Megtudtuk, kik kerestek a legtöbbet a válságon

„Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1-ről 4,5 százalékra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket” – az OKSZ június eleji közleményét idézzük, amellyel a május végi intézkedésre reagált a szervezet. Kiemelték: a tagok partneri kapcsolatra törekedtek a kormánnyal számos kérdésben, így az infláció letörése érdekében. Hangsúlyozták, hogy az extraprofitadó kivezetésének elmaradása és szektorális megemelése azt jelenti, a kiskereskedelem veszteségei tovább növekednek. Ez erőforrásokat von el az áruházláncok infláció letörésére irányuló tevékenységétől. Tartalékaik nincsenek a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, a többségük veszteséges, nemhogy extraprofit, profit sincs. Egyúttal megállapították: a kiskereskedelem terhei inflációnövelő hatásúak.

Változtak a feltételek, de a lényeg ugyanaz

Azóta eltelt öt hónap, de mi változott? Az élelmiszerárstopot augusztus 1-jén, másfél év után kivezették, egészen addig az előírt 2021. október 15-i áralkalmazás eleve veszteséges beszerzést jelentett a feldolgozók áremelései mellett. Közben júniusban elindult a kötelező bolti akciózás, majd júliusban jött az online árfigyelő rendszer. Az előbbiről annyit kell tudni, hogy

Szemben a kötelező akciózással, az árfigyelő csak a legnagyobbakra, a 100 milliárd forintos forgalom feletti piaci szereplőkre vonatkozik: 62 meghatározott termékkategóriába tartozó élelmiszer napi árát kell feltüntetni a Gazdasági Versenyhivatal által felügyelt adatbázisba, így a vásárló nyomban megállapíthatja, a keresett árucikk hol olcsóbb, hol drágább. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium arról számolt be, hogy az online árfigyelő rendszer indulása óta a 62-ből 52 kategóriában csökkent az átlagár.

Hol a profit, ha nem a boltoknál?

Mindezzel együtt a kormányzati narratíva meghatározó eleme továbbra is az, hogy míg a lakosság szűkösebben jön ki a havi betevőből, a nagy áruházláncok megtömik a zsebeiket a válság alatt. Csakhogy az e körbe tartozó szuper- és hipermarketek, illetve diszkontláncok többségének jelentősen romlott a legutóbbi pénzügyi évben a teljesítménye. Ráadásul tavaly az év egészében átlagosan 14,5 százalékos volt a pénzromlás, azon belül az élelmiszer-drágulás 26 százalékos. Vagyis egy élelmiszer-kiskereskedő akkor beszélhetett legalább stagnálásról a forgalmában, ha ilyen inflációs környezetben valójában negyedével nőtt az árbevétele. Emellett a korábban masszív nyereséget termelő vállalatok jelentős része is veszteséges működésbe fordult, erről bővebben itt olvashat.

Mivel a kiskereskedelmi láncok javarészt a beszállítóik árpolitikájának vannak kitéve, a mostani gyűjtésünkben azokat a forgalmazókat vettük górcső alá, amelyek a piaci szereplők többségének polcaira eljuttatják termékeiket. Kutatásunk során az adott cégek tavalyi árbevételét és üzemi eredményét hasonlítottuk össze az egy évvel korábbi bázisidőszakkal, az árbevétel-arányos eredmény éves változásának számításakor viszont már nem az üzemi, hanem az adózott eredményt vettük alapul. Mindez árnyalja a képet, ha továbbra is arra a kérdésre keressük a választ, hogy ki keresett a válságon.

