Hiába tudják, hogy káros, nem hatnak az észérvek, pedig vannak alternatívák

Bár még mindig magas, de a két évvel ezelőtti helyzethez képest 14 százalékkal csökkent a magyar dohányosok körében a hagyományos cigarettát fogyasztók aránya Magyarországon – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. dohányipari termékek ismertségére, elterjedtségére fókuszáló kutatásából. A nikotintermékeket fogyasztó válaszadók 70 százaléka számára a hagyományos cigaretta az elsődleges választás, ami 14 százalékkal alacsonyabb adat, mint a 2021-es (81 százalék). Ezzel párhuzamosan a hevítéses kategória több mint a kétszeresére nőtt (7-ről 16 százalékra), miközben a nikotinfogyasztók aránya lényegesen nem változott.

A felmérés megállapítja, hogy a hazai dohányosok 63 százaléka fontosnak tartja, hogy több tájékoztatást kapjon az alternatívákról, sőt a cigarettahasználók 29 százaléka egyenesen alulinformáltnak gondolja magát. „Ők azok, akik jellemzően tudják, hogy léteznek a dohányhevítéses termékek, és úgy gondolják, hogy ezek kevésbé károsak az egészségre, mint a hagyományos cigaretta, de ezen kívül nem rendelkeznek mélyebb információval róluk” – emelte ki a kutató, aki szerint a megkérdezett cigarettafogyasztók 40 százaléka tartozik a jobban értesültek közé: ők nem csupán többet tudnak a dohányhevítéses termékekről, hanem jellemzőbb is rájuk, hogy ezt az alternatívát szintén szokták használni a hagyományos cigaretta mellett.

Pedig az informáltság és a tudatosság emberéleteket menthet. „Svédország nagyon tudatos, az ártalomcsökkentett megoldásokat előnyben részesítő stratégiával másfél évtized alatt elérte, hogy a felnőttek körülbelül 5 százaléka használ hagyományos, éghető dohánytermékeket” – jelentette ki Nyíri Noémi, addiktológiai konzultáns. Hozzátette, hogy az európai kontinensen Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések (mint a tüdőrák, szájrák, COPD), valamint az ezek okozta halálesetek száma. Az északi államban, ahol jellemzően a szájon át fogyasztott alternatívák, többek között a nikotinpárna az elterjedt ártalomcsökkentett megoldás, az uniós átlag felét se éri el a tüdőrákra visszavezethető halálozás. Ebben az országban az összes daganatos megbetegedésből is 41 százalékkal kevesebb van, mint Európa más országaiban.

Fotó: Finn Bjurvoll Hansen / Getty Images Hungary

Hasonló pályát járt be Japán, ahol pár év alatt a dohányzók több mint 30 százaléka tért át jellemzően a hevítéses, kevésbé ártalmas termékekre.

Nem mindenkire hatnak az észérvek

Persze a cigarettázók között is akad egy réteg, amelyre nem feltétlenül hatnak az észérvek: a kutatás szerint az alulinformált elzárkózók aránya itthon a cigarettafogyasztók 31 százalékát jelenti. Ők egyáltalán nem, vagy csak minimális ismerettel rendelkeznek a dohányhevítéses termékekről, ráadásul nem is lennének nyitottak ezek megismerésére.

Hiába tudjuk, mennyire káros az egészségünkre, minden harmadik magyar felnőtt továbbra is dohányzik. Az sem elég elriasztó, hogy minden negyedik honfitársunk tüdőrákban hal meg, vagy hogy a dohányosok négyszer nagyobb eséllyel szenvednek szívkoszorúér-megbetegedésekben, és az agyvérzés is gyakoribb náluk

– von szomorú mérleget dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Pedig szerinte az analógia kézenfekvő: ahogy az étkezésben is választhatunk egészségügyi megfontolásokból szénhidrátcsökkentett, alacsonyabb só- vagy cukortartalmú ételeket, ez a lehetőség már a dohányzásban is fennáll.

Ezért is érdemes fontolóra vennie a dohányzás kevésbé káros formáit azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják letenni a cigarettát – ez Magyarországon nagyságrendileg 1,8 millió felnőttet érint, akik hagyományos termékeket, tehát klasszikus cigarettát vagy vágott dohányt fogyasztanak. A hagyományos cigarettafogyasztók 38 százaléka jelezte, hogy több információ birtokában kész lenne váltani ártalomcsökkentett termékekre. Ez a fajta nyitottság még magasabb az innovációra jellemzően fogékonyabb fiatal felnőttek körében: közülük csaknem minden másodikban (47 százalék) van meg ez a feltételes hajlandóság. A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy Magyarországon a nők átlagon felüli arányban dohányoznak rendszeresen, valamint az is, hogy a legtöbb rendszeres dohányzó a 30–39 éves korosztályba tartozik.

Dübörög a feketepiac

A dohánypiacot továbbra is átszövi a feketepiac. Az illegális kereskedelem által – túl azon, hogy gazdasági károkat okoz az adó- és bevételkiesés miatt – fiatalkorúak is hozzáférhetnek a nem jogszerű csatornákon érkező, sokszor kétes minőségű termékekhez. „Magyarországon csak és kizárólag a nemzeti dohányboltokban lehet dohányipari termékeket vásárolni, ahova 18 éven aluliak be sem léphetnek, így azért, hogy ez a korosztály mégis hozzájuthat a nikotintartalmú termékekhez, a feketekereskedelem a felelős” – mondta Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese.

Az illegális kereskedelem formái is változnak, míg a hagyományos termékek esetében a csempészet a leggyakoribb, addig az új típusú alternatívák túlnyomórészt online csatornákon keresztül érkeznek, amiről a fogyasztók gyakran nem is tudják, hogy jogsértést követnek el.

(Borítókép:  Shutterstock)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!