Rácáfolt a forint az erejét firtató kritikus hangokra

A forintpiacon kivárás volt jellemző a hét elején, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülése előtt 373,50 körül mozgott az euró-forint árfolyam. A magyar jegybank az alapkamatot továbbra is 13 százalékon tartotta, miközben az egynapos betéti gyorstender kamatát – a várakozásokkal teljesen összhangban – 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette.

A jegybanki kommunikációban kiemelték, hogy ez utóbbi, tehát az irányadó ráta csökkentésének folytatása során továbbra is törekednek az óvatosságra, és fokozatosan haladhatnak – és ezzel a tempóval szeptemberre zárhat össze az alapkamattal a ráta –, erre a forint a dollárhoz és az euróhoz képest is kisebb erősödést mutatott

– állapította meg lapunknak Balog-Béki Márta. Az MBH Bank tőkepiaci elemzője hozzátette, hogy továbbra sem nyertek megerősítést azok a várakozások, miszerint a kiemelten magas hazai kamatszint csökkentésének megkezdésével ismét gyengülő pályára kerül a hazai deviza.

Az euró-forint árfolyam a hét közepétől ismét a 370-es szint alá került, és 369,50 körül stabilizálódott. Szombat reggel 9 óra magasságában némi gyengüléssel 370 forintot és 18 fillért ért egy euró.

Ítéletet mondott Magyarországról a Fitch

Az euró-forint devizapárt május eleje óta a 367,4–377 forint közötti szintek határolják, egy széles sávban oldalaz az árfolyam. Péntek este a befektetők fókuszában a Fitch hazánkkal kapcsolatos hitelminősítői véleménye állt. 

Tegnapi döntése előtt a Fitchnél a magyar adósbesorolás a BBB- kategóriában volt, tehát a bóvli felett járt két kategóriával. Januárban a hitelminősítő az adósbesorolást negatív kilátással látta el, amiből később akár leminősítés is következhet.

A minősítés előtt háromféle kimenet volt lehetséges – és a makrogazdasági folyamatok alapján bármelyik elképzelhető lett volna: leminősítés, illetve változatlan szint negatív vagy stabil kilátással – állapította meg Regős Gábor.

A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a kedvezőtlenebb minősítést az uniós források visszatartása, illetve a növekvő kamatkiadások indokolhatták volna. A kedvezőbb minősítést pedig az energiaárak mérséklődése és ennek nyomán a folyó fizetési mérleg jelentősen javuló egyenlege, illetve a stabilabb és erősebb forintárfolyam indokolta volna.

A hitelminősítő értékelésében pozitívan nyilatkozott a magyar gazdaság erős strukturális mutatóiról, valamint a külföldi működőtőke nagymértékű beáramlásáról és a beruházások magas volumenéről, ugyanakkor megállapította, hogy hazánk a kategórián belül magas GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, illetve fiskális és monetáris politikája unortodox – világított rá Regős Gábor.

A negatív kilátás fenntartását elsősorban a gazdaságpolitikával kapcsolatos aggályokkal indokolták:

• a tavalyi magas hiánnyal,
• a különadókkal,
• valamint a továbbra is magas inflációval.

Pozitívumként értékelték a folyó fizetési mérleg egyenlegjavulását, bár az Oroszországtól való függés szerintük változatlanul kockázati tényező – mutatott rá a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Nem bánnak kesztyűs kézzel az inflációval

A nemzetközi piacokon a hétfői amerikai ünnepnap után leginkább a jegybankárok kommentjeire figyeltek a piacok.

A hét második felében elromlott a befektetői hangulat, miután a globális kamatemelési ciklus több fronton is folytatódni látszik, s ezzel ismét erősödtek a globális recessziós félelmek

– állapította meg Balog-Béki Márta. Az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint az Európai Központi Bank (EKB) további kamatemeléseit árazza a piac az igencsak szigorú jegybanki hangnem mellett.

Emellett a Fed elnöke a Kongresszus előtti meghallgatásán szintén arról beszélt, hogy a tengerentúlon újabb kamatemelések várhatók, ha nem történik nagyobb előrelépés az infláció letörésében. Továbbá a brit és a norvég jegybank is a várt feletti kamatemelést jelentett be a héten.

A kockázatkerülés közepette a dollár erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben, az amerikai dollár-forint árfolyam is 340 fölé került.

