Jönnek a robotok és velük a rideg valóság, hamarosan lefő a kávé

Az ősi kínai társasjáték, a Go hihetetlenül összetett, több a lépések variációja, mint ahány atom van az ismert világegyetemben. Néhány évvel ezelőtt egy mesterségesintelligencia-rendszer legyőzte a Go világbajnokát. Az AI-rendszerek azóta csak fejlődtek. 

– állapította meg Theodore Boone az Indexnek adott exkluzív interjúban. Elárulta, hogy Magyarországon elindítottak egy kísérleti programot, ahol a mesterséges intelligenciát a radiológusok arra használják, hogy másodvéleményt kérjenek a mellrák jeleit kimutató mammográfiáról. A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciát eszköznek kell tekinteni, ami tévedhet, ezért szükség van érdemi emberi felügyeletre. 

Nem elég, ha csak egy ember van ott, aki egy gumibélyegzővel lepecsétel mindent, amit az AI generál. Mindig kell lennie valakinek, aki alaposan megtudja, és meg is vizsgálja majd a mesterségesintelligencia-rendszer ajánlásait

– véli Boone, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásakor kritikus fontosságú, hogy mindig szem előtt tartsuk a páratlan magyar matematikus és zseni, Neumann János szavait, amelyeket a „A számológép és az agy" című kéziratában olvashatunk: „Az emberi agy végül is a legjobb példa, amivel rendelkezünk, egy intelligens rendszerre". Szerinte a magyar tudós szellemi hagyatékra tudunk és kell is építenünk.

Kitörési pont lehet az AI

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban kiemelte, hogy a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgymint az 5G, a mesterséges intelligencia vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja pedig, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve. Az Indamedia Csoport által rendezett AI Summit konferencián bemutatta, hogy végtelen a területek száma, ahová az AI be tud lépni. „Használni kell, fejlődni, kutatni” – fogalmazott a miniszter.

Theodore Boone szerint minden esély megvan arra, hogy Nagy Márton terveit megvalósítsuk, mivel, ahogy ő fogalmaz, „Magyarország legnagyobb természeti erőforrását az emberei jelentik". A szakember szerint Magyarország nagyszerű lehetőségek előtt áll, az AI-technológia berobbanásának pillanatában szerezhet hazánk vezető szerepet, amelyben oroszlánrésze van a magyar oktatási hagyományoknak, a kiemelkedő mérnöki képzéseknek.

– világított rá Theodore Boone, megjegyezve, hog az AI gyorsan fejlődik, és a változások már most érezhetők. A szakértő hangsúlyozta, hogy fontos a társadalom széles körű bevonása és a szabályozási kérdések megoldása, hogy a technológiában rejlő potenciált teljesen kiaknázhassuk.

Már az iskolapadban érdemes felkészülni

Arisztotelész a Nikomakhészi etikában azt írta: „Mindenki azokat a dolgokat ítéli meg helyesen, amelyeket ismer, és ezeknek jó elbírálója”. Ennek szellemében a mesterséges intelligenciának és következményeinek már az egyetem előtti tantervben is szerepelnie kellene, mert az AI mindenkire hatással lesz – érvel Theodore Boone.

A munkaerő-felvételről vagy a beiskolázásról szóló döntésekben is szerepet kaphat a mesterséges intelligencia. Az AI-rendszerek előrejelzéseket készíthetnek arról, hogy mely diákok fognak jól teljesíteni, ha felveszik őket egy bizonyos iskolába, és mely álláskeresők fognak boldogulni, ha felajánlanak nekik egy pozíciót

– fogalmazott a szakértő, aki szerint a prediktív AI-rendszerek a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak az igazságszolgáltatásban, megjósolva, hogy egy börtönben lévő bűnöző, aki jó magaviseletéért idő előtt szabadulna, elkövetne-e újabb bűncselekményt. Pont ezért, mivel emberek életéről dönthet az AI, fontosnak tartja, hogy minél jobban kiismerjük a technológiát, hiszen csak akkor ítélhetünk jól.

Az AI Summiton a hazai felsőoktatás vezéralakjai bemutatták, hogyan írja át a magyar felsőoktatás működését a mesterséges intelligencia a számonkéréstől a karriertanácsadásig.  

Lefőtt a kávé, fiatal jogászok?

A jövőben tehát a mesterséges intelligenciát egyre több területen, egyre nagyobb előszeretettel alkalmazzák. Boone szerint az oktatási intézményeknek is reagálniuk kell erre a változásra. 

A hallgató minél gyorsabban szerzi meg ezt a tapasztalatot, miközben természetesen továbbra is kiválóan teljesít a tanulmányaiban, annál jobb és erősebb helyzetben lesz. De a joghallgatóknak és a kezdő jogászoknak semmiképpen sem szabad kétségbeesniük 

– tanácsolja a szakértő a pályakezdő joghallgatóknak, rávilágítva, hogy a technológia okozta zavarok az emberiség történelmében már természetesnek vehetők, és gyakran épp annyi lehetőséget teremtenek, mint amennyit megszüntetnek. Theodore Boone szerint az ügyvédeknek proaktívnak kell lenniük, és meg kell tanulniuk, hogyan alkalmazzák és ellenőrizzék az AI-rendszereket, ha sikeresek akarnak lenni ebben az új világban.