Óriásit nőtt a Bunge és a Master Good

A Bunge Növényolajipari Zrt. árbevétele 448,69 milliárd forintra ugrott tavaly az egy évvel korábbi 324,21-ről, viszonyításképp a bő 120 milliárdos bővülés a Pick-Szeged Zrt. teljes forgalmának a másfélszeresének felel meg. Bár a növényolajipar segít tájékozódni, könnyebb térképre helyezni a céget, ha tudjuk, a Bunge Zrt. (amelynek anyacége a Bunge Limited) elődje, a Cereol Rt. 1992-ben, az állami tulajdonú Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat magfeldolgozással, étolaj-finomítással és -palackozással foglalkozó üzletágát megvásárolva jött létre. Tevékenységének központja a Martfűi Növényolajgyár, mely a hazai napraforgó- és repcemag feldolgozásából származó nyers növényi olajokat és takarmányozási célú olajmagdarákat, valamint az itthon és külföldön egyaránt jól ismert márkájú finomított étolajokat állítja elő. Beszédes adat, hogy a 43,58 milliárd forintos üzemi eredmény a 2021-es 21,14 milliárdnak több mint a duplája. Az adózott eredmény soron még nagyobb a különbség: 8,22 milliárd forintról 33,74 milliárdra ugrott a profit, ezzel az árbevétel-arányos eredmény immár 7,52 százalékos, ami a 410 százaléka az egy évvel korábbi mutatónak.

Nagyot ment tavaly a Master Good Termelő és Kereskedelmi Kft. is, amelynek az árbevétele 162,6 milliárd forintig kúszott fel a korábbi 106,02 milliárdról. Mielőtt a tekintélyes, 53,3 százalékos növekedést ugyanígy rögtön a hatósági árakkal hoznánk összefüggésbe, ne feledjük, hogy az integrált takarmánytermeltetéssel, baromfitenyésztéssel, keltetéssel, brojlerhizlalással és feldolgozással foglalkozó, Északkelet-Magyarországon működő cégcsoport (amely 100 százalékban a Bárány család tulajdonában van) forgalmának több mint a fele mögött az export áll. Ezzel együtt nem mellékes körülmény, hogy itthon az árstop hatálya alá tartozott a csirkemell, a csirke far-hát és a csirkeszárnyvég. A 15,08 milliárd forintos üzemi eredmény a tavalyelőtti 6,67 milliárd vaskos duplázása, egészen pontosan a 225 százaléka. A 15,39 milliárdos nyereséget (adózott eredményt) alapul véve az árbevétel-arányos eredmény 9,47 százalékos, ami a korábbi 215 százaléka.

Dübörög a húsipar

A vizsgált élelmiszer-kiskereskedelmi beszállítók között a 2022-es profit szerinti rangsor harmadik-negyedik helyét is kibérelte magának a húsipar: a Tranzit-Food Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Kft. 8,31 milliárdos pluszban zárt tavaly, míg a Pick-Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. 6,91 milliárd forint hasznot termelt.

A Pick-Szeged árbevétel-arányos eredménye 8,62 százalékon állt meg, a 2021-es mutatónak ez „csak” a 67 százaléka. A debreceni székhelyű Tranzit-Food 71,6 milliárdos forgalmához 52,38 százalékos fejlődés kellett, a 8,77 milliárd forintos üzemi eredmény pedig 88,41 százalékkal haladja meg a korábbit.

A szegedi Pick-gyárnál eközben azt látjuk, hogy az eddigi példákhoz képest szerényebb, 13,59 százalékos növekedéssel lett 80,28 milliárd forint az árbevétel, az üzemi eredmény pedig a korábbi 9,73 milliárdról esett le 5,54 milliárdra. Vagyis a Tisza-partiak esetében kijelenthető, hogy a korábbi évek teljesítményének köszönhetően tapadtak meg az élbolyban, a 2022-es évük nem volt kiemelkedő.

Odatette magát a sörgyártás és a tejipar 

Az adózott eredmény nagysága szerint tovább haladva, az ötödik-hatodik helyre a sörgyártás és a tejipar egy-egy meghatározó szereplője futott be a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. 5,09, illetve a Tolnatej Zrt. 5,02 milliárdos nyeresége révén. Az „örök élet, ingyen sör” választási ígéret egyelőre nem tört utat magának, mint ahogy a folyékony kenyér – ahogy bármilyen más alkoholos ital – sem került hatósági áras védőernyő alá. Az energia mellett ugyanakkor az alapanyagok és a csomagolás drágulása ezt a szektort sem kerülte el. A tejipar ellenben nagyon is érintett volt az élelmiszerárstopban, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej révén.

