Szakértőktől kérdeztük, mikor lehet újra 400 forint egy euró

„Egyelőre nem reális a 400-as árfolyamszint elérése, továbbra is magas a kamatkülönbözet a forint javára, amely bár fokozatosan csökkenni fog a következő hónapokban, időközben jelentősen javultak az egyensúlyi mutatóink, nagyrészt a földgáz világpiaci árának csökkenésének köszönhetően” – állapította meg az Indexnek Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője 400 körüli vagy afeletti euróárfolyamot a külső környezetben bekövetkező negatív változások esetén tud elképzelni. 

Amennyiben a következő időszakban nem következik be valamilyen sokk a globális gazdaságban, a fokozatos kamatcsökkentés mellett a forint lassú gyengülése várható, de ez esetben nem várnánk tartósan 390 fölé az euróárfolyamot az idei évben

– fogalmazott a szakértő, aki negatív sokknak a német gazdaság tartós recesszióját, illetve az energiahordozók árának keresleti okból történő ismételt emelkedését tartja.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint is a forint érdemi gyengülését elsősorban a külső egyensúly újbóli romlása, a gázárak jelentős megugrása eredményezhetné. Kiemelte, hogy a magyar deviza jelentős volatilitással alakult az elmúlt években, ami jól jelzi a sérülékenységet: viszonylag kevés idő alatt képes nagy ugrásokra a kurzus. Ennek következményeként a 400-as szint újbóli elérését sem zárja ki. 

Több tényező húzza vissza a magyar devizát

Az elmúlt napok gyengülésében több tényező együttesen hatott a forintra. Molnár Dániel szerint negatív hatásuk lehetett a kedden megjelent első negyedéves eredményszemléletű költségvetési adatoknak, ami erősen kérdésessé teszi, hogy tartható-e az idei évre a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél.

Szerdán jelent meg az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése, amely nem tartalmaz kedvező üzeneteket az uniós források mielőbbi folyósítását illetően, így ez szintén a forint gyengülésének irányába hat

– világított rá Molnár Dániel, kitérve arra is, hogy összességében kedvezőtlen képet festenek a gazdaság helyzetéről a csütörtök reggel megjelent ipari és kiskereskedelmi adatok is. Az elemzők egybehangzóan úgy vélik, hogy még mindig nagy a bizonytalanság az uniós források körül, ami így a magyar devizát is gyengíti.

A szakértők többsége abban is egyetért, hogy a forint gyengülésének irányába hat a jegybank fokozatos kamatcsökkentése, és ezzel a magyar devizát vonzóvá tevő jelentős kamatkülönbözet is csökken.

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem vár jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában.

 Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok

– magyarázta a szakértő, aki szerint a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő pénzromlás az elvárt hozamot is csökkenti.

Hova ér év végére a kurzus?

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az év végére milyen értéket vehet fel az euró–forint kurzus:

• az Erste 380-as árfolyammal számol,
• az MBH Bank 378-as árfolyamszintet vár,
• a Makronóm Intézet 375-380 közé teszi a kurzust,
• az Equilor szerint pedig az év végére 390 forint lehet egy euró. 

Suppan Gergely rámutatott, hogy időszakosan óvatosan erősödhet a magyar fizetőeszköz, például egy teljes EU-s megállapodás és forrásbeáramlás után néhány százalékponttal jobb pozícióba kerülhet a forint. Az MBH Bank vezető elemzője hozzátette, hogy az elemzői konszenzus szerint idén stagnálás, minimális növekedés várható a hazai gazdaságban, ezért a forint árfolyamára várhatóan nem lesz hatással, amennyiben a kormány 1,5 százalékos növekedési célja nem teljesül.

Teljesülhet Orbán Viktor terve?

„A kormányzat korábban kalkulált és azóta fenntartott, idei évre vonatkozó növekedési előrejelzése rendkívül ambiciózus” – jelezte lapunknak Nagy János, megjegyezve, hogy a piaci elemzők többsége 0-0,5 százalék közötti növekedést vár. 

Az 1,5 százalékos célhoz egy komolyabb gazdasági csodára lenne szükség

– fogalmazott az Erste elemzője, aki szerint ebben a tekintetben még az Erste 0,5 százalékos, illetve a jegybanki sávközép 0,75 százalékos enyhe bővülési prognózisát is már optimistának tartja.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is a kormányzat növekedési várakozása optimista. 

A belső kereslet nagyon gyenge, és bár a kormány hozott élénkítő lépéseket – például a SZÉP-kártya összegének megemelése és felhasználhatóságának kibővítése vagy a szigorodó csok miatt esetlegesen az idei évre előre hozott kereslet –, a költségvetés nincs túl jó bőrben

– mondta a szakértő, megjegyezve, hogy a költségvetésben további kiigazító lépéseket hozhatnak, ami negatív lehet a növekedésre. Az exportról ismertette, hogy egyelőre teljesít, ugyanakkor a fő kiviteli piacunknak számító Németországban az ipari hangulatindexek az elmúlt hónapok folyamatos romlása következtében már nagyon gyengén állnak.

Elképzelhető, hogy a várható jó termés miatt a mezőgazdaság idén megmenti a gazdaságot a visszaeséstől, de ez is inkább stagnálásközeli állapotot jelenthet

– vélekedett a szakértő. A jövő évre viszont már érezhető növekedést vár, de ennek a mértékét kérdésesnek látja.

Ezzel szemben az MBH Bank egy százalék körüli GDP-növekedést vár, de hangsúlyozzák, hogy ez erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, mivel más területeken lefelé mutató kockázatok látszanak. Jövőre azonban újra 4 százalék fölé gyorsuló növekedést jósolnak. A forint árfolyamáról elmondták, hogy az a jövő év végéig 370-re erősödhet az euróval szemben a tovább javuló külső egyensúly és a csökkenő kockázatok, a javuló kockázati megítélés hatására.

(Borítókép: Index)