A pályakezdő ügyvédek számára a rideg valóság az, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszerek képesek vagy hamarosan képesek lesznek ellátni a kezdő ügyvédek által korábban végzett munka nagy részét, méghozzá gyorsabban és alacsonyabb költséggel

– jelezte a jogtanácsos, aki szerint nagy kérdés, hogy a jogi egyetemen tanuló hallgatóknak mi lesz a szerepe egy vállalatnál vagy egy ügyvédi irodánál, amikor az ügyvédjelöltek által korábban végzett munka egyre nagyobb részét fogják átvenni a mesterséges intelligenciával működő rendszerek.

„Az AI-rendszerek már most is tudnak memót és szerződésvázlatot készíteni, bírósági ügyeket összefoglalni, valamint szerződéseket gyorsan és költséghatékonyan felülvizsgálni és összefoglalni” – sorolta a szakértő, rámutatva, hogy nincsenek könnyű helyzetben a kezdő jogászok, mivel egy új környezetben kell megtalálniuk a helyüket.

Ön mennyi szabadságot adna fel a kényelemért?

Az egyik legnagyobb kihívás az AI kapcsán az adatvédelem és a magánszféra védelme. Boone példaként említi, hogy az egészségügy területén a diagnosztikát segítő mesterségesintelligencia-rendszerek gyakran hatalmas mennyiségű klinikai adatot használnak fel. Részben ez teszi ezeket a rendszereket olyan hatékonnyá. Az emberek többsége azonban úgy véli, hogy a felhasznált egészségügyi adatoknak anonimnak kell lenniük, nem szabad, hogy ezeket az adatokat vissza lehessen vezetni ahhoz a személyhez, akire ténylegesen vonatkoznak.

Mindenki tiszteletben tartja a magánélet fogalmát, és ezt nem szeretné elveszíteni. De mi történik a valóságban? Ma már mindannyian használunk térképes alkalmazásokat. Sokan közülünk ingyenes e-mail-alkalmazást használnak. De ha visszagondolunk akár tíz évvel ezelőttre, ha valaki azt mondta volna, hogy ingyenes telefonszolgáltatást nyújt, de minden hívásnál egy ember lesz a vonalban, aki csak hallgatja és jegyzetel, akkor szerintem 99 százalékunk nemet mondott volna. De bizonyos körülmények között most is ez történik

– világított rá a szakértő, hogyan adjuk fel a szabadságunk egy szeletét az ingyenes alkalmazások kényeleméért. Ezt tetézi az „elfogadom a feltételeket" felugró ablak, amelyre az emberek gyakran anélkül kattintanak, hogy elgondolkodnának azon, mit is jelent valójában, mibe egyeznek bele.

Lesznek tiltott alkalmazások

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok intenzíven dolgoznak az MI szabályozásán. Az EU az AI-ról szóló törvénytervezetében – amely még nem véglegesített vagy nem lépett hatályba, de úgy tűnik, hogy folyamatban van – azt a nézőpontot képviseli, hogy meg kell vizsgálnunk a különböző típusú AI-rendszerek által jelentett kockázatot, és az AI-rendszerek három kategóriáját kell létrehoznunk: alacsony kockázatú AI-rendszerek, magas kockázatú AI-rendszerek és tiltott AI-rendszerek. 

• Az alacsony kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek minimális szabályozás és felügyelet alá esnének. 
• A magas kockázatú mesterséges intelligenciával működő rendszerekre jelentős felügyeleti, átláthatósági és ellenőrzési követelmények vonatkoznának. 
• A tiltott kategóriába sorolható mesterségesintelligencia-rendszerek közé tartozhatna például a nyilvános helyeken használt valós idejű arcfelismerő mesterségesintelligencia-technológia.

A jogtanácsos szerint az olyan alkalmazások, mint a Spotify vagy a Netflix az alacsony kockázati kategóriába kerülnének. A magas kockázati kategóriába tartozhatnának az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben, az energiaügyben, a pénzügyekben és az infrastruktúrában megvalósuló, mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos kérdések, mivel ezeken a területeken nagyobb kockázat valószínűsíthető az emberekre és a társadalomra nézve. 

Ha az uniós mesterséges intelligenciáról szóló törvényt elfogadják, akkor annak nemcsak az uniós tagállamoknak kell majd megfelelniük, hanem a világ bármely országának, amely az EU-val üzletel

– világított rá a jogi szakember. Kifejtette, hogy a helyzet most olyan gyorsan változik, hogy nem kell 2030-ra készíteni az előrejelzéseket, érdemesebb három- vagy négyéves távlatban beszélni. Az egészségügyön kívül hatalmas potenciált lát az energia, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén is. „Alapvető változások lesznek, ami miatt nagyon fontos, hogy az emberi felügyeletre, az etikára és a szabályozásra összpontosítsunk. Ha ezeket a témákat átgondoltan és gondosan kezeljük, akkor óriási előnyökkel járnak majd, amelyek messze felülmúlják az elkerülhetetlenül bekövetkező zavarokat” – zárta gondolatait Theodore Boone.

(Borítókép: Theodore Boone. Fotó: Németh Kata / Index)