Olyan ütéseket kapott a magyar gazdaság, hogy idén még a padlón maradhat

Második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megerősítette az első becslés kedvezőtlen adatait: a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent. Az adatközlés után szakértőkkel vizsgáltuk meg, mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb adatot, miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból.

A fő okok között szerepel többek között:

• a magas infláció miatt visszaeső fogyasztás,
• a visszafogott állami beruházások,
• a magas kamatok miatt visszaeső beruházási kedv,
• az uniós források csúszása,
• a háború és a szankciók hatása.

Az elemzőket arra kértük, hogy a harmadik negyedévre ráfordulva újra mondjanak diagnózist a magyar gazdaság várható teljesítményéről, azonban nemcsak a GDP, hanem az infláció, a kamatkörnyezet és az államadósság szempontjából is.

Visszaesést jósolnak az elemzők

Míg az elemzői várakozások a második negyedévre negyedéves alapon kisebb-nagyobb bővülést jeleztek előre, addig a gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökkent. Most azonban a korábbi véleményüknek pont az ellenkezőjét várják a közgazdászok, azaz kivétel nélkül arra számítanak, hogy 

A Makronóm Intézet jelezte, hogy idei növekedési várakozásait jelentősen rontotta, és 0,2 százalékos visszaesést vár az év egészére. Az Amundi Alapkezelő és az Erste Bank ennél negatívabban látja a gazdaság kilátásait, 0,6 százalékos csökkenéssel számolnak. Az Equilor Befektetési Zrt. egy múlt heti sajtóeseményen mutatta be előrejelzéseit, ahol 0,7 százalékos visszaeséssel számoltak.

Az idei GDP az Index által megkérdezett szakértők szerint a következőképpen alakulhat:

• Makronóm Intézet: −0,2 százalék
• Amundi Alapkezelő: −0,6 százalék
• Erste Bank: −0,6 százalék
• Equilor Befektetési Zrt.: −0,7 százalék

Ugyan az év egészére GDP-csökkenést várnak az elemzők, a szakértők szerint az első féléves kiábrándító adatok után a harmadik negyedévtől már megindulhat a növekedés negyedéves alapon.

Idén a magyar gazdaság teljesítményéhez pozitívan járul hozzá a nettó export. A kivitel bővülésében nagy szerepe van a külső kereslet növekedésének, a korábbi beruházások termőre fordulásának, valamint a nemzetközi turizmus újjáéledésének

– jelezte az Indexnek Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az import volumenét ellenben visszafogja a magas bázis és a mérséklődő reálbérek nyomán visszaeső fogyasztás, továbbá a magas kamatkörnyezet, az önkormányzati és állami forráshiány, illetve az uniós források visszatartása miatt lassuló beruházási aktivitás.

jövőre repülőrajtot veszünk

Az Indexnek nyilatkozó szakértők a jövő évre már pozitívabb képet festettek, így véleményük szerint

A Makronóm Intézet szerint a gazdasági teljesítmény ismét dinamikusan, 3,8 százalékkal növekedhet, ebben már a nettó export mellett a fogyasztásnak és a beruházásnak is szerepe lesz.

A jövő évi GDP-növekedésben nagy szerepe lesz a háztartások vásárlóerejében várható javulásának, a monetáris kondíciók további enyhülésének és a második fél év során feltehetőleg már beérkező EU-s forrásoknak

– jelezték lapunknak az Amundi elemzői, hozzátéve, hogy a 2024-es GDP növekedést azonban enyhén lefelé módosították: 2,5 százalékról 2,1 százalékra, „a gyenge növekedési momentum és a növekedési katalizátorok hiánya miatt”. Az Erste elemzői ennél pozitívabb képet festettek a gazdaság jövő évi teljesítményéről, 3–3,5 százalék közé tették a várható gazdasági növekedést.

A 2024-es GDP-kilátások:

• Makronóm Intézet: +3,8 százalék
• Erste Bank: +3,2 százalék
• Equilor Befektetési Zrt.: +2,5 százalék
• Amundi Alapkezelő: +2,1 százalék

Még az idén egy számjegyű lehet az infláció

Az infláció a 2023. januári, 25,7 százalékos csúcsáról fokozatosan mérséklődik – értéke augusztusban 16,4 százalékot tett ki. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban bemondta, hogy még idén egy számjegyű lehet az infláció, amit már egy elemző sem kérdőjelez meg. A kérdés inkább az, hogy melyik hónapban történhet ez meg.

Ha egész éves átlagot nézünk, akkor viszont értelemszerűen egy nagyobb szám jön ki, hiszen abban még benne van az év eleji magas infláció. A szakértők szinte megegyező számot adnak az idei inflációra, illetve a jövő évi, 2024-es pénzromlási ütemet is hasonlóképp látják.

