Rémisztőt mondott az egyik legveszélyesebb technológiát fejlesztő magyar

A technológiai fejlődés és annak társadalmi hatásai mindig is a középpontban álltak a tudományos és közéleti vitákban. A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése az elmúlt években még inkább előtérbe helyezte ezeket a kérdéseket. Korábbi interjúnkban az atombombához hasonlította a technológia veszélyességét Tilesch György nemzetközileg elismert MI-szakértő. 

A Corvinus Egyetem kutatói egy friss tanulmányban a magyar MI-szakemberek jövőképét és etikai nézeteit vizsgálták. A kutatás eredményei sokat elárulnak arról, hogyan látják a technológiai fejlődés és az etika összefüggéseit a magyar szakemberek. 

– jelezte a kutatást bemutató közleményében a Corvinus Egyetem. A megkérdezettek beszámolóit technooptimizmus jellemezte: szerintük a jövőben sokan újfajta kreatív, önmegvalósító munkakörökben dolgozhatnak majd, jelentős társadalmi feszültségek nélkül. Az interjúk alapján elterjedt az a nézet a körükben, hogy a technológia értéksemleges eszköz, amelynek főként pozitív társadalmi hatásai vannak. „Sokkal több olyan munkát fogunk tudni végezni, ami valóban érdekel minket, amiben ki tudunk teljesedni, ami inspirál minket, amivel valami jót tehetünk a világért, ami számít” – vélekedett az egyik interjúalany.

Az önös érdek dominál a magyar fejlesztőknél  

A kutatásban megállapították, hogy a fejlesztők elhárították a felelősségüket, és nem foglalkoztak a munkájuk társadalmi és etikai vonatkozásaival. Véleményük szerint a fejlesztőnek nincs valódi képessége az innováció irányának alakítására vagy a technológia visszaélésszerű használatának befolyásolására.

Sajnálom, a svájci késkészítőnek mindegy, hogy mire használják a kését, sőt bizonyos mértékig még az is, hogy gyilkolásra használják-e. Az ilyen arcfelismerő algoritmusokat kifejlesztő mérnökök nem felelősek azért, hogy hol fogják használni ezeket, és hogy diszkriminálni fognak-e ezek az eszközök. Azt hiszem, sok mérnök ezt [a fajta munkát] kihívásnak tekinti – megnézik, hogy meg tudják-e építeni, és ha igen, akkor [a munka] kész

– fogalmazott az egyik válaszadó. A kutatók szerint bár az etika egyre fontosabb a médiában, úgy tűnik, hogy ez kevéssé befolyásolta a mintában szereplő fejlesztők, kutatók gondolkodását. A társadalmi következmények és az etikai kérdések nem voltak gondolkodásuk előterében, az etikai szempontok alig jelentek meg a válaszaikban.

„A megkérdezettek nem fejeztek ki szolidaritást a technológiai változások lehetséges vesztesei iránt. Ennek amiatt nagy a jelentősége, hogy ők tervezik a jövő technológiáját. Munkájukat vezérelhetné akár egy fokozott felelősségtudat, amely magában foglalhatná a hátrányos helyzetű csoportok számára megoldások keresését és a méltányosság növelését” – mondta el a kutatás kapcsán Vicsek Lilla, a Corvinus szociológus docense, a tanulmány egyik szerzője. 

A kutatás elemezte azt is, hogy különféle okok, köztük a magyarországi kontextus hogyan befolyásolhatta az interjúalanyok válaszait. A kérdezett magyar MI-fejlesztők úgy érezhették, hogy mivel távolabb vannak attól a helytől, ahol a mesterséges intelligenciában a fő fejlesztések történnek, nem számít annyira, mit tesznek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!