Megpiszkálták a családtámogatást: harminc alatti nők állnak a kör közepén

A héten már másodszor tartott Kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. Hamar kiderült, hogy nem véletlenül állt ki újra a pódiumra a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő asszony. Míg a hétfői bejelentések főként a rezsiszabályok szektorális változását, a gyógyszeriparra vonatkozó extraprofitadó jelentette terhek mérséklését és a SZÉP-kártya felhasználásának kibővítését érintették, addig ezúttal az élelmiszerárstop és a családtámogatási rendszer került az asztalra.

Augusztusig maradnak az árstopok

Az Index megírta, a kormány pedig bemondta: marad az élelmiszerárstop. Ám mivel az előrejelzések szerint augusztusra mintegy 15 százalékra csökkenhet az infláció, az eddig ismert június 30-i dátumhoz képest az intézkedést már csak egy hónappal hosszabbítják meg. Gulyás miniszter kiemelte:

• működik a kötelező bolti akciózás (június 1-től),
• indulásra kész az online árfigyelő rendszer (július 1-től),
• továbbá SZÉP-kártyával is lehet hidegélelmiszert vásárolni (augusztus 1-től).

Ugyanakkor annak érdekében, hogy augusztus 1-jén eredményesen vezethessék ki az élelmiszerárstopot, a kötelező bolti akciók mértékét 10-ről 15 százalékra emelik. Az intézkedés kiterjed azokra a termékekre is, amelyekhez eddig hatósági áron lehetett hozzájutni. Ennek számítási alapja Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a bruttó beszerzési ár lesz. A kormányzat várakozása szerint így az árstop megszűnésével is marad egy fék, amivel meg lehet akadályozni a hirtelen áremelkedést.

Változik a babaváró és a csok

Áttekintették a családtámogatási rendszert is a szerdai kormányülésen is, arra jutottak, hogy az orosz–ukrán háború, az arra adott szankciós válaszok, illetve a magas infláció alaposan átértékelte a támogatási formák hatékonyságát. Erre való tekintettel a kormánytagok úgy döntöttek, hogy változtatnak a babaváró hitel és a csok feltételein is.

A babaváró hitel továbbra is érdemi segítség, ám megfigyelhető, hogy kitolódott a gyermekvállalás időpontja. Így a babaváró összegét 10-ről 11 millió forintra növelik, de 2024. január 1-től csak azok a házaspárok vehetik fel a hitelt, ahol a hölgytag 30 év alatti. Van azonban egy év átmenet: jövő januártól egy esztendőn át fennmarad a jogosultság a 30 és 40 év közötti nők számára a várandósság igazolása esetén. A csokról Gulyás Gergely elmondta, hogy

a program ma leginkább a kisebb településeken működik, a tapasztalatok szerint a nagyvárosokban a csok és az önrész mellé bankhitelt is fel kellett venni.

Ám a magas kamatok miatt a bankhitelezés gyakorlatilag leállt, így a csokigénylések száma jelentős mértékben csökkent. Erre reagálva a kormány úgy döntött, a falusi csok szabályai fennmaradnak, sőt a keretösszegeket 50 százalékkal, néhány helyen pedig annál is nagyobb mértékben emelik. Az 5 százalékos áfakedvezmény lehetősége megmarad.

de kidolgoznak egy új otthonteremtési formát a családalapítás előtt álló városi lakosság számára. A falusi csokra vonatkozó konkrét példák között elhangzott, hogy

• egy gyermek után 600 ezer forint a csoktámogatás új családi ház építése, vásárlása esetén, ez 1 millió forintra emelkedik,
• két gyermek esetén ez 2,6 millió forintról 4 millióra ugrik,
• három gyermeknél pedig 10 millió forintról 15 millióig kúszik fel a támogatási összeg.
• meglévő ház korszerűsítése esetén egy gyermek után 300 helyett 500 ezer forint jár majd,
• két gyermeknél 1,3 millió forint helyett 2 millió,
• három gyermek esetén 5 millió forintról 7,5 millió forintra emelkedik az összeg.

Helikopter-baleset: szakértők a helyszínen

Értelemszerűen a horvátországi helikopter-balesettel kapcsolatos fejleményekről is szó esett. Elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a családok értesítését, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki, ezt Gulyás Gergely is megtette a Kormányinfón. A honvédség saját halottjának tekinti az elhunyt katonákat.

Egyelőre annyit tudnak, hogy a honvédség egy Airbus H145-ös helikoptere lezuhant szerdán  három magyar katonával, kettejüknek a holttestét megtalálták, a harmadik katona eltűnt, de a túlélésre nincs érdemi esély. (Igaz, közben arról szólnak a hírek, hogy megtalálhatták a harmadik katonát is – a szerk.) A vezérkari főnök különleges szakértői csoporttal érkezett a helyszínre, azonnali szakértői vizsgálat kezdődött, amelyben horvátok és magyarok is részt vesznek, ennek eredményéről lezárulta után adnak tájékoztatást.

Mekkora a baj, és miért?

Az Index azt kérdezte, hogy mi a kormány és mi a jegybank felelőssége abban, hogy a magyar infláció a KSH szerint 21,5, az Eurostat adatai alapján 21,9 százalék, miközben az utolsó előtti, 12,5 százalékon álló cseh, lengyel párostól is fényévekkel el vagyunk maradva. Nem az uniós átlag 7,1 vagy az euróövezet 6,1 százalékos inflációját kértük számon, arra viszont kíváncsiak voltunk, hogy miért vagyunk ennyivel rosszabb helyzetben, mint a régiós versenytársaink. Gulyás Gergely erre reagálva meglehetősen szűkszavúan azt mondta:

a nyersanyagok ára és a tavalyi aszály következtében megugrott élelmiszerárak dobták meg a hazai inflációt.

Elismerte, ebben a jegybanknak és a kormánynak is van felelőssége. Felvetettük azt is, hogy egyre több kormánytag beszél arról, van élet az uniós források nélkül. A miniszter szerint ugyanúgy megegyezésre törekszünk az Európai Bizottsággal, elsősorban nem rajtunk múlik, hogy ez idáig nem született alku.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Szollár Zsófi / Index)