Most egy tányér gulyásleves is elég, hogy megértsük Orbán Viktort

„Az infláció magától nem fog csökkenni, az inflációt le kell törni, mint a kukoricát” – mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány rá is pirított a pénzromlásra, először árstopokkal, majd kötelező akciózással, és legújabban az online árfigyelő rendszerrel. Erre szükség is van, hiszen hazánk birtokolja a nem éppen hízelgő uniós inflációs trófeát. A rekorder magyar inflációhoz jelentősen hozzájárult az élelmiszer-infláció, amely ugyan a januári 44 százalékról májusra 33,5 százalékra olvadt, azonban még így is rendkívül magas.

Egyéves viszonylatban az élelmiszerek ára tehát átlagosan 33,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:

• az édesipari lisztesáru (59,6 százalék),
• a kenyér (52,7 százalék),
• a tejtermékek (51,3 százalék),
• a vaj és vajkrém (46,8 százalék),
• a tojás (46,1 százalék),
• a száraztészta (37,4 százalék),
• a péksütemény (36,6 százalék),
• a tejé (34,9 százalék)
• és a sajt (33,7 százalék).

Élesítették az inflációtörő fegyvert

A fenti árszáguldás fényében nem meglepő, hogy a magyarok a pénztárcájukkal szavaztak, és egyre kevesebb terméket pakoltak a bevásárlókosárba. Ettől bezuhant a forgalom a kiskereskedelemben, a boltok pedig megkongatták a vészharangot. Elhatározták, hogy akciókkal csábítanak vásárlásra, szinte egymással versenyeztek, hogy ki tud nagyobb mértékben árat csökkenteni.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is, azaz nyerészkedtek az inflációs környezetben – indokolatlanul elmentek a falig az áremeléssel. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig ágazati vizsgálatokat indított az élelmiszerpiacon, illetve a kormánnyal közösen elkezdte az online árfigyelő rendszer kidolgozását, amely szombattól már használható. 

Így működik az árfigyelő rendszer

A GVH által feltárt nemzetközi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói tudatosságot.

Lapunk szemmel követte, ahogy a GVH kitárta mindenki előtt az ingyenesen elérhető online árfigyelő rendszer kapuját. Egyébként a nagybevásárlás előtt mindenképp érdemes egy pillantást vetni az oldalra, hogy biztosan a legolcsóbban juthassunk hozzá a szükséges élelmiszerekhez. A felületen hat kiskereskedelmi lánc összesen mintegy 1200 boltjában, 62 termékkategóriában lehet böngészni az élelmiszerek árait.

Sipos Attila, a Gazdasági Versenyhivatal főtitkára korábban az Indexnek felvázolta az árfigyelő rendszer működését. Az oldalon a felhasználók kilistázva láthatják, hogy a legnépszerűbb termékkategóriákban mely termékek a legolcsóbbak, illetve kiskereskedelmi üzletenként hogyan térnek el az áraik. Az eredeti, az akciós és – amennyiben releváns – a törzsvásárlói árat is meg tudja nézni a felhasználó. 

A rendszer azt is felfedi, ha egy áruházlánc boltjaiban eltérő áron lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez. Emellett később lehetőség lesz a bevásárlólista üzletlánconkénti összehasonlítására, az árfigyelőbe adatot szolgáltató üzleteket pedig térképen is feltünteti a rendszer.

Itt az árfigyelős gulyásleves, jó étvágyat! 

Ha megnyitjuk az oldalt, számos alapélelmiszer – trappista sajt, sertéshús, tojás, kenyérfélék, tej – árát láthatjuk a kezdőlapon. Azonban ennél sokkal több termék árcímkéjét nézhetjük meg, ha beírjuk a keresőablakba az egyes élelmiszerek nevét. Próbaként a magyar konyha egyik népszerű ételéhez, a gulyásleveshez válogattuk össze a legolcsóbb hozzávalókat, ételízesítők nélkül, mivel az egyelőre nem szerepel a rendszerben:

• Vöröshagyma: 499 Ft/kg (Lidl, Penny, Aldi)
• Sertéscomb: 1279 Ft/kg (Auchan)
• Étkezési sertészsír: 1248 Ft/kg (Aldi)
• Sárgarépa: 479 Ft/kg (Penny)
• Petrezselyemgyökér: 1299 Ft/kg (Tesco, Penny, Auchan)
• Tv-paprika: 799 Ft/kg (Penny)
• Paradicsom: 445 Ft/kg (Lidl)
• Újburgonya lédig: 398 Ft/kg (Lidl)

Mivel szinte egyik összetevőből sem kell a kilós kiszerelés a gulyásleveshez – ha csak nem egy egész focicsapatnak vagy szerkesztőségnek akarunk főzni –, ezért célszerű leosztani a kilós árat a számunkra szükséges mennyiséggel. Vöröshagymából, sárgarépából, petrezselyemgyökérből, paprikából és paradicsomból elég egy darab, noha nem könnyű meghatározni, hogy ezek átlagosan milyen súlyban vannak.

Ebben segített a Chronometer kalóriafigyelő alkalmazás, mely szerint például egy közepes répa 61 gramm, ami harminc forint körüli értékre jön ki az árfigyelő szerinti legolcsóbb, 479 forintos kilós árral számolva, amit a Penny kínál cikkünk írásának pillanatában. Az egyes tételek kiszámolása után, ételízesítők nélkül

Egy évvel ezelőtt valószínűleg még nem lépte volna át az ezerforintos küszöböt ugyanez a gulyásleves. Az online árfigyelő rendszeren barangolva feltűnt, hogy az egyes tételek között akár több száz forintos különbségek is vannak, ami egy nagybevásárlásnál könnyen négy számjegyű összeggel vékonyíthatja a pénztárcánkat. Kérdéses azonban, hogy az árfigyelőben lévő legalacsonyabb árak előnyéből mennyire tudunk részesülni, ha – mint ahogy az a gulyásleves példájából látszik – öt különböző boltból kell beszereznünk a hozzávalókat. Ebben az esetben felmerül például a boltok közötti utazás költsége. A versenyhivatal főtitkára elejtette, hogy később bevásárlólistákat is össze tudunk hasonlítani az egyes boltok között, amely egy reálisabb spórolási lehetőségnek tűnik, hiszen akkor csak egy kiskereskedelmi egységben intézzük a vásárlást, abban, amelyik a legjobb ajánlatot kínálja. 

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Adnan Beci / AFP)