2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Jön a pénz Brüsszelből? Megtudtuk, mi vár ránk szeptembertől

Index unios penzek
2023.08.28. 13:25
Szeptemberben folytatódhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló brüsszeli tárgyalások. A miniszterváltás információink szerint nem hoz változást a szerepekben, pusztán a névtáblák cseréjét: Varga Judit helyett immár Bóka János igyekszik mielőbb tisztázni a jogi kérdéseket az EU-s döntéshozókkal, míg a szakpolitikai vonalat a támogatások felhasználásáról változatlanul Navracsics Tibor viszi tovább. Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden kérdés rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek. Kulcsfontosságú időszak kezdődik.

Ahogy diplomáciai berkekben mondani szokás, augusztusban a fű se nő Brüsszelben, a nyári szabadságolások után szeptemberben viszont folytatódik a nagyüzem az uniós intézményrendszerben. Ez egyben azt is jelenti, hogy folytatódik az öltönyös-nyakkendős háború a Magyarországnak járó uniós forrásokért. Mint a jól ismert reklámszlogenben: bizonyíték kell, nem ígéret, most már valóban haza kell hozni a 2021–2027-es ciklus támogatásait (MMF), illetve a helyreállítási alapból (RRF) elérhető pénzeket.

Hatalmas a tét a brüsszeli tárgyalásokon

 Az előbbi jóval nagyobb kupac: 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre a nemzeti önrésszel, azaz a hazai társfinanszírozással együtt. De azért a helyreállítási forrásokért is megéri lehajolni: hozzávetőleg 2300 milliárd forint az a tétel. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására szükséges fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások és a vállalatok digitális átmenetét hivatott előmozdítani.

A 2021–2027-es programozási időszak 14 ezer milliárd forintos elméleti plafonja mögött pedig az áll, hogy bő 4000 milliárdot már korábban jóváhagytak agrár- és vidékfejlesztési célokra,

ehhez jön hozzá további 9-10 ezer milliárd forintnyi forrás a többi operatív programon keresztül. Ezt összegszerűen a devizapiac is befolyásolja, hiszen a támogatás euróban érkezik, azt ugyanakkor forintban használják fel a különböző beruházásokra. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer viszont nem tévesztendő össze egy pénzváltóval, egyelőre a jelenleg alkalmazott 375 forintos tervezési árfolyam az irányadó kurzus.

Ami a brüsszeli tárgyalások szeptemberi folytatását illeti: mint ismert, a magyar diplomácia csatársorában történt egy csere: Navracsics Tibor mellett már nem Varga Judit rohamozza az Európai Bizottság kapuját, hanem Bóka János. Pedig Vargát augusztus 1-jén Tuzson Bence váltotta az igazságügyi tárca élén, ő viszont megtisztított portfóliót örökölt meg. Ellenben Bóka a minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárából a szakterület önálló miniszterévé lépett elő.

Varga helyett Bóka, de minden megy tovább

Az Index háttérbeszélgetései alapján ez ugyanakkor nem hoz átrendeződést a szereposztásban, a jogkörökben, Navracsics viszi tovább a szakpolitikai részt, Bóka János pedig a jogi kérdéseket igyekszik mielőbb tisztázni az uniós döntéshozókkal.

Az utóbbiak közül a magyar viták kulcsszereplője a túloldalon változatlanul Johannes Hahn biztos lesz, akihez a költségvetés és az igazgatás területe tartozik.

Vele alighanem mindkét magyar miniszter tárgyalóasztalhoz ül hamarosan. Logikus lépés lenne, ha előbb a helyreállítási pénzek ügye rendeződne, de a reálgazdasági szereplőknek, köztük több ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásnak elemi érdeke, hogy mielőbb friss fejlesztési forrás kerüljön a piacra, ezért ezen a ponton az új 2021–2027-es pályázatok megindítása, ha lehet, még sürgetőbb.

Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek.

Vagyis a következő hetek, hónapok kulcsfontosságúak, és nehéz elképzelni, hogy az uniós vitáink ne jussanak nyugvópontra a szeptemberben folytatódó tárgyalások során.

De mi vár az egyetemekre?

Az Erasmus- és Horizont-programok ügyének rendezése is újra az asztalra kerül szeptembertől. Ezekben a kérdésekben határozottan a brüsszeli térfélen pattog ma a labda, amit az Index kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősített a legutóbbi Kormányinfón. Várják Brüsszel álláspontját.

„Elmondta a kormány, hogy mit hajlandó megtenni, viszont közösségi jogi alapja nincs annak, amit az Európai Bizottság kér” – mondta lapunknak Gulyás. Emlékezhetünk, az EU-ban az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumainak összetétele verte ki elsősorban a biztosítékot, de a magyar fél együttműködő mind az összeférhetetlenségi határvonal meghúzásában, mind pedig a tagok újraválaszthatóságának kérdésében.

(Borítókép: Index)