Még mindig nincs megállapodás az Erasmus-programról

„A Tempus Közalapítvány kuratóriuma új, nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével” – tudta meg az InfoRádió Hankó Balázstól. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt is elmondta,

Mintegy nyolcezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételt, és első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek.

Nem érinti az Erasmust

A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arra is kitért, hogy az egyetemek versenyképességének fokozásához, és ahhoz, hogy 2030-ra legyen top 100-as egyetem Magyarországon, szükséges az is, hogy a nemzetközi csereprogramokban a részvételt erősítsék. Szerinte ezt szolgálja az új program.

Az új nemzetköziesítési program különlegessége az, hogy nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemi desztinációk is lesznek, és ennek lesz egy kiválósági része, amivel a világ legjobb egyetemeire juthat majd el egy-egy szemeszter erejéig kétszáz magyar diák

– mondta Hankó Balázs, aki arra is kitért, hogy az új program nem az Erasmus pótlására indul.

„Mi bízunk és hiszünk abban, hogy az Erasmus+-programok folytatódni fognak. Magyarország minden olyan vállalást teljesített az Európai Bizottság felé, amely a magyar érdeknek, a magyar egyetemek, a magyar kutatók és a magyar diákok érdekeinek megfelel, és várjuk immáron két hete ismételten a bizottságtól a visszajelzést” – nyilatkozta Hankó Balázs.

A megállapodásról folyó tárgyalásokról az államtitkár elmondta: a bizottság újabb és újabb követeléseket támaszt a közalapítványi modellel szemben, ami szerinte egy elfogadott nemzetközi megoldás, és versenyképesebbé tette a magyar felsőoktatást. 

A kifogások egyrészt a kuratóriumi tagok személyi összeférhetetlenségét érintették, másrészt a kuratóriumi tagok megbízatásának hosszát. Utóbbi esetében kétszer hatéves mandátumra tett javaslatot a magyar fél, mert éppen hatéves közfeladat-finanszírozási szerződést köt az állam az egyetemmel.