A 2023-as és 2024-es infláció várható alakulása:

• Makronóm Intézet: 2023: 17,8 százalék; 2024: 6,4 százalék
• Erste Bank: 2023: 17,9 százalék; 2024: 5,5 százalék
• Amundi Alapkezelő: 2023: 17,9 százalék; 2024: 5,1 százalék
• Equilor Befektetési Zrt.: 2023: 18 százalék; 2024: 6 százalék

A 12 havi infláció decemberben 7 százalékon áll majd az Erste előrejelzése szerint. A jövő év azonban más kihívásokat hozhat a dezinflációs fronton.

A javuló belső kereslet nagyobb teret teremthet a vállalatok számára a visszalépéses átárazásra, különösen a szolgáltatások esetében

– jelezte előre az Erste, hozzátéve, hogy szerintük az infláció csak 2025-ben térhet vissza az MNB tűréshatárába.

A Makronóm Intézet szerint a pénzromlási ütem letöréséhez több tényező is hozzájárul:

• a világpiaci energiaárak mérséklődése, a 430-as mélypontjánál érdemben erősebb (de a háború előtti szintjénél jóval gyengébb) forintárfolyam,
• a gyenge belső kereslet,
• illetve a magas árak bázisba kerülése egyaránt segítik az infláció csökkenését.

„Az már biztosnak tűnik, hogy a fogyasztóiár-index már 2023-ban egy számjegyű lesz, a kérdés az, hogy ez októberben vagy novemberben következik be – az olajár alakulása alapján a novemberi időpont tűnik valószínűbbnek” – véli Regős Gábor.

Az inflációs cél elérése tehát nem várható egyik napról a másikra: a magas inflációs várakozások, a zöldátállás költségei, továbbá a háború és a szankciók hatásai egyaránt növelik az áremelkedési ütemet. Az Amundi Alapkezelő arra számít, hogy az infláció ragadós marad, és még év végén is a jegybanki cél felett fog tartózkodni, ezért továbbra is pozitív maradhat a reálkamat a jövő év során. 

Csökkenő hiány és államadósság

A költségvetés vártnál magasabb deficitjében és adósságában nagy szerepet játszik az uniós források visszatartása mellett kiadási oldalon a kamatkiadások elszállása, illetve a hatósági energiaárak fenntartásának költsége, míg bevételi oldalon a vártnál alacsonyabb növekedés, amely nyomot hagy a forgalmiadó-bevételeken.

Az elemzők szerint így alakulhat a GDP-arányos államadósság:

• Makronóm Intézet: 2023: 72 százalék; 2024: 71 százalék
• Erste Bank: 2023: 71,1 százalék; 2024: 69,3 százalék
• Amundi Alapkezelő: 2023: 72 százalék; 2024: 71,5 százalék
• Equilor Befektetési Zrt.: 2023: 71,5 százalék; 2024: 69,5 százalék

Az államháztartás hiánya 2022-ben 6,2 százalék volt, ami a Makronóm Intézet szerint 2023-ban a GDP 4,9, míg 2024-ben annak 3 százaléka lehet.

Fokozatosan lazuló monetáris politika

A központi bank a nyári hónapokban folytatta az egynapos gyorsbetéti tenderek kamatlábának (a jelenlegi monetáris rendszerben az effektív kamatláb) fokozatos csökkentését. Így augusztus végére elérte a 14 százalékot. Az effektív kamatláb és a 13 százalékos irányadó kamatláb összevonása után – erre valószínűleg a szeptemberi kamatdöntő ülésen kerül sor – véget ér az úgynevezett normalizációs időszak.

A mérséklődő infláció lehetővé teszi a monetáris politika lazítását – de csak fokozatosan. A túl gyors lazítás a forint gyengülését eredményezné, ezáltal pedig ismét inflációt gerjesztene

– világított rá Regős Gábor, hozzátéve, hogy a Makronóm Intézet várakozása szerint szeptemberben az egynapos betéti eszköz kamata ismét 100 bázisponttal csökken, így elérve az alapkamatot. Ezt követően a jegybank várhatóan lassabb tempóra kapcsol.

A szakértők várakozásai az alapkamat alakulásáról:

• Makronóm Intézet: 2023: 11 százalék; 2024: 5,8 százalék 
• Erste Bank: 2023: 10,5 százalék 2024: 6,5 százalék
• Amundi Alapkezelő: 2023: 11,5 százalék 2024: 6,5 százalék
• Equilor Befektetési Zrt.: 2023: 10,75 százalék 2024: 6,5 százalék

Nem mindig voltak ilyen magasak a kamatok, mint az elmúlt időszakban. Az évtizedek óta csökkenő átlagos kamatokat az elöregedő társadalom, a termelékenység emelkedésének lassulása, az általánosan gyenge gazdasági kilátások és 2008 után a kockázatmentesnek mondott befektetések felé fordulás hajtotta az Equilor elemzői szerint.

– állapította meg elemzésében az Equilor. Kifejtették, hogy a folyamatokat több tényező hajtja, melyek közül a legfontosabb a globálisan növekvő beruházási igény. A deglobalizációs folyamatok miatt gyárak épülnek, a védelmi kiadások általánosan növekednek, és a zöldátállás is hatalmas beruházásokat igényel. 

(Borítókép: Getty Images)