Matolcsy György fontos lépésre készül, tettekkel mond véleményt az inflációról

A szakértők várakozásai szerint a májusi és júniusi döntéshez hasonlóan most is száz bázisponttal csökkentheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatfolyosó tetejét 17,5 százalékra, illetve az egynapos betéti gyorstender kamatát 15 százalékra vághatják.  

Meglepetést okozna a fentinél nagyobb kamatcsökkentés, illetve bárminemű nem konvencionális lazítás bejelentése

– jelezte lapunknak Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy a jegybank korábban már kommunikálta, mely mutatók alapján hozza meg a kamatdöntést:

• a folyó fizetési mérleg egyenlege, 
• a cserearány, 
• a devizapiaci, swappiaci folyamatok, 
• az állampapírpiac, 
• az energia- és gázárak alakulása, 
• a nemzetközi befektetői hangulat, 
• a nagy jegybankok kamatpályája, 
• valamint az orosz–ukrán háború. 

Ezek közül a folyó fizetési mérleg egyenlege és a cserearány javult, az állampapírpiac likvid, a hozamok csökkentek, stabilan alakul a forint árfolyama is, illetve az energiaárak esetében sem történt számottevő megugrás

– állapította meg az Indexnek az elemző. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Fed és az EKB legutóbbi üléseiken szigorú hangnemet ütöttek meg, és nem csökkent a háborúval kapcsolatos bizonytalanság sem. Ezzel együtt is azt láthatjuk, hogy a legtöbb, a jegybank által kiemelten figyelt mutató a kamatcsökkentések folytatásának irányába hat.

A jegybank megismételheti a közleményben, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben javult a pénzügyi piacok stabilitása, illetve a feltörekvő piacok befektetői megítélése

– erre már Varga Zoltán mutatott rá lapunknak. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint elsősorban az inflációs folyamatok alakulását nézi a jegybank, melyben további javulás következett be júniusban, éves bázison 20,1 százalékra süllyedt a pénzromlás üteme, a maginfláció pedig 20,8 százalékra. 

A külső tényezők közül pedig elsődleges fontosságúnak a földgáz világpiaci árának alakulását tartja az elemző, mely továbbra is nyomott, 30 euró alatt mozog megawattóránként. Ezek mind hosszabb távú és kedvező irányba mutató folyamatok a korábban megindított kamatvágási pályán.

A jegybanki jelzések és az eddigi kamatcsökkentések alapján szeptemberben érhet össze az irányadó kamat a jegybanki alapkamattal a 13 százalékos értéken

– értenek egyet a szakértők. Molnár Dániel szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a kamatvágásokat az októberi ülésen tovább folytatja-e a jegybank, vagy szünetet tart, és csak a novemberi vagy a decemberi ülésen kerül sor az alapkamat mérséklésére.

Merre mozog majd a forint?

Amennyiben a jegybank nem húz váratlant, és a kommunikáció is az elmúlt hónapokhoz hasonlóan szigorú és óvatos marad, akkor alapesetben nem kellene, hogy az újabb kamatcsökkentés hatással legyen az árfolyamra, mivel azt a piacok feltehetően már beárazták – véli Molnár Dániel.

Varga Zoltán szerint azonban már látható, hogy a befektetők egy része zárhatta a forint melletti pozícióját a közelgő kamatdöntő ülés miatt. 

Mindenképpen az árfolyam-volatilitás erősödésére számíthatunk most, mely akár szerda–csütörtökig is eltarthat

– jelezte az Equilor szenior elemzője. Varga szerint a helyzetet bonyolítja, hogy az MNB-ülés után másnap az amerikai jegybank, majd csütörtökön az Európai Központi Bank is kamatdöntést tart, mely növelheti a bizonytalanságot a devizapiacon. 

Összességében könnyen elképzelhető a forint további gyengülése, az euró-forint árfolyamában meghatározó ellenállás 387,39-nél található, mely a 200 napos mozgóátlag

– világított rá az elemző, hozzátéve, hogy a kamatdöntési izgalmak lecsengését követően várható némi visszarendeződés a forintban. A következő hónapokban lassú, de nagyobb kilengésekkel tarkított forintgyengülési hullámra számít az Equilor, mely meg is kezdődött június–júliusban. Az év végére 380-390-es euró-forint árfolyamot várnak. 

(Borítókép: Matolcsy György 2023. január 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)