Oeconomus: a bruttó átlagkereset kétszeresére ugorhat a pedagógusok bére
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Suppan Gergely: A magyar növekedés az élmezőnybe tartozik - Óriási árverésre készül a NAV, milliós tételekre is lehet licitálni
- Luftot rúgtak a szabályzók: az adóemeléssel csak a feketepiacnak ágyaztak meg
- Megszavazta az Országgyűlés: épülhet a mini-Dubaj
- Magyar eperként árulják a külföldi termést, sorra verik át a vevőket
A pedagóguséletpálya-modell az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP+) 7 prioritási tengelyének az egyike. A program a magyar kormány és az Európai Unió társfinanszírozásával valósulhatna meg, amennyiben megérkeznének az elfogadott program szerinti európai támogatások – világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ennek következtében a köznevelésben foglalkoztatottak számára magasabb béreket állapíthatnak meg, aminek a különbözetét a mostani év elejére visszamenőleg megtérítik
– ismertették az elemzők.
Megjegyezték, hogy a közeljövőben további béremelések várnak a köznevelésben alkalmazottakra. „Ahhoz, hogy az MNB által készített, a versenyszféra reálbér-növekedésének előrejelzését meghaladja a pedagógusok béremelése, szükség lenne a Magyarországnak járó – de ez idáig felfüggesztett – EU-s forrásokra is” – írják az elemzésben.
Felzárkózhat a pedagógusok bére a gazdaságkutató szervezet szerint
Az Oeconomus elemzői szerint a támogatásnak köszönhetően a pedagógusok bére könnyebben lenne képes felzárkózni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez, így növelve a szakma vonzóerejét.
Az uniós forrásokkal kiegészülve a pedagógusok bére meghaladhatja a bruttó átlagkereset kétszeresét a következő években
– állapították meg.
A gazdaságkutató szervezet infografikát is készített az elemzéshez, amelyen bemutatja az életpályamodell forrását és szerepét a programban, valamint kitér a jövőbeli köznevelésben alkalmazottak bérének várható növekedésére.
Reagált a Belügyminisztérium: megtévesztőek az adatok
„Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványtól átvett ábra nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy a pedagógus életpályamodell bérfejlesztési programjának forrásigénye 780 milliárd forint, amely 658 milliárd forint uniós forrásból és 122 milliárd forint magyar költségvetési forrásból tevődik össze. Az ábrázolás megtévesztő, mivel csak a béremeléshez kapcsolódó uniós hozzájárulás belső megoszlását mutatja, az uniós forrás nemzeti önrészének feltüntetésével. Ezzel szemben a pedagógusok bérfejlesztésének tervezett összköltsége mintegy 5600 milliárd forint. A kormány a pedagógusok átlagbérét 2025-re 800 ezer forintra tervezi emelni, továbbá a diplomás átlagbérhez viszonyított szintjét 2030-ig fenn kívánja tartani. Ehhez a magyar költségvetésnek mintegy 5000 milliárd forintot kell biztosítania” – közölte a Belügyminisztérium.
Nem a fizetés a legnagyobb probléma a szakszervezet szerint
Korábban megírtuk, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének frissen megválasztott elnöke szerint a magyar közoktatás legnagyobb problémája nem az alacsony pedagógusbér, hanem az esélyegyenlőtlenség. A szakszervezeti vezető szerint már semmi nem múlik Brüsszelen, a kormányon áll, hogy megvalósítja-e a beígért emelést.
Totyik szerint az alapvető probléma a státusztörvénnyel, hogy a tanárok munkaidejének kérdése, a munkaterhek nem változnak általa, miközben ezek egész Európában Magyarországon a legnagyobbak. A kormány heti 22–26 tanórához (ez Romániában például 18 óra) és 60 óra ingyenhelyettesítéshez ragaszkodik.
(Borítókép: Vajda János / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
