Elismerte a kormány: bőven van még tennivaló a munkaerőpiacon

Orbán Viktor miniszterelnök és más kormánytagok is hangot adtak annak, hogy a magyar munkaerőpiacnak további 500 ezer fő munkavállalóra van szüksége. Továbbá fontos döntés is született: az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások foglalkoztatását érintő új jogszabályt.

A beutazás és a 90 napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak. A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb 2 évre lesz érvényes, és 1 évvel hosszabbítható meg.

Stabil a magyar munkaerőpiac

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Indexnek leszögezte, ha megnézzük azokat a beruházásokat, amelyek a következő időszakban Magyarországra érkeznek, akkor kijelenthető: további 500 ezer főre van szüksége a gazdaságnak. Ám a kormány álláspontja ebben a kérdésben változatlan, amíg van hadra fogható magyar munkavállaló, addig velük szeretnék feltölteni ezeket a szabad munkahelyeket.

Ha reálisan nézzük az adatokat, akkor 300 ezer fő tartalék látható, ám régiós szinten eltérés tapasztalható. Ebből azokat, akiket könnyen a munkaerőpiacra lehet becsatornázni, segíteni kell átképzéssel, mobilitási problémák kezelésével és minden egyéb módon

– húzta alá az államtitkár, majd hozzátette, ennek ellenére ez még matematikailag sincs 500 ezer fő, ráadásul a fiatalok foglalkoztatásában „10 százalékkal le vagyunk maradva az uniós átlagtól, látható, a kormány szerint is van tennivaló”. Ezért, ahogy eddig is, úgy a következő időszakban is szükség lesz vendégmunkásokra.

Az államtitkár szerint a vendégmunkásokról szóló törvény ennek kereteit szabja meg, ám a kormány célja abban a tekintetben változatlan, hogy a magyar munkaerő-potenciálban rejlő lehetőségeket ki kell aknázni. Továbbá fontos, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók szabályozott keretek között érkezzenek. Czomba Sándor arra is rávilágított, ha megnézzük a hozzáadott értéket a gazdaságban, akkor a nagyvállalatok a GDP-termelésben 50 százalék felett állnak, viszont a kkv-k a foglalkoztatási szempontból a kétharmadot adják.

Amíg a külföldi cég csak az alapanyagokat hozza, addig könnyen mobilizálható. Azonban ha a kutatás-fejlesztés is Magyarországra jön, akkor már itt marad. Célunk, hogy minél több kkv csatlakozzon a multik termelésébe, ám az is látható, a multiknak komoly elvárásaik vannak, amit nem könnyű teljesíteni. Azoknak a vállalatoknak, amiknek lehetőségük van részt venni a termelésükben, sokszor segíteni kell. Így itt is van feladata a kormánynak.

Az államtitkár szerint érdemes különválasztani, hogy amikor érkezik egy külföldi vállalat, akkor milyen munkaerőre is van szükség. Úgy véli, a külföldi cégek a beruházás alatt szeretik a saját embereiket foglalkoztatni, de amikor felfut a termelés, és a gyártáshoz szükséges tudást a külföldi szakemberek átadták, akkor már magyar munkavállalókra van szükségük. „Vannak olyan célok is ezeknél a vállalatoknál, hogy a most még harmadik országból betöltött pozíciókat teljesen lecseréljék magyar munkavállalókra. A kérdés itt az, hogy erre képesek leszünk-e, ha igen, akkor milyen mennyiségben és minőségben” – összegezte.

A tőkének szeme van, a termelékenység növekedése nélkül béreket sem emel. „A nagyvállalati szektorban lényegesen magasabbak a fizetések, és ezek a cégek, amik most Magyarországon vannak, termelékenyek. Elsősorban azért jönnek ide, mert kiváló minőségű a munkaerő, ez az egyik legfontosabb szempont” – tette hozzá.

