Minden negyedik magyar szülő aggódik, hogy nem futja a gyerek tanulmányaira

Megannyi kérdés, válaszút, nehézség és félelem merül fel a gyermek továbbtanulása kapcsán, amelyeket szülőként egyedül vagy a gyermekkel közösen kell megoldani. Ezek közé tartozik, hogy vajon elégedett lesz-e a gyermek a választott úttal, és hogyan lesz pénz a képzésre?

Minden jövőre vonatkozó komolyabb döntésnél érzékeljük a kockázatot, aggódunk, hogy nem jól döntünk, vagy nem lesz meg a döntés hozadéka, jelen esetben nem tudtunk olyan irányt választani, ami elégedetté tenné a gyerekünket, és ami biztosítja az önálló egzisztenciáját

– mondta Törőcsik Mária. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar marketingprofesszora és egyben trendkutatója szerint nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyerek taníttatása ma egyre nagyobb terhet ró a családokra, így ez mintegy befektetésként funkcionál. Ennek az eredményét persze a gyerek ambíciói, teljesítménye befolyásolja, értékét pedig majd az életpályája adja meg – fűzte hozzá a trendkutató.

Amit a szülő leginkább kézben tud tartani, az a felkészülés. A tanulmányok költségeinek fedezésére való felkészülés a gyerekek megtakarításának alig célja, ez alapvetően a szülőre, annak előre látására hárul

– jelezte a szakértő, hozzátéve, hogy a kutatásban részt vevők több mint fele küzd valamiféle dilemmával és félelemmel a témával kapcsolatban. Köztük a leggyakoribb aggodalom, hogy:

• a gyerek nem fog végig kitartani a választott tanulmányai mellett (27 százalék),
• vagy nem lesz elégedett azzal (25 százalék),
• félelmet szokott okozni a jövőbeni kereset mértéke is (20 százalék),
• de nyomasztja az is a szülőket, hogy nem fogják tudni kellőképpen támogatni az utódjaikat (26 százalék).  

A szülők többsége segít a döntésben

Az OTP Junior által megrendelt, 18–45 év közöttiek körében végzett felmérésben megkérdezett szülők majdnem ötöde hagyja, hogy gyermeke teljesen önállóan döntsön a továbbtanulásról, míg

A szülők 40 százalékának az a legfontosabb, hogy a gyerek azt a szakirányt válassza tanulmányai során, amely valóban érdekli. Minden negyedik szülőnek a lényegi szempont az, hogy a fiatalok a képességeiknek és készségeiknek megfelelően szánják el magukat. A szülők 16 százalékának pedig a gyermek későbbi biztos megélhetése jelenti a prioritást. 

Törőcsik Mária kifejtette: „Mind a felsőfokú, mind a középfokú tanulmányok folytatásáról hozott döntés a családok többségénél tehát értelemszerűen közös választás, hiszen ennek kihatása több területen is hosszabb távra érvényes, és ebben a szülő éppúgy érintett, mint a gyerek. Fontos ezenkívül a kortárs hatás is, hiszen a fiatalok egymás között is megvitatják a lehetőségeket, befolyásolják egymás terveit.”

A tanárok iránymutatása is számít

A szakértő arra is kitért, hogy komoly szerepe lehet persze egy-egy példaértékű tanárnak is az irányválasztásban. Szerinte a felsőfokú tanulmányoknál a fiatal saját döntése mutatkozik meghatározónak a közös döntések mellett. Nem tartja véletlennek azt sem, hogy az egyetemek ma már rendszeresen vizsgálják a továbbtanulási döntések szerkezetét, a szakok, az egyetemek megválasztásának szempontjait, hiszen látszik, hogy ez egy komplex folyamat, a döntés több szereplő közreműködésével születik meg, ami végső soron az oktatási intézményekre is kihatással van.

Meglepő eredmény a kutatásban, hogy a kiválasztási szempontok között alig jelenik meg az, hogy a gyerek neves egyetemen tanuljon tovább, amiből az sugárzik, hogy a diploma megléte fontosabb, mint annak esetleges minősége

– világított rá a trendkutató. Az elemzésben arra is rámutattak, hogy a családok számára az is fontos kérdés, ha lehetősége van a családnak rá, hogy itthon vagy külföldön kezdje meg tanulmányait a gyerek.

A megkérdezett szülők közel harmada bele szeretne szólni, hogy gyereke melyik országban tanuljon tovább, 34 százaléka pedig nem akarja befolyásolni ezt a döntést

– derült ki a kutatásból. Azok között, akik hatást gyakorolnának a fiatalra ebben a témakörben, inkább a hazai tanulás preferálják (18 százalék). Persze mindezekhez elengedhetetlen egyfajta anyagi tervezés is. A felmérés szerint a válaszadók 35 százaléka készül fel anyagilag, és tesz félre pénzt gyermeke továbbtanulásának támogatása céljából, míg 12 százalék nem tudja ezt finanszírozni – jelezték a kutatást elemző szakértők.

(Borítókép: Karl-Josef Hildenbrand / picture alliance / Getty Images)