- Gazdaság
- bérlakásprogram
- lakhatási válság
- lakhatás
- lakáshitel
- ingatlanárak
- lakhatási támogatás
- ingatlan
Már fő a bérlakásprogram leve, több minisztérium gondoskodik a fűszerről
További Gazdaság cikkek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
- Teljesen felborultak az ingatlanárak, már nem Budapesten van az ország legdrágább utcája
Az Index több ízben beszámolt arról, hogy minden jel – illetve szakmai szervezetek meglátásai – szerint Magyarországon lakhatási válság felé haladunk, vagy már benne is vagyunk. A tünetek egyértelműek:
- hónapok óta tartó, 20 százalék feletti inflációs mutatók (bár a januári 25,7 százalékos csúcsról már lefelé kapaszkodnak a fogyasztói árak, még nem mentek 20 százalék alá, ugyanakkor a kormány és egyes elemzői várakozások szerint is meglehet év végére a célként kitűzött egy számjegyű infláció),
- évek óta növekvő ingatlanárak,
- brutálisan elszálló hitelkamatok – a korábbi 2-3 százalékról 8-9 százalék –, amelyek miatt gyakorlatilag földbe állt a piaci ingatlanhitelezés,
- immár kilenc hónapja tartó reálbércsökkenés, vagyis egyre kevesebbet ér a magyar lakosság fizetése.
Mindezekből életszínvonal-csökkenés, illetve a háztartások megtakarításainak felélése következik, vagyis a lakosság nem épp ebben az időszakban tervez ingatlant vásárolni.
De akkor milyen lehetőségek jöhetnek szóba a lakhatást illetően? Akinek nincs kellő önereje, az most sem tud ingatlant vásárolni, akinek megvan az indulótőkéje, az a hitelkamatok csökkenését várja, akinek pedig rendelkezésre áll a vásárláshoz szükséges összeg, kényelmes alkupozícióból nézelődik a piacon. Összességében tehát nem tapossák egymás sarkát a vevők.
Az eladói ingatlanpiac zsugorodásával párhuzamosan az albérletpiac köszöni szépen, jól van, a nagyvárosokban horrorisztikus szintre emelkedtek a bérleti díjak.
Akik pedig sem a lakásvásárlást, sem pedig az albérletet nem engedhetik meg maguknak, maradnak a „mamahotelben”. Nemrég arról is beszámoltunk egy idén februári tanulmányra hivatkozva, hogy finoman szólva sincs könnyű helyzetben az a magyarországi fiatal, aki saját ingatlanhoz szeretne jutni.
Mit lehet tenni?
Épp ezért a szakmai szervezetek lépést sürgetnek. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) korábban arról beszélt az Indexnek, hogy sürgetőnek tartják egy bérlakásprogram nemzetközi példák alapján történő elindítását Magyarországon, amely érdemben csillapíthatná a lakhatási válságot. Hogy mindezt milyen feltételek mellett képzelik el, arról itt írtunk bővebben.
Valami készül…
Megkérdeztük Lázár János építési és közlekedési minisztert arról, hogy terítéken van-e egy ilyen koncepció kidolgozása. A tárcavezető úgy válaszolt, a kormány mérlegeli a lakhatást támogató, illetve további otthonteremtő programok bevezetésének lehetőségeit, a téma több kormányülésen is napirendre került.
Az Index érdeklődésére kormányzati szereplők elismerték: kidolgozás alatt van egy olyan törvénytervezet, amely a lakhatási válság enyhítésére szolgálhat. A munkában több minisztérium is részt vesz.
Nem azonnali megoldást nyújtana
Bár jó megoldás lenne egy bérlakásprogram elindítása, csak hosszabb távon fejtené ki hatását – mondta az Indexnek Balla Ákos. A Balla Ingatlan alapító-tulajdonosa rámutatott: egy ilyen koncepció végrehajtása körülbelül 10 évet venne igénybe, hiszen azokat a lakásokat meg kell építeni. „Ha épül például ezer lakás, az az azokba költözőknek kiváló megoldás, de az ingatlanpiac egészét nézve nem hoz érdemi változást” – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: csak Budapesten több tízezer bérlakás építésére lenne szükség ahhoz, hogy piacot befolyásoló hatása legyen. „Mivel egy körülbelül tízéves programról beszélünk, már késésben vagyunk” – tette hozzá.
Balla Ákos rámutatott: az eddigi család-, illetve az ehhez kötött otthonteremtési támogatások alapvetően jó irányt jelentenek. Arra számít, hogy a kormány által kivezetett nagyvárosi csok helyére egy más támogatási forma lép, amibe már az energetikai hatékonysági követelményeket is beépíthetik.
„Ki kell törni abból, hogy bárkinek bármilyen „vacak” ingatlanra támogatást adnak csak azért, mert gyermekei vannak. Ehelyett úgy lenne célszerű támogatni a családok lakhatását, hogy az energetikai korszerűsítéssel is együtt jár. A családok így spórolnak a rezsin, és nagyobb biztonsággal tudják fizetni a törlesztőt. Véleményem szerint egy ilyen támogatási formát lehetne felelősségteljesnek tekinteni a kormányzat részéről” – mondta.
(Borítókép: Szergej Ilnyickij / EPA / MTI)