Vészjelzést adtak le a termelők: brutálisan emeli a költségeket az új kormányrendelet, és ez az árakban is visszaköszön

A megnövekedett költségek ellenére is elfogadható szezont zár az ötszáz szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023 első kilenc hónapjában 56 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez éves szinten 13,3 ezer tonnával haladta meg a tavalyi mennyiséget. Ebből 25 ezer tonnát tettek ki a frisspiaci termékek, az ipari zöldségek és növények pedig 31 ezer tonnát jelentettek.

Az akciókat keresik a vásárlók

„A DélKerTÉSZ-nél az év első kilenc hónapjában 7 százalékkal nőtt a beszállított mennyiség a belföldi áruházláncok felé. Egyes boltláncoknál a növekedés pedig elérte a 40 százalékot. Azonban egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Fogyasztáscsökkenés még nem történt, mivel az árral lehetett kompenzálni” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Az első háromnegyed évben a termelői árak éves szintű növekedése az inflációs szint alatt maradt – magyarán az árak emelkedése nem követte az egyébként Európa-rekorder hazai fogyasztói árindex alakulását.

Sőt van olyan frisspiaci zöldség, mint a fürtös paradicsom, ahol deflációs körülmény alakult ki. Jelenleg a paprikafélék őszi árai elmaradnak a tavalyi őszi áraktól. A termelők szempontjából azonban majd lesz egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik

– tette hozzá Nagypéter Sándor.

A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19 milliárd forintra rúgott az első háromnegyed évben, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent. Az év végére a várakozások szerint az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. Összességében pedig 3,5 milliárd forinttal többet fizettek az idei első háromnegyed évben a termelőknek, mint tavaly. A szakember hozzátette, hogy a külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Ennek oka, hogy a tavalyi évben tapasztalt 410-420 forint–euró árfolyam jól jött az exportpiacokon, míg a mostani 380-385 körüli szinteknél értelemszerűen kevesebb forint váltható az eladásból befolyó euróból.

A vállalat exportja 2023 első kilenc hónapjában 3,3 milliárd forintra rúgott, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával volt több, mint az előző évben.

Brutális terhet jelent az EPR-díj

Az eredményeket befolyásolta, hogy

Ebben szerepe van többek között az anyagköltségeknek, mint például az áram és gázköltségek, a magasabb fuvarköltségeknek, az EPR-díjnak, a megduplázódó kamatköltségeknek, az árfolyam okozta költségeknek, az emelkedő bérköltségeknek, valamint az emelkedő csomagolóanyag-árnak is.

A szakember hozzátette, hogy bár a 2021 elején tapasztalt energiaárak nem térnek vissza, a költségek azóta némileg csökkentek. Az inputanyagárak közül a műtrágya ára is mérséklődött. 2023 első félévében 11 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi magas szinthez képest, míg a második negyedévében átlagosan a felére esett vissza a 2022. év második elében tapasztalt csúcshoz viszonyítva.

A növényvédőszerek esetében azonban jelentős, akár 50 százalékos árnövekedést tapasztaltak, ami nehezíti a termelők helyzetét. Hasonlóképpen a szállításhoz nélkülözhetetlen összecsukható rekeszek ára is megugrott.

A termelők helyzetét tovább nehezíti a nemrég életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami többszöröse az eddigi környezetvédelmi termékdíjnak.

A DélKerTÉSZ-nél ez ebben a negyedévben a korábbi 8 millió forint helyett 60 millió forintos kiadást jelent, ez a teljes évre nagyjából 150 millió forint pluszkiadás – mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a frisspiaci termékeknél –, szemben a 25 millió forintos termékdíjjal.

A jelenlegi rendelet ráadásul túlzott adminisztrációval is jár a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Nagypéter Sándor szerint további problémát jelent még, hogy nem tesznek különbséget a gyűjtői csomagolás és a fogyasztói csomagolás között.

A díj bevezetése összességében jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban is. Az Index azon kérdésére, hogy ez az áremelkedés mekkora mértékű lehet, Nagypéter Sándor úgy válaszolt: a teljes költségnövekedést biztosan nem tudják beépíteni az árakba, hiszen a jelenlegi negatív piaci körülmények mellett a kereslet sem a legszebb napjait éli, miközben az importnyomást a saját bőrükön érzik a termelők. Ezáltal egy nagyobb áremelés könnyen elriaszthatja az amúgy is akciókat kereső vevőket.

Az előző évben bekövetkezett termelésiköltség-emelkedést meg lehetett jeleníteni az árakban, köszönhetően a fogyasztás megfelelő szintjének. Idén azonban visszaesett a fogyasztás, a költségek pedig csak némiképp konszolidálódtak. A műtrágya árának csökkenése megállt, míg a növényvédőszer ára 50 százalékkal emelkedett. „Ami pedig a fuvarköltségeket illeti, azt látjuk, hogy európai szinten a magyarországi fuvarozás a legdrágább, köszönhetően főként az elszálló üzemanyagáraknak. Nem véletlen, hogy közel háromszorosára – 3,5 forintról 10 forintra – emelkedhet a visszaigényelhető jövedéki adó literenkénti összege, ezzel is erősítve a nehéz helyzetben lévő hazai fuvarozókat, akiket többek között az október elsejétől bevezetett 17,6 százalékos útdíjemelkedés is sújt.