A Heineken Hungária tavaly 76,77 milliárd forintos árbevételi rekorddal rukkolt ki, ami nem volumenben, hanem értékben 19,96 százalékkal kedvezőbb értékesítési adatokat tükröz az egy évvel korábbinál. A 4,46 milliárdos üzemi eredmény 10 százalék alatti, egészen pontosan 9,35 százalékos növekményt takar. Bár a soproni sörgyár 6,64 százalékos árbevétel-arányos eredménye 138 százalékos változást tükröz 2021-hez képest, az élbolyban ez a legszerényebb mutató.

Így nem csoda, hogy az árbevétel-arányos eredmény is kilőtt: a 7,32 százalékos mutató 266 százalékos változás 2021-hez képest, mindezt az 5,02 milliárdos nyereség tette tehát lehetővé.

Viszonyításképp az Index által vizsgált, a nagy áruházláncok zömének beszállító 29 nagyvállalat együttesen mintegy 109,5 milliárd forintos profitra tett szert 2022-ben, igaz, ennek a tortának a majd 45 százalékát a Bunge és a Master Good „ette meg”. A Bunge Növényolajipari Zrt.-t az üzleti teljesítménye oly mértékben egyeduralkodóvá tette a magas inflációval, energiaválsággal és háborúval sújtotta 2022-es évben, hogy egymaga előállította a vizsgált cégek összesített nyereségének bő 30 százalékát.

• A kutatásban szereplő 29 cég közül tavaly
• 28-nak nőtt az árbevétele,
• 21-nek az üzemi eredménye,
• 20-nak az árbevétel-arányos eredménye is.

Az utóbbi soron az éves bázison legalább 200 százalékos változást, azaz duplázást kilencen produkálták. A 29 közismert beszállító közül 19 ért el minimum 1 milliárd forintos profitot tavaly, 14-en vannak 2 milliárd, a piramis csúcsához közeledve 10-en 3 milliárd felett. A 4-5 milliárdos sáv üres, az 5 milliárd forintos nyereség felettieket pedig már nevesítettük.

Nem csak a mamutok tenyereltek

Vannak olyan élelmiszeripari cégek, amelyek ugyanúgy fontos partnerei az áruházláncoknak, mint a legnagyobbak, ám a profit nagyságát nézve nincs helyük a top 10-ben. Esetükben az árbevétel-arányos eredmény változását vettük alapul. A már említett Bunge 410 százalékos mutatójával (vagyis 310 százalékos növekedésével) a kisebbek sem tudták felvenni a versenyt, ugyanakkor 340 százalékos változásra figyeltünk fel a Vidám Paradicsom Kft.-nél, de feltűnően nagyot lépett előre ebből a megközelítésből a Foodnet Zrt. (339 százalék), a Sole-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. (325 százalék) vagy a Henkel Magyarország Kft. (314 százalék) is.

A szegedi központtal termelő tejfeldolgozó működésére alacsonyabb megtérülés jellemző, mert a statisztika szerint a 2,98 milliárd forintos üzemi eredmény 294 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Így bár a 2,7 milliárdos adózott eredmény az árbevétel arányában mindössze 2,23 százalék, 325 százalékos változást mutat 2021-hez képest. Érdekesség, hogy a vizsgált cégek közül több is a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Csoport része, így a már említett Pick-Szeged és a Sole-MiZo mellett az MCS Vágóhíd Zrt. is.

A mind az ipari, mind pedig a fogyasztói üzletágban meghatározó Henkelt a legtöbben hajápolási termékekkel, mosószerekkel, öblítőkkel azonosítják. Nem véletlenül, ugyanakkor ragasztók, tömítőanyagok és funkcionális bevonatok is hozzá köthetők. A Henkel Magyarország üzemi eredménye 2,91 milliárd forintra nőtt, 191 százalékkal haladja meg a bázisidőszaki adatot. A 3,78 milliárdos adózott eredmény 4,07 százaléka a bevételeknek, ez a mutató 314 százaléka az egy évvel korábbinak. 

Röviden összegezve, jó néhány élelmiszeripari szegmensnek kedveztek az utóbbi időszakra jellemző turbulens gazdasági folyamatok, mindenképpen idetartozik a húsipar vagy a tejfeldolgozás, de minden jel szerint az étolajbiznisszel nem lehetett versenyre kelni. 

(Borítókép: Németh Emília / Index)