Tovább simult a bőr a magyar munkaerőpiac arcán

Huszonhétezer fővel, 191 ezer főre nőtt a 15–74 éves munkanélküliek száma 2023. március–májusban, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

• A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra növekedett.

Szintén a március–májusi időszakot figyelembe véve a 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,0 százalék volt. Az összes munkanélküli 18,7 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, a munkanélküliek 36,3 százaléka legalább egy éve keresett állást. A nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,1 százalékkal, 229 ezer főre csökkent.

Többen dolgoznak

A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt 2023 májusában, 26 ezerrel több, mint egy éve.

A 2023. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel több, 4 millió 704 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 5 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 588 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 428 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,8 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 161 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.

• Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra mérséklődött,
• míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,6 százalékponttal, 68,5 százalékra emelkedett.

Tovább javulhat a ráta

Az év elején – főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt – 4 százalékig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat  „Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség” – tette hozzá.

Az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így

a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol –, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.

A szakértő rámutatott: a magyar munkaerőpiac még a negatív szezonális hatásokból következőnél is stabilabbat képet mutat, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben – értékelte a KSH adatait Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából – tette hozzá.