Nem elegáns, hogy a meglévő éves költségvetést évközben érkező, jelentős pluszterhek írják át, ami ráadásul nem kismértékben, hanem többszörösére növeli a költségeket

– utalt az EPR-díjra Nagypéter Sándor. 

A szakember hangsúlyozta: nem a szándékkal, hanem a díjtételekkel van a baj, és azzal, hogy több uniós országgal ellentétben nálunk nem tesznek különbséget a fogyasztói, illetve gyűjtőcsomagolás között. Az utóbbit az áruházlánc összegyűjti, sőt még pénzt is kap érte. A gyűjtőkarton díja kilogrammonként 173 forint – összehasonlításként Ausztriában ugyanez 30 forint. Egy karton általában fél kiló, és 5 kilogramm árut tartalmaz, vagyis az egy kiló zöldségre vagy gyümölcsre jutó költséget 17 forinttal emeli.

Fejleszteni, fejleszteni és fejleszteni

A magas kamatok sem segítik a termelőket (sem), ezek nemcsak az eredményekre vannak negatív hatással, de a jövőbeni beruházásokat, fejlesztéseket is megnehezítik. A jelenleg elérhető beruházási hiteleket a nemzetközi és hazai gazdasági környezet okán lassan bírálják el, és kevés a 10 százalék alatti kamattal elérhető változat, 6-7 százalék feletti kamatköltségekkel pedig nehéz a beruházást kitermelni.

Mindezek ellenére Nagypéter Sándor szerint azonban fontos, hogy a fejlesztések ne maradjanak el, mert a magyar agrárium termelékenysége, hatékonysága elmarad az észak- és nyugat-európai országokétól. Márpedig a magyar élelmiszeripar nem kellő hatékonyságára sokan hivatkoznak mint a brutális mértékű élelmiszer-infláció egyik fő okára. Az Index erre irányuló kérdésére kifejtette: minden ágazatnak hatékonyságnövekedésre kell törekednie. Példaként említette, hogy ha egy holland termelő négyzetméterenként 65-70 kilogramm paradicsomot állít elő, akkor a magyar sem érheti be 60 kilogrammal. Az ottani egy kilogrammra jutó logisztikai költség kedvezőbb, mint Magyarországon, ezért versenyképesebbek, így ezen a téren is van még bőven mit behoznunk.

Beszélt arról is, hogy a magyar termelők számára előnyt jelent a termálvízzel való fűtés, ezt a fórt pedig meg is kell őrizni. A hazai szereplők azért tudták javítani kelet-közép-európai pozícióinkat az elmúlt években, mert 2013–2014 óta 120 hektárral több, korszerű üvegházzal rendelkeznek – mindez a termálvíz visszasajtolására vonatkozó moratóriumnak köszönhető. Ezért is a teljes magyar mezőgazdaság érdeke, hogy a moratórium hosszú távon fennmaradjon. A vidékfejlesztési pályázatok jövő májusi beindulásával pedig tovább nőhet a 120 hektáros üvegházfelület.

Jöhet az áfacsökkentés, de módjával

Régóta téma a zöldség és gyümölcs mint alapvető élelmiszer áfájának csökkentése. Nagypéter Sándor szerint nem arról van szó, hogy ez a kezdeményezés süket fülekre talál, pusztán a költségvetésen belül nem mutatkozik a megvalósításhoz szükséges mozgástér, a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben ráadásul nem is elvárható. „Célszerű az áfacsökkentést nem a teljes zöldség–gyümölcs szektorra kiterjeszteni, hiszen annak megvalósítása nem életszerű, ehelyett inkább egyes termékekre lenne érdemes koncentrálni. Hasonlóan például a húságazatnál tapasztaltakhoz, ahol a teljes termékpaletta helyett célzottan a sertéshús áfáját csökkentették, de mondhatom például a túrórudi esetét” – példálózott a szakember.

A zöldség- és gyümölcságazat feladata bebizonyítani, hogy az áfacsökkentésnek mind a termelők, mind a fogyasztók részéről pozitív hatása lenne, ösztönözné a fogyasztást. Ehhez első körben meg kell mutatni, hogy valódi piaci verseny zajlik a termelők között, valamint meg kell nevezni, azokat a húzótermékeket, amiknek célszerű lehet csökkenteni az áfáját. Ezek lehetnek az olyan hungarikumok, mint a szentesi paprika vagy a szabolcsi alma, amelyek a bel-, de külpiacokon is komoly tényezőt jelentenek

– mutatott rá.

Jöjjenek a fiatalok!

Számos más szegmenshez hasonlóan a termelői társadalom is elöregedőben van, ezért a DélKerTÉSZ az utánpótlásképzésre is nagy hangsúlyt fektet. A cél, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek és aktív termelő kertészek. A termelői tagság fiatalítása érdekében jövőre egy hosszú távú mentorprogramot indítanak az ASZC Alföldi Agrárszakképzési Centrummal és a Bartha János Kertészeti Technikummal, és egy közös gyakorlati kutatókertet hoznak létre.

A céljuk, hogy a végzős diákok a szakmában maradjanak, és saját gazdaságukban végezzenek termelést. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudást is kapnak.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)