltatókkal. A szolgáltatók se teljes egészében az aktuális piaci áron szerzik be az áramot, a határidős szerződésekkel sok esetben bent ragadtak a magasabb áron.

Nem ismert, hogy mi az az átlagár, ami mellett a szolgáltatók most vásárolják az áramot, de vélhetően ezt figyelembe vették a 200 eurós küszöb meghatározásánál. Végső soron az érintett vállalatok az eddiginél olcsóbban juthatnak áramhoz, leküzdve ezzel a magas áramárból adódó versenyképességi hátrányuk egy részét.

Az elemző arra is kitért, a vállalkozások jellemzően egyéves időtartamú fix áras szerződéseket kötnek a szolgáltatókkal – ez általában január 1-jétől indul. Amikor ezek a szerződések köttettek, a piaci ár még magasabb volt, és így a szolgáltatók is magasabb árú szerződést ajánlottak.

A MAGYAR ÁRAMÁR – JELENTŐS RÉSZBEN AZ IMPORTARÁNY MIATT – EURÓPAI SZINTEN MAGAS LETT, AMI A VÁLLALKOZÁSOKNAK JELENTŐS VERSENYHÁTRÁNYT OKOZ.

A magyar ipar egyébként jelentősen energiaintenzív, így a magas energiaárak ahhoz vezetnek, hogy a teljesítménye csökken – ez visszaköszön az elmúlt hónapok ipari termelési adataiban is. „Hogy ez az intézkedés a vállalkozásoknak mekkora segítséget jelent, az nagyon eltérő lehet. Van, akinek hatalmas segítség (mert magas áron kötött szerződést és az árbevétel-arányos energiaköltsége nagy) és a túlélés feltétele, van, akinek kisebb (kevésbé energiaintenzív ágazatban, alacsonyabb áron tudott szerződést kötni). Ez tehát nemcsak a nemzetközi, hanem az itthoni versenyképességet is nagyban tudja befolyásolni” – összegezte.

Veszteség Regős Gábor szerint is keletkezik – vagy legalábbis elmaradt a haszon. Az eddigi információk alapján a szolgáltató adja majd olcsóbban az áramot, tehát ő viseli a terhet – ugyanakkor a beszerzési ár is csökkent, ez nem feltétlenül jelent veszteséget.

Nem tudjuk ugyanis, hogy a szolgáltatók milyen arányban vásárolnak azonnali és milyen arányban határidős áron áramot, azaz hogyan alakul ténylegesen a költségük. Vélhetően a beszerzés nem teljes egészében a korábbi magas áron történik (ezt mutatja a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása, illetve a termék-külkereskedelemben a javuló cserearány). Így nem feltétlenül kell, hogy a 200 eurós plafon tényleges érdemi veszteséget jelentsen.

Ezen a ponton azt is fontos kiemelni: Gulyás Gergely a Kormányinfón arra is emlékeztetett, hogy a napokban miniszteri rendelet tisztázhatja a részleteket. Regős Gábor szerint olyan ágazatokat kellett kiválasztani, amelyeknél az energiaintenzitás magas. Tehát ott számít igazán az árplafon, ahol jelentős versenyhátrányt okoz a magasabb ár nemzetközi szinten, a versenyképesség az igazi szempont.

„Szóba jöhetnének további ágazatok, de valószínűleg a költségoldalt is nézte a kormányzat, miszerint a beszerzés egy jelentős része le van kötve határidős ügyletekkel” – tette hozzá.

(Borítókép: Kormányülés a Karmelita kolostorban 2022. november 16-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)