A devizapárban 336 forintnál található egy erős támasz, ez a május eleji mélypont, ahonnan a héten is visszapattant a kurzus. A jövő hét utolsó napján az eurózónában és a tengerentúlon is fontos inflációs adatokat publikálnak, amit kiemelten figyelnek a befektetők

– állapította meg az Indexnek a tőkepiaci elemző. Szombat reggel 9 óra magasságában 339 forint 76 fillért ért egy dollár.

Negatív hangulatban a főbb európai tőzsdék

Gyengén teljesítettek a főbb európai tőzsdék a héten:

• a francia CAC-40 2,70 százalékos gyengüléssel,
• a frankfurti Dax 2,79 százalékos mínuszban,
• az euróövezeti EuroStoxx50 2,51 százalékos visszaeséssel,
• a londoni FTSE 100-index 2,39 százalékos csökkenéssel zárt.

A BUX menetelt tovább

Az április óta tartó emelkedés után a BUX oldalazott a múlt hét során, a hazai értéktőzsde indexe 0,65 százalékkal került fentebb péntek délutánra a hétfői nyitáshoz képest.

A régiós indexekhez képest a magyar BUX teljesítménye kiemelkedőnek számít, a cseh tőzsdemutató 1,7 százalékkal, a varsói index pedig 3 százalékkal került lejjebb a hét során

– állapította meg lapunknak Rácz Balázs. Az MBH Bank senior tőkepiaci elemzője szerint a hazai blue chipek mozgását nyári hangulat jellemezte, az árfolyam mozgását meghatározó hírek nem láttak napvilágot, a legjobban a Mol teljesített a héten.  

A BUX-index 0,65 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:

• a Mol volt a hét növekedési bajnoka 1,96 százalékos erősödéssel,
• a Richter 0,65 százalékot emelkedett,
• a Magyar Telekom 1,10 százalékot lépett vissza, 
• az OTP Bank 0,46 százalékot csökkent.

Tőzsdére lépett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde életében fontos mérföldkő volt múlt héten, ugyanis elindult a kereskedés a tőzsde részvényeivel a BÉT Standard kategóriájában.

A tőzsdei megjelenéstől azt várják, hogy jelentősen támogatja majd a tulajdonosi célokat és a tőzsde nemzetközi törekvéseit. Emellett példaértékű jelentőséggel is bír, amellyel a BÉT célja a nyilvános működés előnyeinek népszerűsítése a hazai középvállalatok körében.

Matolcsy György jegybankelnök a rendezvény nyitó előadásában hangsúlyozta a tőkepiacok fontosságát egy fenntartható és versenyképes Magyarország érdekében, hiszen a jövő megnyeréséhez olyan, nemzetközi piacon is versenyző hazai vállalatokra van szükség, akik az innovációhoz szükséges forrásokra a hazai tőkepiacok segítségével tehetnek szert.

Csökkent a gáz ára

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, júliusi határidőre megawattóránként 35,39 eurón állt hétfő délután 18 óra körül. Némi csökkenés után a gáz ára 33,79 eurón állt péntek délután 18 óra magasságában. A gázár három hónapja még 42,20 eurón, egy éve pedig 84,18 eurón zárt.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint mind a kőolajban, mind a földgázban láthatóak bizonyos erőfeszítések a kormány részéről.

Az elemző szerint a gáz esetében sokkal lassabban haladunk, de az LNG-forrásokhoz is egyre jobban hozzáférünk majd, és Romániából is lehet hamarosan földgázt behozni. Itt most járultak hozzá a Fekete-tengeri mezők kiaknázásához. Ez azt jelenti, hogy 2027-től kezdve Románia felől akár évi egy-két milliárd köbméter földgázt is kaphat Magyarország.

Mérséklődött az olaj ára

Az Északi-tengeri Brent olaj ára a hétfő reggeli 75,73 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 73,82 dollárra csökkent. Pletser Tamás rámutatott, hogy a Mol már elkezdte a leválást az orosz kőolajról, hiszen például a pozsonyi finomítójában már 30-40 százalékban nem orosz olajat dolgoznak fel, és ezt az arányt az év végére 60-70 százalékra kell növelni.

A Mol azt is bejelentette, hogy ennek érdekében – jelentős beruházással – új üzemeket épít

– világított rá a szakember, aki hozzátette, hogy erre azért is szükség van, mert az orosz kőolaj különbözik a többitől.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2023. 06. 27. 08:30 – Folyó fizetési mérleg
• 2023. 06. 30. 08:30 – Termelői árindex (év/év)
• 2023. 06. 30. 11:00 – Euróövezeti munkanélküliségi ráta

(Borítókép: Index)