Reálbércsökkenés van

Az államtitkárral az interjú alatt arra is kitértünk, hogy az elmúlt hónapokban reálbércsökkenés volt. Egyre kevesebbet ér a magyarok fizetése. Havi szinten nem érdemes a reálbérváltozásokat figyelni, de a munkavállalóknak most kell megfizetniük a boltokban a brutális árakat.

A felvetésre úgy reagált, hogy „mindenekelőtt fontos leszögezni, a keresetek 2010 óta uniós szinten nálunk növekedtek a legnagyobb mértékben. Jó példa a hatéves bérfejlesztés, hiszen ebben az időszakban 28,5 százalékról 13-ra csökkent a munkáltatói adók mértéke, minden 1 százalékos csökkenés 400 milliárd forintjába került az államnak. A bérnövekedésekben látható dinamikához a kormányzati segítség is bőségesen hozzájárult.”

Nem a bérnövekedés ütemével van probléma, hiszen az két számjegyű. A gond a szankciós infláció mértékével van. Hiába 16-17 százalékos a növekedés, ha 20 százalék feletti az infláció. Az pedig jól látható, hogy az infláció elleni harcban a kormány mindent megtesz. Le kell gyűrnünk az inflációt

– emelte ki az Indexnek Czomba Sándor, majd hozzátette: a várakozások szerint, amennyiben év végére az infláció egy számjegyű lesz, akkor a reálbérváltozás éves szinten stagnálhat. „Ez pedig óriási eredmény, ha megnézzük az uniós országok adatait. Ezt már a 2022-es évre is nagyon kevesen, rajtunk kívül mindössze két tagállam tudta elmondani magáról” – mondta.

Megfordult egy fontos statisztika

Az államtitkár arra is kitért, látható, hogy régiónként mekkora különbség van a munkaerőpiacon. Gyakorlatilag teljes foglalkoztatás mellett vannak térségek, ahol van munkanélküliség. „Korábban 2015-ig vittem a foglalkoztatási szakterületet. Most erre a feladatra újra felgyűrtem az ingujjamat. Bíztam abban, hogy például erről érdemi, szakmai vitát tudok folytatni az ellenzéki képviselőkkel. Jelentem: nincs kivel és nincs miről. Nehéz vitatkozni úgy, hogy a nemzetközi és hazai adatokat egyszerűen nem ismerik, pedig ebben a kérdésben fontos lenne, hogy az ellenzéki képviselők érdemi javaslattal álljanak elő.”

Czomba Sándor arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban megfordult a kivándorlás-bevándorlás aránya, már több magyar jön vissza külföldről, mint amennyi elmegy.

2004-ben, amikor beléptünk az unióba, azonnal volt egy hatalmas ugrás a kivándorlásban. Most, ha csak a V4-es országokhoz viszonyítjuk az adatokat, akkor a magyar jóval alacsonyabb – a harmada, akár a negyede. 2010-ben alig 1600 fő tért vissza, 2022-ben 36 000, továbbá 2010 és 2022 között 195 ezren jöttek haza, legtöbben Ausztriából, Németországból. Mára megfordult a trend: többen érkeznek haza, mint ahányan elmennek. Érdemes megvizsgálni azt is, hogy ezt hogyan lehetne tovább gyorsítani.

Ugyanakkor a nyugat-magyarországi régióban továbbra is jelentős számban mennek át dolgozni. Ezzel kapcsolatban Czomba Sándor leszögezte, abban a régióban már régóta 1 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, és a cégek egymástól szedik el a használható munkavállalókat. „A jövedelmekben tapasztalható különbség, ami Ausztria és Magyarország között van, természetesen csábító. Ám azt kevésbé tartom veszélyes tendenciának, hogy valaki naponta átmegy dolgozni, ahhoz képest, hogy kitelepül. A trendnek természetesen nem örülünk, de ez egy olyan dolog, amivel együtt kell tudnunk élnünk” – fogalmazott.

(Borítókép: Czomba Sándor 2023. május 30-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)