Plusz egy pofont adott a babavárónak az új szabály

Négy év alatt közel 2200 milliárd forint szabadon felhasználható pénzhez jutottak a fiatal, gyermekes vagy gyermeket vállaló családok a kormány családtámogatási rendszerének egyik legnépszerűbb konstrukciójában, a babaváróban.

Drasztikus visszaesés

Ehhez az idei utolsó fél év keveset tett hozzá: az év első hat hónapjában mindössze 8958 babaváró szerződést kötöttek a bankokban, a családoknak folyósított összeg pedig 95,3 milliárd forint volt. A tavalyi év hasonló időszakához képest a szerződések 55 százaléka tűnt el, míg a felvett összegben 57,5 százalékos volt a visszaesés. Összehasonlításképp: a program indulását követő időszakban, 2019 augusztusában és szeptemberében 11,9, illetve 10,4 ezer szerződést kötöttek az ügyfelek 114,1 és 99,6 milliárd forint értékben – többet, mint most 6 hónap alatt.

Az év első hónapjaiban még azzal vigasztalta magát a piac, hogy az egyébként rendkívül sikeres termék esetében a tavalyi év végi bizonytalanságok – az, hogy december elejéig nem lehetett tudni, 2023-tól folytatódik-e a program – nagymértékű előrehozott keresletet generált.

Ám még ha a decemberi boom eredményét teljes egészében hozzáadjuk az idei teljesítményhez, akkor is több mint 20 százalékkal kisebb összegű babavárót igényeltek a fiatalok, mint az a 224,4 milliárd forint, amennyit 2022. I. félévében folyósítottak ilyen jogcímen a bankok.

Bár a januári 7 milliárdos kihelyezéshez képest az idén júniusi 22,9 milliárd forint több mint háromszoros növekedést takar, a babaváró történetében az idén január óta tartó fejre állás előtti hónapokban összesen 2 esetben nem érte el a 30 milliárd forintot a havi folyósítás összege.

Látható, hogy itt sokkal mélyebb okai vannak a babaváró iránti érdeklődés visszaesésének. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a családok – mint ahogy minden más hitelfelvételtől – a babavárótól is távol tartják magukat. Ez pedig egyértelmű összefüggésben lehet azzal, hogy a rendkívül magas infláció, a megélhetési költségek számottevő növekedése és a lakáshitel-kamatok megugrása miatt ezekben a hónapokban sokkal kevesebben vágnak bele lakásvásárlási projektbe. A babaváró ugyan szabad felhasználású, azaz az ügyfelet nem köti semmi abban a tekintetben, hogy milyen célra használja fel a megkapott összeget, ám a gyakorlat azt mutatta, hogy

Márpedig ha a családok most nem költöznek – az idei első negyedévben 31 százalékkal zuhant a lakáseladások száma a Központi Statisztika Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint –, akkor úgy látszik, a babaváróra sincs szükségük. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a kamatemelkedés miatt a lakáshitelezés is padlót fogott – az első félévben folyósított hitelösszeg nem érte el a 257 milliárdot, ami alig harmada a 2022. hathavi adatának –, azt mondhatjuk, nincs mire babavárót igényelni. Tehát, ahogy a lakásvásárlással, úgy a babaváró felvételével is kivárnak.

Csak jövőre lesz fellendülés?

Nagy kérdés persze, hogy meddig. A kormány bejelentése szerint

Főleg annak fényében, hogy az őszre minden elemző a beruházási vágyat csökkentő infláció jelentős mérséklődését várja. Immár a kormány is úgy számol, hogy a pénzromlás novemberben egy számjegyűvé válik. Ezzel párhuzamosan az ingatlanpiacon megfigyelhető lehetőségeket is érdemes lehet kihasználni, hiszen, bár az eladók egyelőre nem szeretnék, de egyre több helyen rákényszerülnek az ingatlanok árának csökkentésére. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy az MNB által elindított kamatcsökkentési ciklus is folytatódni fog az ősz nagy részében, akkor bizakodni lehet abban, hogy a lakáshitelkamatok is kedvezőbbé válnak.

Most befektetve többet hozhat

A másik oldalt azok képviselik, akik szerint nem feltétlenül érdemes kivárni a támogatás felvételével. Érveik szerint az infláció még tolerált formában is felzabálja a 10 százalékos emelés mértékét. Ráadásul a feltételek szerint a babaváró az első 5 évében akkor sem kamatozik, ha nem születik meg egyetlen gyermek sem. Ha viszont az első utód megfogant, a felvett összeg egésze kamatmentessé válik, a második gyermek érkezése 30, a harmadiké 100 százalékban csökkenti a tőketartozás összegét.

A közelmúltig a legjobb megoldást a legjobb hozamot fizető állampapír, az inflációkövető prémium magyar állampapír (PMÁP) kínálta. Ennek volt három konstrukciója is, amely bőven a kamatmentes időszakon belül biztosított komoly megtérülést a babavárót igénylőknek: az ő befektetésük idén 15, jövőre pedig – az éves (tehát nem év végi) infláció függvényében 17-19 százalékos – hozamot fialhat. Vagyis nagyobbat, mint a jövőre esedékes emelés 10 százaléka.

Augusztustól azonban már az új PMÁP-sorozat csak 10 éves futamidővel érhető el, ám egyelőre érvényes az, hogy a futamidőn belül 1 százalékos extra költségért a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszaváltja az állampapírokat. A jól fizető időszakban így kockázatmentes befektetésnek minősülő állampapírral számottevően növelhető a babaváróból származó önerő mértéke. Akik ennél rizikósabb befektetésre vágytak és hajlandóak voltak akár „eltőzsdézni” is a babavárót, szintén jól jártak az elmúlt időszakban: a háziasszonyok kedvenc részvényének számító OTP árfolyama az idén már közel 28 százalékot emelkedett.

Ettől függetlenül persze a babaváró nem spekulációra való. Ezt a tudatosságot jól jelzi vissza a már említett adat, amely szerint a hazai fiatal családok döntő része csak akkor veszi majd fel a babavárót, ha valóban körvonalazódik a felhasználás célja. Ezt akár a pénzügyi tudatosság erősödésének is értékelhetnénk.

Az idősebb szülőknek nincs idejük

Akik bizonyosan nem érnek rá jövőre tolni a babaváró felvételét, azok a családok, ahol az édesanya kora már meghaladta a 30 évet, és a terveik szerint nem jövőre akarják elkezdeni a családgyarapítást. Az új szabályozók szerint ugyanis 2024-től már csak a 30 évnél fiatalabb hölgyek jogosultak a babaváróra. Jövőre ugyanakkor még kivételt képeznek azok a családok, ahol a feleség 30 és 40 év között van, és az év folyamán igazolni tudja a várandósságát.

(Borítókép:  Jesus Hellin / Europa Press / Getty Images)